Acsalapu - gyógynövény

Folyók, patakok partján, árkokban és erdőszé­leken nő. Lényegesen nagyobb, mint a martilapu, amelynek a családjába tartozik. Kalapnagyságú levelei enyhén fogazott szélűek, fonákuk szürkés-molyhos. A piszkosfehértől a hal­ványrózsaszínben játszó fészekvirágzata laza fürtben virít a szár csúcsán. A lázcsillapító hatású gyökerét gyűjtjük, (még a virágzás előtt), amelynek a nagy pestisjárványok idején igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Láz, légszomj, köszvény és epilep­szia ellen használjuk izzasztó teaként. Egy-két csészével igyunk meg belőle napközben kortyonként. A nagy, friss leveleket nemcsak ficamos, rándult, feltört lábra rakhatjuk fel, de mindenfajta égés, rosszindulatú fekély és égési seb gyógyítására is használhatjuk.

Használható:

- láz ellen
- légszomj ellen
- köszvény ellen
- epilep­szia ellen
- fekély esetén
- égési seb esetén

Felhasználási módja:

Teakészítés: egy csapott teáskanál acsalapu gyökeret negyed liter vízben, egy éjszakára beáztatunk, reggel felmelegítjük és leszűrjük.

Pakolás: a friss, megmosott leveleket szétzúzzuk és felrakjuk a beteg testrészre. Naponta többször ismételjük.