Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatásban részt vevő nőket az 1960-as évek végétől kezdve vizsgálták. A hosszú távú stresszt tapasztaló, de a kutatás kezdetén fizikai tünetekről nem beszámoló nők 27 százaléka tapasztalt 12 évvel később új izom- vagy ízületi fájdalmakat, és mintegy 15 százalék számolt be fejfájásról vagy gyomor-bélrendszeri panaszokról.
A kutatást vezető Dominique Hange elmondta, hogy 1968 óta a nők életmódja sokat változott. Sokkal többen dolgoznak például otthonukon kívül, és ezek a változások természetesen hatással vannak a megtapasztalt stresszre is. „Bár pontosan ugyanazt a kérdőívet használtuk 1968-tól kezdve, nem garantálhatjuk, hogy a „stressz” jelentése ma is pontosan ugyanaz. Napjainkban valószínűleg sokkal elfogadottabb társadalmilag a stressz hatásainak beismerése” – véli Hange.
A szakértő szerint a kutatás egyik legfontosabb következtetése az, hogy az egyedülálló nők, a munkahelyen dolgozó nők, és a dohányos nők vannak leginkább kitéve a stressz negatív hatásainak. Ezeknek a csoportokban nagyobb társadalmi támogatást kellene kapniuk a megelőzéshez.