Neve egyértelműen utal arra, hogy a búzatáblák jellegzetes gyomnövénye, dísze volt még a vegyszeres gyomirtás megjelenése előtt. Habár gyomnövény, égszínkék virágainak festéke számos gyógyító anyagot hordoz. Tulajdonképpen az egész növényből csak a virágot hasznosítjuk. Egész Európában igen elterjedt növény, szürkés színű szálas, néha hasogatott levelekkel, melyek fonákja pókhálósan molyhos. Levelei lándzsásak, szálasak, a fészek közepén álló virágainak csöves pártái kékeslilák és kétivarúak, egyivarú sugárvirágai termősek. 
A búzavirág enyhén antibiotikus és frissítő hatású főzete jótékonyan hat a bőrre, a hajra és a fáradt szemre. Teája serkenti az emésztést, szívnyugtató, vérnyomást csökkentő és vértisztító teákba keverve a teakaverék tetszetőségét is fokozza.
A keserűanyag, cseranyag, ásványi sók, és antocián festék keverékét kivonat, tea vagy az összezúzott szirmok formájában régen szemkötőhártya-gyulladásra használták borogatásként, de szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő szert is nyertek belőle, és torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották. Köhögést, bronchitist, májbetegséget kezelnek vele, láz ellen is használják.
Hajöblítő ősz hajra
Egy maréknyi virágot ¼ liternyi forró vízzel leforrázunk, és 3 órát állni hagyjuk. A megmosott, kissé megszáradt hajat ezzel öblítjük, és bemasszírozzuk. Az így készült hajöblítő finom kékes fényt kölcsönöz az ősz hajnak.
Arclemosó
Teát főzünk 3 evőkanál virágból 250 ml vízzel. Ezzel tisztítjuk, mossuk a gyulladt bőrt.
A búzavirágot festőnövényként is használhatjuk természetes anyagok (len, kender, gyapjú) színezéséhez, szép kék színt kapunk.