rss
  • Egészségesnek hitt ételek

  • Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

    Instant zabkása:

    A zabkása valóban nagyszerű eleme egy kiegyensúlyozott reggelinek, de az instantverziókat, amelyeket adagokban előrecsomagolnak, és csak vizet kell hozzájuk adni, jobb elkerülni. Mégpedig azért, mert általában nagyon sok cukrot és nátriumot is tartalmaznak. Maradjunk a házilag készített zabkásánál, amelyhez magunk adhatunk fahéjat, aszalt gyümölcsöt és magokat.

    Hozzáadott zöldséggel készült tésztafélék:

    Igazából semmi különbség a hagyományos tészta és a hozzáadott spenóttal készült, zöld színű változat között sem tápértékben, sem egészségre gyakorolt hatásában. Ha jót akarunk a szervezetünknek, a tésztát felcserélhetjük spirálvágóval felszeletelt tökre vagy cukkinire.


    Zöldségcsipsz:

    A csipsz, ha olajban sütik, szinte mindegy, hogy miből készül: akár burgonyából, akár céklából, akár cukkiniből, ha transzzsírt tartalmaz, semmiképpen sem egészséges, ráadásul nátriumtartalma is magas. Érdemes inkább házilag készíteni sütőben, minimális olívaolaj hozzáadásával.

    Előre elkészített smoothie-k:

    Hiába van bennük sok zöldség és gyümölcs, a boltokban kapható változatok általában nagy mennyiségű cukrot is tartalmaznak, ráadásul mivel gyorsan felszívódnak, nem laktatnak, és megemelik a vércukorszintet. Jobb, ha ezt is házilag készítjük, úgy, hogy több zöldséget teszünk bele, mint gyümölcsöt, és kevés zabpehellyel vagy zabkorpával is dúsítjuk.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • A D-vitamin hozzájárul a szívinfarktus megelőzéséhez

    A D-vitamin hozzájárul a szívinfarktus megelőzéséhezA D-vitamin jót tesz a szívnek. A koszorúér-betegség akár 32 százalékkal gyakoribb azoknál, akik hiányt szenvednek belőle, illetve nagyobb eséllyel súlyosabb is. A tudósok ezzel együtt óvatosságra intenek a bőrrák kialakulásának veszélye miatt. Köztudott, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákot okozhat. Egy friss kutatás szerint a napfény mértékletes élvezete jó hatással van az egészségre, hiszen hozzájárulhat a szívinfarktus megelőzéséhez. A D-vitamin hiányban szenvedőknél súlyosabb formában és nagyobb eséllyel jelentkeznek szív- és érrendszeri panaszok.

  • Jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság a nemet mondás kulcsa

    Az ún. kompetencia készségek, melyek önállóvá és rátermetté tesznek - ilyenek például a jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság - nagy szerepet játszanak abban, hogy a tinédzserek káros szenvedélyektõl mentes életmódot alakítsanak ki, még akkor is, ha a barátaik isznak, dohányoznak, vagy drogoznak - közölték a Weill Cornell Orvosi Egyetem kutatói.

    A közeli barátok káros szenvedélyei képezik az egyik legbefolyásosabb külsõ hatást, mely a tizenéveseket arra sarkallja, maguk is éljenek a szerekkel.

  • A passzív dohányzás következménye akár lábamputáció is lehet?

    A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.

    A Circulation címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a pekingi Jao Ho és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nõk perifériás keringési betegségeit is vizsgálta.

  • Az epilepszia világnapja - háttér

    A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára, február 14-re az epilepsziások világnapját, mert az epilepsziások védõszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.

    Az epilepszia szó görögül "fogva tartást" vagy "megragadást" jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedés kétharmada a gyerekkorban kezdõdik, de e betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • Az epilepszia gyógyszerek fokozzák az öngyilkos gondolatok rizikóját

    A legmagasabb veszélyességi csoportba akarják átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját- közölte Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA).

    A vizsgálatokban szepelt egyének száma majdnem elérte a 44 ezret. Az eredmények szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis csaknem duplájára növelik az öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok számát.

  • A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípus

    A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípusÁltalában féloldali fejfájásként ismerik a migrént, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.) Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul. A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni, így ajánlott a teljes pihenés.

  • A rövid alvásidõk és a túlsúlyosság kapcsolata a krónikus betegeknél

    A december 15-i Journal of Clinical Sleep Medicine-ben (JCSM) publikált tanulmány a rövid alvásidõ és a túlsúlyosság kapcsolatát mutatja ki a krónikus betegeknél. A tanulmányba 200 pácienst vontak be, hogy meghatározzák alvási szokásaikat, életmódjuk jellemzõit és orvosi diagnózisukat. Az eredmények szerint, azoknál az alanyoknál, akiknél az alvási idõ alacsonyabb volt (kevesebb mint 7 óra) jelentõsen megnõtt a túlsúlyosság esélye, a testtömeg index szerint, mint a másik csoportnál, ahol az alvásidõ 8 óra volt. A túlsúlyosság és az alvás kapcsolata a nõknél egy „U” alakú ábrával szemléltethetõ, miszerint, azoknál a nõknél, akiknél alacsony vagy magas volt az alvásidõ, nagyobb volt a túlsúlyosság valószínûsége is.

  • Káliummal és fokhagymával csökkenthetõ a magas vérnyomás

    New York - A káliumban gazdagabb, nátriumban szegényebb étrend hatására csökken a vérnyomás - állapították meg amerikai kutatók, míg ausztrál szakemberek tanulmánya a fokhagyma vérnyomáscsökkentõ szerepét hangsúlyozza.

    Két nashville-i orvos, Mark Houston és Karen Harper tanulmánya szerint a tipikus amerikai étrend kétszer több nátriumot és feleannyi káliumot tartalmaz, mint amennyi a korszerû táplálkozási ajánlásokban szerepel.

  • Magas vérnyomás esetén ne igyunk sok szeszt

    A mértékletes alkoholfogyasztás védi az ereket, de akinek magas a vérnyomása és idõnként vedeli a szeszt, annak életkilátásai igen rosszak. A tudományos megfigyelés Dél Koreából származik. A rendszeres, de igen mérsékelt alkoholfogyasztás szívvédõ hatású. Ezt sok, jól ellenõrzött megfigyelés igazolja és ezzel magyarázzák a sokat idézett francia paradoxon jelenséget is. Ennek az a lényege, hogy noha a franciák sok telített zsír esznek, vérzsírszintjük kedvezõtlenebb, mint számos környezõ országban, a helyi vörösbort kortyoló Frankhonban mégis sokkal kevesebben halnak meg koszorúér-betegségben, mint több más európai országban.

  • Nem mindegy milyen módon pótoljuk a C-vitamint

    Nem mindegy milyen módon pótoljuk a C-vitamintA C-vitamin előnyeiről már sokat hallottunk. Arról kevesebbet, hogy a különböző felszívódási akadályok miatt milyen jelentős mennyiség ürül ki hasznosulás nélkül a szervezetből. A C-vitamin nélkülözhetetlen hatóanyag. Számos jótékony hatása közül ugyanis az egyik legfontosabb, hogy immunrendszerünk működését támogatja, hozzájárulva ezzel a civilizációs betegségek (pl. daganatok, szív- és érrendszeri problémák, allergia), a megfázás és különböző megbetegedések, valamint a stressz elleni védelemhez. Nem véletlen, hogy Dr. Linus Pauling és Dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvosok szerint is a C-vitaminnak minden háztartásban alapélelmiszerként jelen kellene lennie a mindennapok során. Pusztán táplálékkal ugyanis a kellő mennyiséget nem tudjuk bejuttatni.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • A cukorbetegek agyi információ-feldolgozó sebességük lassabb

    Egy tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik.

    Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt.