rss
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szülõi magatartás nagyban befolyásolja a gyermek asztmás betegségét?

    A szülõk magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók.

    A tanulmány szerzõi kiemelik, hogy a kezelõorvosok felelõssége alapvetõ fontosságú a szülõk megfelelõ tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából. A vizsgálatban a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei több mint 700 olyan szülõt kérdeztek ki, akiknek gyermekei asztmában szenvednek.

  • Szívinfarktus után gyakori a depresszió

    A szívbetegeket fontos lenne rutinszerûen szûrni depresszióra is, mert emiatt nagyobb a valószínûsége egy további szívinfarktusnak - áll az Amerikai Szívtársaság hétfõn kibocsátott irányelveiben.

    A társaság szakemberei szerint a szívinfarktust gyakran követi depresszió, a depressziós pácienseknek pedig nagyobb a kockázata a további szívproblémákra. Eddig nem szûrték depresszióra rutinszerûen az infarktuson átesett betegeket, ezért a szakemberek úgy vélik, az új irányelvek gyakorlati bevezetése életeket menthet meg.

  • Tesztelik a melanoma elleni vakcinát

    Az elõrehaladott állapotban lévõ melanomás páciensek egy része is teljesen felépült egy tesztelés alatt lévõ vakcinától, amely csak a tumorsejteket támadja meg és sértetlenül hagyja az egészséges sejteket.

    Howard Kaufman, a chicagói Rush egyetemi orvosi központ munkatársa elmondta, hogy tanulmányuk megmutatta, egyes elõrehaladott állapotú melanomás páciensek is meggyógyulhatnak, és mások állapota is javul a szer hatására. "Évente emberéletek ezreit menti majd meg" - tette hozzá.

  • Sportolók szívhalála: a nem megfelelõ újraélesztés is felelõs

    Washington - Az Egyesült Államokban a fiatal sportolók hirtelen szívhalála legtöbbször visszafordíthatatlannak bizonyult, de ebben sokszor szerepet játszott a nem megfelelõ újraélesztési kísérlet is. A drámai adatokat a HeartRhythm Journal legújabb száma közölte.

    Mindig döbbenetet kelt, ha egy sportesemény nézõinek szemeláttára valamelyik fiatal sportoló hirtelen összeesik és meghal. Amerikai kutatók most összegyûjtötték azokat az eseteket, melyeknek pontos körülményei ismertek voltak. Hat év alatt bekövetkezett 486 ilyen tragédia történetét dolgozták fel.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • Új védõoltás könnyítheti meg a parlagfû-allergiáben szenvedõk életét

    Hamarosan megjelenhet a gyógyszerpiacon a várva várt védõoltás, amely kevesebb injekcióval hosszabb idõn át véd a parlagfû-allergia tüneteitõl. A hagyományos allergia vakcinákkal szemben, amelyeket hónapokon át hetente kell beadni, az új oltásra csak néhányszor lenne szükség, hatása viszont hosszabb lenne.

    Az allergológus az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Társaság kongresszusán számolt be eredményeikrõl, amelyek alapján az új vakcinából mindössze négy injekcióra lenne szükség.

  • Feltárták az autizmus összetett genetikai hátterét

    A családjukban autizmussal együtt élõ emberek örökítõanyagának eddigi legkiterjedtebb genetikai elemzése azt mutatja, hogy sok páciensnél a génmutációk egyedi mintázata bukkan fel, mely nem feltétlenül örökletes.

    A Nature tudományos magazinban közzétett megállapítások hozzájárulnak annak igazolásához, hogy a géneknek fontos szerepe van az autizmusban, és arra is utalnak, hogy a genetikai változások már a szülõk ivarsejtjeiben megkezdõdhetnek.

  • Allergiával a rák ellen?

    Az allergiák egy sor rákos megbetegedéstõl megvédenek. A tudományág eredményeinek eddigi legátfogóbb elemzése megmutatta, hogy az immunrendszer túlzott reakciója megvédi a daganatoktól a környezeti hatásoknak közvetlenül kitett szöveteket, mint amilyen a bõr, a tüdõ, a száj és a gége, a gyomor és a bél a méh és a méhnyak.

    A többi testrész, például a mell és a prosztata szövetének kockázatára nincs hatással az allergia - írják a New York-i Cornell Egyetem kutatói.

  • A stresszes emberek memóriája hibásan mûködik?

    A különbözõ szorongásos és más pszichiátriai betegségekben szenvedõk agyában hibásan mûködnek az emlékek elfojtásáért felelõs agyi áramkörök - állítják a Harvard Egyetem kutatói.

    "Depresszióban, és más stressz okozta megbetegedésekben szenvedõk esetében gyakori, hogy traumás emlékek okozzák a szorongást" - nyilatkozta Nivedita Agarwal, az egyetem radiológus munkatársa - Mivel a traumás emlékeket a betegek agya nem képes megfelelõen elfojtani, azok rendszeresen visszatérnek és kínozzák a pácienseket.

  • A sõr enyhítheti a szénanátha tüneteit?

    Egy japán sörgyártó vállalat meglepõ megfigyelései szerint az általuk gyártott sörök enyhítik a szénanátha tüneteit. Allergológus szakemberek szerint a sör alapanyagában, a komlóban található flavonoidok felelõsek a kedvezõ hatásért, amelyek valamelyest semlegesítik a hisztamint.

    A Sapporo Breweries sörgyár 20 önkéntesen végzett vizsgálatokat, akik mindegyike szénanáthában szenved. A sörterápia hatására a résztvevõk 60 százaléka számot be arról, hogy csökkent a tüsszögésük gyakorisága és 55 százalék úgy tapasztalta, hogy az orrfolyás is mérséklõdött.

  • Antioxidánsok is okozhatják a meddõséget?

    A nõi meddõség hátterében leggyakrabban endometriózis, policisztás ovárium szindróma, petefészek ciszták, mióma, méhüregi elváltozások, kismedencei összenövések és ivarszervi fejlõdési rendellenességek húzódnak meg. Most azonban egy újabb érdekes aspektust vetett fel a tudomány – az antioxidánsok hatását.

    Antioxidánsokkal ma már akkor is találkozunk, ha nem keressük erre az alkalmat, hiszen ételekhez, italokhoz és arckrémekhez is hozzáadják. Ugyanakkor még nem tudjuk pontosan, hogyan hatnak a szervezetünkre. Nava Dekel professzor szerint elképzelhetõ, hogy az antioxidánsok mellékhatásként akár meddõséget is okozhatnak.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • A szexszomnia betegség?

    A betegség tulajdonképpen az alvajárásnak egy sokkal „fejlettebb” változata, mely magába foglalja a teljes szexuális aktust (elõjátéktól az utójátékig), egyetlen fontos kivétellel: a betegek nincsenek tudatában annak, hogy mit tesznek, és felébredve nem emlékeznek a történtekre.

    A szexszomnia nem összekeverendõ a szexuális álmokkal. Az álmok az alvási fázis olyan szakaszában jönnek létre, mikor a test nagyrészt tehetetlen, míg az alvás közbeni szex a mélyalvást követõ fázisban fordul elõ, vagyis amikor a test már szabadabban mozog.