rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Életfogytig tanulni, de nem mindegy, hogy hogyan!

    A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. E ténnyel magyarázzák amerikai és kanadai pszichológus-kutatók, hogy vizsgálataik szerint - a közvélekedéssel ellentétben - idõs korúak a fiataloknál gyorsabban és célszerûbben oldhatnak meg számos feladatot. A megállapítás azonban természetesen csak azokra vonatkozik, akik mentesek a leginkább az idõseket sújtó agyi elváltozásoktól.

    Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépõk.

  • Reggel gyakoribb a szívinfarktus

    Ötször nagyobb eséllyel következik be szívinfarktus a kora reggeli órákban, különösen hajnali egy és öt óra között, emellett a szívroham ilyenkor sokkal súlyosabb, mint a nap késõbbi szakaszában – állítja egy új tanulmány.

    A Nature címû szakfolyóiratban publikált tanulmány összefüggést talált az úgynevezett cirkadián ritmus (napi biológiai óra) és a kora reggeli órákban elõforduló szívinfarktusok elõfordulása között. A szakértõk úgy tudják, hogy a kora reggeli szívrohamot elsõsorban a kamrafibrilláció általi szokatlanul gyors szívverés okozza, nem pedig a lelassult szívfrekvencia.

  • A jó és a rossz szénhidrát

    Fogyókúra-programigazgatók és táplálkozástudósok tucatjával állítják össze a szénhidrátban szegény, vagy sok szénhidrátot tartalmazó étrendeket. Ám nem csak az számít, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mit fogyasztunk és milyen arányban.

    Dr. Matos Lajos szívgyógyász professzor foglalja össze: miért fontos, hogy étkezéskor figyelemmel legyünk a különféle szénhidrátoknak a szervezetre gyakorolt hatására.

  • Az alkoholfogyasztás növeli a rák kockázatát

    A kevesebb mint napi két adag ital is növelheti a rák kifejlõdésének a kockázatát, olyannyira, hogy az alkohollal kapcsolatba hozott rákbetegségek egyharmada mérsékelt szeszesital-fogyasztáshoz köthetõ. A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk szerint kiváltképpen a nõk körében veszélyes a helyzet, mert nem tudatosodik bennük kellõképpen a visszafogott alkoholfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolat. Az adatok azt jelzik, hogy a szeszesital-fogyasztásra visszavezethetõ mellrák évente hatezer amerikai nõ életét követeli, az összes mellrákos elhalálozás 15 százalékát.

  • A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel

    A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel hongkongi és kanadai kutatók, amely gátolja a vírus replikációját (lemásolódását). A tudósok szerint, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertõzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.

    Alapvetõ fontosságú az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen "ügyesnek" bizonyulnak a kevésszámú antivirális készítmény hatásának kivédésében.

  • Agyi mechanizmus, amely képes kikapcsolni a rossz érzéseket

    Egy agyi mechanizmust fedeztek fel a Kalifornia Egyetem kutatói, amely képes a rossz emlékekkel összefüggõ érzéseket kikapcsolni.

    A kutatók szerint felfedezésük új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethetnek a pánikbetegség kezelésére.

    Ha valaki traumás eseményt él át, a környezõ dolgok gyakran összefüggésbe kerülnek a rossz élménnyel, és késõbb ugyanezek a dolgok félelmet, vagy akár pánikrohamot is kiválthatnak, a vizsgálat vezetõje, Rainer Reinscheid szerint.

  • Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

    Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

    A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Tényleg bele lehet halni az unalomba

    Kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon azok, akik állandóan unatkoznak, mint azok, akik élménygazdag életet élnek - állapították meg brit kutatók.

    A University College London (UCL) kutatói szerint azok, akik kivételesen magas színvonalon képesek ûzni az unalom mesterségét, kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon szívbetegség vagy agyvérzés következtében, mint azok, akik élményekben gazdag és szórakoztató életet élnek - írja a The Daily Telegraph címû brit lap internetes kiadása.

  • Új típusú mesterséges szaruhártyával állították helyre emberek látását

    Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd tudósok, akik páciensek szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be, amely rávette a szaruhártyasejteket, hogy újra növekedjenek, így a kezeltek látása helyreállhat.

    Az új módszer a klinikai kipróbálás elsõ szakaszában tíz svéd páciensnél bevált - közölték a kutatók."Belülrõl próbáljuk regenerálni a szaruhártyát" - emelte ki May Griffith, aki az ottawai kórházi kutatóintézet és a svédországi Linköpingi Egyetem professzoraként vezette a kutatást.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • A Látás Világnapja

    Október második csütörtöke a Látás Világnapja. A megemlékezést a Lions Club kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelõzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának keretében tartják meg. Az idei világnap fõ témája az öregedõ szemek egészségének megõrzése.

    A vakság és a gyengénlátás kialakulása az esetek 80 százalékában megelõzhetõ, illetve hatásosan kezelhetõ.

  • 13 évvel nõtt a HIV-fertõzöttek életkilátása

    Az új AIDS-kezeléseknek köszönhetõen 13 évvel nõtt a betegek életkilátása az utóbbi évtizedben. A Bristol Egyetem kutatói 14 különbözõ tanulmány 43 ezer esetének összevetése után vonták le a megállapítást.

    A kutatók szerint az a HIV-fertõzött, aki most, húszéves korában kezdi szedni a gyógyszereket átlagban még további 43 évig élhet. Tíz évvel korábban egy húszéves korától kezelt beteg még csak arra számíthatott, hogy átlagban további 36 évig élhet.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.