rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szívroham jelei másabbak nõknél mint férfiaknál

    Szúrás, fájdalom a karokban és a mellkasban, émelygés, nyirkos és hideg bõr - a nõknél ezek mind a szívroham elõrejelzõi lehetnek.

    A szakember kifejtette, hogy szívroham esetén minden perc számít, hiszen minél tovább marad oxigén nélkül a szív, annál több károsodás éri a szívizomzatot.

    A szívroham akkor következik be, ha a véráram, amely oxigént szállít a szívizomba, valami miatt nagyon lecsökken vagy teljesen elzáródik az útja.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Egy kis odafigyeléssel megelőzhető a csontritkulás

    Egy kis odafigyeléssel megelőzhető a csontritkulásA csontritkulás, vagy más néven oszteoporózis a csonttömeg és a csontban található mésztartalom csökkenését jelölő folyamat, amely a csontok gyengülésével és fokozott törékenységével jár. A csontszövet állománya az idő előrehaladtával változik: egészen 25-30 éves korig gyarapszik, majd szépen lassan csökkenni kezd, tömege folyamatosan fogy és gyengül. Ebből kifolyólag az idősebb korosztály számít igazán veszélyeztetettnek, azon belül is a nők, mivel a menopauzát követően az ösztrogénhiány miatt gyorsabb ütemben csökken a csonttömeg.

  • A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknek

    A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknekA túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.

  • A mell önvizsgálata nem csökkentette az emlõrákos halálozást

    New York - Az emlõk rendszeres önvizsgálata nem csökkenti a mellrák kockázatát, sõt káros hatása is lehet azáltal, hogy felesleges biopsziákat végeznek jóindulatú elváltozásoknál - állítják két nagy tanulmány áttekintõ elemzése után dán kutatók.

    Oroszországban és Sanghajban végezték összesen 388 535 nõ bevonásával azokat a klinikai kísérleteket, melyek eredményeit Jan Peters Kosters és Peter C. Gotzsche, a koppenhágai Cochrane Központ munkatársai elemezték.

  • Az ülõ munka káros hatásai

    Egyre nagyobb a mozgásszervi panaszokkal küzdõ betegek száma. A háziorvosi rendelõk, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelések, tele vannak az ülõ életmód áldozataival.

    Manapság az emberek többsége városban él, autóval jár, és sokan ülõmunkát végeznek, amely a mozgásszervek egészsége szempontjából nagyon káros. Megfelelõ óvintézkedésekkel, az ülõ életmód káros hatásai kiküszöbölhetõk, de legalábbis nagyban enyhíthetõk. A mozgásszervek károsodása igen hamar, már az iskolapadban megkezdõdik.

  • Tényleg bele lehet halni az unalomba

    Kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon azok, akik állandóan unatkoznak, mint azok, akik élménygazdag életet élnek - állapították meg brit kutatók.

    A University College London (UCL) kutatói szerint azok, akik kivételesen magas színvonalon képesek ûzni az unalom mesterségét, kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon szívbetegség vagy agyvérzés következtében, mint azok, akik élményekben gazdag és szórakoztató életet élnek - írja a The Daily Telegraph címû brit lap internetes kiadása.

  • Az ütõerek átmérõje jelzi az érelmeszesedés mértékét

    Az érelmeszesedés során az erek fokozatosan tágulnak, hogy ellensúlyozzák a véráramlásnak az erek beszûkülése okozta csökkenését. A vérkeringés szabályozásának újabb elképzeléseirõl az Európai Szívgyógyász Társaság E-Journal of Cardiology Practice címû elektronikus folyóirata számolt be.

    Fontos volna, hogy korán kideríthetõ legyen az érelmeszesedéses folyamat elindulása, mert akkor tisztázható lenne, kik azok, akiknek nagy esélye van a szívrohamra, az agyi katasztrófa bekövetkezésére.

  • Napraforgó segíthet a bõrproblémákon

    Állítólag megtalálták a száraz, húzódó, viszketõ bõr - és sok bõrprobléma - ellenszerét: a napraforgóban található peptid lehet az új csodaszer, legalábbis ausztrál kutatók szerint.
    Simon de Veer, a Queenslandi Mûszaki Egyetem Egészségügyi Innovációs Intézetének kutatója csapatával olyan enzimeket kerestek, melyek segíthetnek a bõr regenerációjában. A napraforgó egyik peptidjének izolálásával és a molekula felületének megváltoztatásával olyan vegyületet hoztak létre, mely három bõrben lévõ proteáz mûködését is gátolja.

  • A zöldhályog hátterében lévõ genetikai tényezõre bukkantak

    Egy nemzetközi kutatócsoport olyan genetikai jellemzõt fedezett fel, mely növeli a nyitott szemzugú zöldhályog kockázatát, amely a glaukóma leggyakoribb formája és világszerte a vakság egyik fõ oka. Az izlandi, kínai, svéd, brit és ausztrál kutatókból álló csoport több mint 40 ezer ember genetikai információját elemezte országaiban. A genetikai jegy egyetlen betû (nukleotid) eltérése a genomban, a 7q31 kromoszómán. Az egypontos nukleotid polimorfizmusra (SNP) a CAV1 és a CAV2 jelû gének közelében bukkantak, amelyek a zöldhályog kialakulásában szerepet játszó membránfehérjéket kódolják.

  • Egészség-allergia

    A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.

  • Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

    Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

    A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó.

  • A túl sok vitaminbevitel káros is lehet egészségünkre

    A túl sok vitaminbevitel káros is lehet egészségünkreA szakértők szerint a vitamintabletták nagy dózisban károsak lehetnek az egészségre. Egy publikált állatkísérlet kimutatta, hogy a nagy dózisú C- és E-vitaminnal táplált pockok esetében akár negyedével csökkent a várható élettartam. Az emberi szervezet nem termel vagy tárol C-vitamint, az utánpótlást zöldségekből és gyümölcsökből nyeri ki. A sejtek egészségének megőrzéséhez 40 mg-ra van szükségünk naponta. Az E-vitamin a sejtek struktúrájának fenntartását segíti elő, nagy mennyiségben megtalálható diófélékben, az olajos magvakban és a gabonafélékben.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.