rss
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Génterápiás kezeléssel megállítható a fogínybetegségek kialakulása?

    Az életveszélyes állapotoknál használt géntranszfer már nem ismeretlen fogalom, de az egyetem kutatócsoportja az elsõ, akik ezt a megközelítést használták olyan krónikus állapotok esetében is, mint az ínygyulladás - mondta William Giannobile, az egyetem fogorvosi karának professzora.

    "A génterápiát eddig még nem alkalmazták nem életveszélyes betegségek esetében. Az ínybetegség inkább csak gyengít, mint hogy az életet veszélyeztetné" - mondta Giannobile. "Ez nagyon fontos, mivel a terápiák fejlesztésének legújabb hulláma már túlmutat az életmentésen, és az életminõség javítása felé veszi az irányt."

  • Ma már a szívinfarktus sem akkora, mint volt

    A heveny szívinfarktusos esetek súlyossága az Egyesült Államokban egy évtizedes hosszúságúra szervezett tanulmány adatai szerint ma lényegesen enyhébb, mint tizenöt esztendeje - olvasható a Circulation címû folyóiratban. Az USA területén 1987-ben indult el négy, gondosan kiválasztott területen az a vizsgálat, amely az érelmeszesedés társadalmi kockázatát kivánta fölmérni.

    A vizsgált régiókban a teljes népességnek megfelelõ arányban szerepeltek a városiak és hatalmas, szabad területen élõ földmûvesek, a különféle rasszok képviselõi, valamint a szociális rétegek reprezentánsai.

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • Maradandó károsodást okozhatnak a toronyszerû lábbelik?

    Azok a nõk, akik a legújabb divat szerinti cipõket vásárolják, nagy árat fizetnek majd késõbb, az ortopéd orvosok szerint. A toronyszerû lábbelik elképesztõen népszerûek Milánó, London és New York kifutóin.

    A külsõség azonban nem olcsó mulatság, akár a cipõ áráról, akár a késõbbi orvosi kezelésrõl beszélünk. Az Ausztrál Ortopédiai Szövetség alelnöke, Brenden Brown elmondta: az "ijesztõ" kreációk maradandó károsodást okozhatnak viselõjüknek. "Megkérdõjelezem a tervezõk elmeállapotát." - mondta Brown. "Hamarosan csoportos bírósági keresetek tömkelege várható."

  • A rossz házasság növeli a szívbetegségek és a depresszió kockázatát

    Házasodjunk vagy ne?!

    A feszült házasságban élõ nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki magas vérnyomás és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezõje - közölték amerikai kutatók csütörtökön.

    A Utahi Egyetem kutatói 300-nál több, legalább húsz éve házas középkorú és idõsebb párt vontak be tanulmányukba.

    A résztvevõk kapcsolatukra, valamint mentális állapotukra vonatkozó kérdõíveket töltöttek ki, és laboratóriumi vizsgálatokon estek át.

  • A súlytöbblet árt a szívnek

    Baltimore - A kövérség jelentõsen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeirõl az Amerikai Szivgyógyász Kollégium folyóirata számolt be.

    A MESA-tanulmányt 2000-ben indították el az Egyesült Államokban. Csaknem hétezer, 45-84 éves, egészséges felnõttet vontak be a vizsgálatba, akiknek a program kezdetén semmiféle panasza nem volt, és a vizsgálatok sem utaltak semmiféle betegségre.

  • Az életkor elõrehaladtával csökken az információfeldolgozó képesség

    A kutatók az egészséges idõsek korosztályának mentális képességeinek gyógyszeres és nemgyógyszeres fejlesztési lehetõségeit keresték, mikor azt a felfedezést tették, hogy a korral csökken az információfeldolgozó képesség.

    A cikk azt vizsgálta, hogy idõsek és fiatalok között mennyiben eltérõ a lényegtelen információk kiszûrésének képessége. A vizsgálat során a vizuális memóriát tesztelték a résztvevõkön: zsúfolásig megtelt teremben ismerõs arcokat kellett keresni - melyhez gyors információfeldolgozási képesség szükséges.

  • Ínybetegség és metabolikus szindróma kéz a kézben

    A középkorú felnõttek esetében az ínybetegségek összefüggésben vannak a metabolikus szindrómával - jelentették be brit kutatók. "További tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, a szájhigiéne karban tartása befolyásolja-e a betegség megjelenését vagy elõrehaladását.

    A metabolikus szindróma a szívbetegségek, agyvérzés és cukorbetegségek kockázati tényezõinek összessége, melybe beletartozik a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vércukorszint, a HDL-koleszterin alacsony, a trigliceridek magas szintje.

  • Vigyázz: hamis gyógyszerek a láthatáron!

    Világszerte terjedõ üzlet a gyógyszerhamisítás

    London - Több személyít ítélt börtönbüntetésre a londoni bíróság receptköteles - és részben hamis - gyógyszerkészítmények engedély nélküli forgalmazása miatt. Az elítéltek által eladott patikaszerek értéke meghaladja a kétmillió angol fontot (közel 600 millió forint).

    A gyógyszerhamisítás világszerte terjedõ, gyors hasznot hozó üzlet.

  • Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezet

    Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezetNemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet. Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet. Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi.

  • A mediterrán étrendhez hasonlóan szívbarát az alacsony zsírtartalmú is

    New York - Szívinfarktus után akár az alacsony zsírtartalmú, akár a mediterrán diéta jelentõs általános és kardiovaszkuláris egészségügyi elõnyökkel jár - állapították meg amerikai kutatók kis mintán végzett felmérésükben.

    A kétféle étrend hasonló mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátokat, koleszterint és telített zsírsavakat, ám a mediterrán diéta nagyobb mennyiségben tartalmazza az egészséges, telítetlen zsírokat, különösen a halakban megtalálható omega-3 zsírsavat.

  • Lézerrel a baktériumok ellen

    London - Lézerrel aktiválható festékkel sikerült elpusztítani gyógyszerrezisztens baktériumokat - közölték brit kutatók.

    A laboratóriumi kísérletekben az orvosi diagnosztikában széles körben használatos indocianin zöld festéket vöröshöz közeli hullámhosszú lézerrel aktiválták. A festékbõl ekkor baktériumölõ kémiai anyagok keletkeztek - mondta Michael Wilson, a University of London munkatársa.

  • Régi szívgyógyszerbõl új rákgyógyszer

    Budapest - Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkisérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte.

    A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.

  • Télen még inkább oda kell figyelni bőrünk védelmére, ápolására

    Télen még inkább oda kell figyelni bőrünk védelmére, ápolásáraHa hazaérkezünk a hidegből, bekapcsoljuk a fűtést. Mindez a bőrnek nagy stresszt jelent: a fűtés száraz levegője és a csípős hideg állandó változásának van kitéve. Télen különösen vigyázni kell a bőrünkre. Télen a bőr ellenállóképessége jelentősen csökken. A fűtött szobák száraz levegője kiszárítja a bőrt. A hideg téli levegőnek csekély a nedvességtartalma, ezért nedvességet von el a környezetéből. A hideg hatására a bőrerek összehúzódnak, hogy megőrizzék a hőt. A bőr vérellátása csökken, így kevesebb oxigénhez, valamint tápanyaghoz jut.