rss
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az örök kérdés: mellrákot okoz-e a melltartó?

    Az örök kérdés: mellrákot okoz-e a melltartó?A médiában időről-időre szárnyra kap a hír, miszerint a melltartónak szerepe van a mellrák kialakulásában. Sokan nem tudják eldönteni, mi is az igazság. A legújabb feltevés szerint az éjszaka viselt melltartó a felelős. Száz éve Franciaországban találták fel a melltartót. A női emancipációért való küzdelem részeként a melltartó a felszabadulás egyik jelképévé vált. A ’70-es években pedig sokan megszabadultak e fehérnemű jelentette kötöttségektől is. Körülbelül ebben az időben jelentek meg az első hírek a melltartó rákkeltő hatásáról.

  • Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idején

    Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idejénA nyári szünidő alatt sokszor nagy fejtörést okoz a szülőknek a gyermekek elhelyezése, programjuk megszervezése. A tanév során gyermekeink nagyon leterheltek, minden nap cipelik, a kisebbeknél sokszor nehezebb iskolatáskát, egész nap görnyednek az iskolapadban. A tartáshibák kialakulásának legnagyobb része a mozgásszegény életmódból eredeztethető. Ha a vakáció során is csak otthon ülnek a négy fal között, ha egész napjukat a televízió, a számítógép társaságában, és mindenfajta egyéb okosnak mondott elektronikai eszközeikkel bíbelődnek, akkor borítékolható a hanyag tartás, s ennek következményei.

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • Ózondús levegõ: nehéz túlélni

    Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.

    "Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegõ kikapcsolódásuk záloga" - olvasható egy valóban csodaszép táj ismertetõjében, de tudnunk kell, hogy az ózondús légtér nem a hegyvidék áldásos és egészséges tulajdonsága, hanem erõsen mérgezõ környezet.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

  • A D-vitamin hiányának pótlása elengedhetetlen az egészséges szervezetnek

    A D-vitamin hiányának pótlása elengedhetetlen az egészséges szervezetnekA D-vitamin valójában nem vitamin, hanem egy előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás és a sejtek működésének szabályozása. Ősztől tavaszig naponta mintegy 80 egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe különböző élelmiszerek (tej, tojás sárgája, olajos hal, gomba) segítségével, a jelenlegi ajánlás pedig ennek többszöröse, 1500-2000 NE. Nyáron más a helyzet, szervezetünk saját maga előállítja a D-vitamint a napfény hatására. Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet, ez főleg az idős embereknél fordul elő.

  • Aki üres gyomorral edz, több zsírt éget el és ellenõrzés alatt tartja a vércukor-szintjét

    Több kutatás is megerõsíti, hogy éhesen edzeni jó megoldás a zsírfölösleg elégetésére. Legutóbb éppen európai kutatók bizonyították, hogy azok a kerékpárosok, akik úgy kezdtek edzeni, hogy elõtte nem ettek, lényegesen több zsírt voltak képesek elégetni, mint társaik, akik ettek edzés elõtt. Az izmok szokásosan a szénhidrátokból veszik föl az energiát - ezért szoktak neves atléták verseny elõtt hatalmas mennyiségû ételt enni. De ha valaki nem eszik sportolás elõtt, a szervezetnek nem lesz sok szénhidrátja tartalékban, ez készteti a szervezetet arra, hogy zsírt égessen, mondják a tudósok.

  • Az oltások növelik a roham kockázatát

    A gyermekkori oltások, amelyek különbözõ fertõzésektõl óvnak meg, kisebb mértékben növelik a roham kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ezek a rohamok nem okoznak agykárosodást és nem vezetnek epilepsziához – szögezik le a tudósok.

    Bár a lázzal összefüggésbe hozható görcsök kialakulása igen alacsony, a kutatók ennek ellenére sok gyermek adatait hasonlították össze, hogy meghatározzák a rizikó kockázatát. A gyermekek 3, 5 és 12 hónapos korukban kapják meg a vakcinákat - írja a latimes.com.

  • Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkre

    Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkreA karácsonyi készülődés elengedhetetlen mozdulata a mézeskalács készítés. Ezek a kekszek nem csak finomak, de illatukkal karácsonyi hangulatot teremtenek közösen készítve együtt tölti az idejét a család, és már jó előre le lehet gyártani akár egy nagyobb adagot is, és dobozban eltehetjük az ünnepekre. Díszítésére is rengeteg variáció létezik, bárhogy is tálaljuk, mindenképpen sikert aratunk vele. A diétázók azonban legtöbbször erre az időre felfüggesztik az addig szigorúan betartott szabályokat, mondván, csak egyszer van karácsony egy évben.

  • Az emberi növekedési hormon valóban javítja az atléták teljesítményét

    Ausztrál kutatók elõször találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy a betiltott emberi növekedési hormon (HGH) valóban növeli az atléták teljesítményét. A HGH szedése mérsékelt teljesítményjavulást eredményez, ám csak a sprintelésnél. Nem növeli az erõnlétet és a kitartást, hanem inkább az izomzat robbanékonyságát - állítják a szakemberek. "Ez az elsõ bizonyíték arra, hogy a HGH javítja a teljesítményt, és joggal került a betiltott doppingszerek listájára a sportban" - hangoztatta Ken Ho kutatásvezetõ, a Sydneyben mûködõ Garvan Orvostudományi Intézet munkatársa.

  • Szike vagy szívkatéter ?

    Gyógyír infarktus esetére?!

    München - Még mindig nehéz eldönteni, mi jobb a koszorúérbetegségben szenvedõnek: ha a szívsebész áthidaló mûtéttel kezeli a szûkületet, vagy ha szívkatéterrel kitágítja a beszûkült érszakaszt és behelyezi a kis fémhálót, amely továbbra is nyitva tartja a beteg eret.

    Az Európai Szívgyógyász Kongresszuson a szakemberek meglepõ véleménye szerint ezt legjobban a megfelelõ módon tájékoztatott beteg tudja eldönteni.

  • Sikeres a családterápia az anorexia kezelésében

    Az anorexia kezelésében többnyire hatékonyabb a családterápia, mint az egyéni kezelés. Erre egy amerikai összehasonlító tanulmány világított rá.

    A kaliforniai Stanford Egyetem által készített tanulmány az elsõ, amely a két terápiatípust közvetlenül összehasonlítja. Az anorexia életveszélyes betegség, ehhez képest figyelemreméltó, milyen keveset tudunk róla - fejtette ki Lucille Packard, az egyetem kutatója. Az anorexiás betegek túl kövérnek látják magukat, és mindenképp fogyni kívánnak.