rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kipufogógáz érelmeszesedést okoz

    Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • Tanulmány: a bélflóra megváltozása állhat az allergia hátterében

    Egyes bélben élõ baktériumok az allergia nagyobb arányát, krónikus gyomorbántalmakat, sõt elhízást okozhatnak a tehetõs, iparosodott társadalmakban élõ gyerekeknél olasz kutatók szerint.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élõ gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendõen sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.

  • Összefüggést találtak a biológiai óra és a cukorbetegség között

    Amerikai biológusok szerint az emlõsök biológiai óráját szabályozó kulcsfontosságú fehérje szabályozza a glükóz termelõdését is a májban, szintjének változtatásával pedig javítható a diabéteszes egerek egészsége.

    Az eredmény felveti azt az érdekes lehetõséget is, hogy a diabétesz iparosodott országokban tapasztalt gyakoribbá válásának legalábbis egy bizonyos hányada az alvás és ébrenlét ciklusában történt zavar, az éjszakát a nappallal való összemosó életvitel terjedésének következménye.

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Kávéfogyasztással a méhnyakrák ellen?

    Kisebb százalékban betegednek meg a méhnyakrákban azok a nõk, akik naponta több mint 3 pohár kávét isznak - állítják egy japán tanulmány szerzõi. Az egészségügyi hatóságok vizsgálata a zöld tea fogyasztásának esetében nem talált semmiféle kapcsolat a betegséggel.

    Az egészségügyi minisztérium vizsgálatában 54 ezer nõt figyeltek meg 15 éven át. A vizsgált személyek 40 és 69 éves kor közötti nõk voltak. A Japán Nemzeti Rákközpont orvosai a kutatás közben négy csoportra osztották a nõket, aszerint, hogy átlagosan mennyi kávét fogyasztottak.

  • A HDL-koleszterin még jobb, mint hittük

    A "jó" HDL-koleszterin nemcsak infarktus ellen véd, hanem a rák kockázatát is csökkenti - ez a fontos tudományos megfigyelés is aláhúzza annak jelentõségét, hogy a halál két leggyakoribb okát jelentõ megbetegedés ellen együtt lehet és kell harcolni.

    A koleszterin emlegetésére mindenkinek az infarktus jut eszébe, illetve az, hogy minél kevesebb kerül ebbõl az anyagból a szervezetünkbe, annál védettebbek vagyunk a szív- és érrendszeri betegségek ellen.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • Tíz tévhit az egészséggel szemben

    A zsíros ételek pattanást okoznak?! Olvasás során a félhomály rontja a látást? A barnított bõr véd a naptól? A haj és a köröm tovább nõ a halál után? ...

    Az szervezetünkben lejátszódó folyamatok kapcsán élõ hiedelmeink eredetére legtöbbször nem derül fény, a legtöbb valószínûleg babonaként szállt apáról fiúra és anyáról leányra. Összeállításunkban a leggyakoribb és leginkább bevett mítoszokat cáfoljuk.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!

    Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat. A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Ha a humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának.

  • Bizonyos fűszerek és fűszernövények igen hatásosak bizonyos betegségekkel szemben

    Bizonyos fűszerek és fűszernövények igen hatásosak bizonyos betegségekkel szembenA fűszereket és bizonyos zöldségeket hosszú ideje használják gyógyításra, az egészségi állapot javítására. A hagyomány és a népi tapasztalatok mellett az elmúlt évtizedekben már kutatások is bizonyították a kedvező hatásokat: a fokhagymáról, a vöröshagymáról és a gyömbérről is kiderült, hogy igen pozitívan befolyásolják a megfázás és az influenza lefolyását (sőt rendszeres fogyasztásukkal megerősíthetjük az immunrendszerünket, így az még ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben). A kurkuma, illetve a chilipaprika pedig jelenleg is a kutatók figyelmének középpontjában áll.