rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Napi egy csésze kávé csökkenti a száj- és nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát?

    A Tohoku egyetem munkatársai több ezer emberre kiterjedõ vizsgálat eredményeit elemezték. Vizsgálták a személyek egészségi állapotát, életvitelét, étkezési szokásaikat.

    A 40 és 64 év közötti páciensek körében a tizenhárom éves vizsgálat ideje alatt közel 160 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rákja. Az adatok alapján elmondható, hogy napi egy csésze kávé elfogyasztása csökkenti a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát. - olvasható a American Journal of Epidemiology címû szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • A herpesz kezelésével idõt nyerhetnek a HIV-fertõzötteknél

    Egy herpesz ellen használt szer alkalmazása lelassítja az egyidejûleg HIV-vírussal is fertõzött embereknél az AIDS-betegség kifejlõdését, állapították meg amerikai kutatók. A The Lancet címû brit orvosi szaklapban hétfõn megjelent tanulmány szerint 3300, aciklovir nevû szerrel kezelt afrikai páciens adatait elemezve kiderült, hogy a hatóanyag szedése 16 százalékkal lassította a betegség elõrehaladását.

    A legtöbb HIV-fertõzött ember egyúttal a herpesz szimplex-2 (HSV2) vírussal is fertõzõdött, melyet genitális herpesznek is neveznek.

  • A frontérzékenység tünetei és kezelése

    A frontérzékenység tünetei és kezeléseAz időjárás változásait sokan előre megérzik. Gyakran már a frontot megelőző napon is fájhat a fejünk, álmosabbak, ingerlékenyebbek lehetünk. Az emberre fogantatásától kezdve, már az anyaméhben hatnak a környezeti hatások. A légköri folyamatok szervezetünkre gyakorolt hatása rendkívül sokrétű. Az időjárás hatásai folyamatos alkalmazkodásra késztetik szervezetünket. Ez a folyamat azonban nem egyformán zajlik le mindenkiben. Vannak, akik könnyedén veszik az akadályokat, és vannak, akik nehezebben tolerálják a változó körülményeket.

  • A daganatok kiéheztetése a legújabb terápia

    A tudósok az 1920-as évek óta tudják, hogy a daganatsejtek más módon termelnek energiát, mint az egészségesek. A jelenséget felfedezõje után Warburg-effektusnak nevezték el, azonban a hetvenes évek óta nem sokat foglalkoztak a tumorsejtek anyagcseréjével.

    A kutatók új generációja most újból elõvette a bizarr és látszólag nem hatékony anyagcsere kérdését, amely szoros összefüggést mutat a daganatokkal kapcsolatos gének mûködésével.

  • Gyengébb térbeli tájékozódási képességgel rendelkeznek a nõk

    Az Iowai Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a nõk fali lebenyének vastagabb kéregállománya alacsonyabb szintû mentális rotációs képességgel párosul, valamint hogy a férfiakban - a nõkhöz képest - nagyobb részt foglal el a fali lebeny felszínének a területe.

    Ezek mellett a fali lebeny nagyobb felszíne összefügg a mentális rotációs feladatok során elért jobb teljesítménnyel. "Nem arról van szó, hogy a nõk nem tudják végrehajtani a mentális rotációs feladatokat, csak lassabban hajtják végre azokat" - közölte a tanulmány szerzõje, dr. Tim Koscik.

  • Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!

    Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!Rosszul választ hidratálókrémet, arcápolót a nők többsége, sokan nem is ússzák meg ép bőrrel: akár ronthatunk is bőrünk állapotán. Ezért sem a legjobb ötlet arckrémet ajándékozni, és ha kapunk – például karácsonykor - ne kenjük gondolkodás nélkül magunkra. Legtöbben a reklámok hatására és ismerősök ajánlására vásárolnak arckrémet. Ha szerencséjük van, beválik. Többnyire azonban az ellenkezője történik. Ha nem a megfelelő terméket vagy nem a megfelelő területen alkalmazzuk, csak rontunk a helyzeten– emiatt gyakran végzik a fürdőszobaszekrény mélyén a többi porosodó készítmény mellett.

  • Megtalálták a hosszú élet elixírjét?

    A hosszú élet elixírje mézbõl, cseresznyébõl, gyógyfüvekbõl és Itália leghíresebb vörösborából, a Chiantiból készül, legalábbis egy sok évszázados recept szerint, amelyre Olaszország egyik legrégebbi gyógyszertárában bukkantak.

    A 18. századi recept egy régi kéziratban olvasható, amely a polcok mögött lapult egy 1715-ben alapított ascianói gyógyszertárban.

    "Õseimtõl több kéziratot is örököltem, amelyek különféle emésztésjavító italok receptjét tartalmaznak".

  • A súlygyarapodás okai

    A súlygyarapodás okaiA súlygyarapodás minden embert bosszantja, akkor meg különösen, ha nem tudjuk mi az oka annak, hogy felszaladt pár kiló. A szervezet legjobban nyugalmi állapotban működik. Amennyiben azonban nem juttatjuk megfelelő mennyiségű pihenéshez, azt stresszként értékeli, és megkezdi a zsírraktározást. Emellett, ha az ember nem elég kipihent, kevésbé jól tűri a stresszhelyzeteket, és hajlamos annak kompenzálásaként nassolni. A legtöbb kalóriát ilyen esetekben a késő esti nassolással visszük be a szervezetbe.

  • A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

    Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

  • Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznek

    Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznekBármennyit költünk is krémekre és egyéb ápolószerekre, nem árt, ha tudjuk, hogy bőrünk szépsége nagy mértékben függ attól is, hogyan táplálkozunk. Nem véletlen, hogy minden bőrgyógyász ismer egy-két olyan ételt, amelyet minden páciensnek javasol. Avokádó: Érdemes legalább hetente egyet megenni, mivel tele van egészséges zsírokkal, amelyek erősítik a sejteket, és segítenek, hogy bőrünk puha, sima és hidratált maradjon. Ezenkívül sok olyan antioxidáns található benne, amely védelmet nyújt különböző károsító hatások ellen, nem is beszélve a vitaminokról és ásványi anyagokról.

  • A fülkagyló alapján végezhetik a jövõben az azonosítást

    A fülkagyló alakja egyéni és nem változik életünk során, így a jövõben ennek alapján végezhetik az utasok azonosítását a brit reptereken.

    Jelenleg az ujjlenyomatok vizsgálata a személyi azonosítás legelelterjedtebb módja, ám nem mindenkinél alkalmazható, hiszen a pékek vagy a kõmûvesek esetében a jellegzetes bõrbarázdák szabályosan "lekophatnak". Hatékony azonosítási módszer a szem ideghártyájának, a retinának a "letapogatása" is, ehhez azonban a vizsgált személynek közvetlen közelrõl kel belenéznie a készülékbe.

  • Az alkoholfogyasztás növeli a rák kockázatát

    A kevesebb mint napi két adag ital is növelheti a rák kifejlõdésének a kockázatát, olyannyira, hogy az alkohollal kapcsolatba hozott rákbetegségek egyharmada mérsékelt szeszesital-fogyasztáshoz köthetõ. A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk szerint kiváltképpen a nõk körében veszélyes a helyzet, mert nem tudatosodik bennük kellõképpen a visszafogott alkoholfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolat. Az adatok azt jelzik, hogy a szeszesital-fogyasztásra visszavezethetõ mellrák évente hatezer amerikai nõ életét követeli, az összes mellrákos elhalálozás 15 százalékát.

  • Stressz, cukorbetegség, étkezés: Mi a kapcsolat közöttük?

    A stressz a cukorbetegség egyik rizikófaktora, emellett számos szív- és érrendszeri betegségé is, így ezek együttesen növelik számos betegség - például a szívinfarktus és a stroke - elõfordulási gyakoriságát, súlyosbítják azok kimenetelét. A stressz lehet fizikai vagy mentális.

    A cukorbetegséget érintheti oly módon, hogy a megfelelõ odafigyelést, kontrollt és gondozást megzavarja, ezekrõl a figyelmet eltereli, vagy a vércukorszintet direkt is változtathatja. Stressznek nevezhetjük az olyan fizikai hatásokat, mint a betegségek, sérülések, illetve létezik olyan fogalom, mint a mentális stressz, melybe beletartoznak a párkapcsolati, munkahelyi konfliktusok, az anyagi problémák.

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.