rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ritka betegségek debreceni tanszéke

    Legionellózis, ornitózis, Q-láz - többek között e ritka betegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Ritka Betegségek Tanszéke. Számos ritka betegség felderítésénél az orvosnak szinte úgy kell dolgoznia, mint egy rendõrségi nyomozónak.

    Sok fejtörést okozott Pfliegler György tanszékvezetõnek és munkatársainak egy férfi, akinek nyakán csúnya gyulladások voltak.

  • Aki üres gyomorral edz, több zsírt éget el és ellenõrzés alatt tartja a vércukor-szintjét

    Több kutatás is megerõsíti, hogy éhesen edzeni jó megoldás a zsírfölösleg elégetésére. Legutóbb éppen európai kutatók bizonyították, hogy azok a kerékpárosok, akik úgy kezdtek edzeni, hogy elõtte nem ettek, lényegesen több zsírt voltak képesek elégetni, mint társaik, akik ettek edzés elõtt. Az izmok szokásosan a szénhidrátokból veszik föl az energiát - ezért szoktak neves atléták verseny elõtt hatalmas mennyiségû ételt enni. De ha valaki nem eszik sportolás elõtt, a szervezetnek nem lesz sok szénhidrátja tartalékban, ez készteti a szervezetet arra, hogy zsírt égessen, mondják a tudósok.

  • Az öregedéssel összefüggõ gén a védekezõképességet is befolyásolja

    Kiderült, hogy az öregedés ütemén és a várható élettartamon kívül az immunitással és a környezeti stresszhez való alkalmazkodási képességgel is szoros kapcsolatba hozható az a gén, melyet brit kutatók a laboratóriumi modellállatként használt C. elegans fonálféreg több fajánál tanulmányoztak. Mivel a DAF-16 jelû gén állatokban és az emberben is megtalálható, megismerése új utakat nyithat az emberi öregedés és immunitás kutatásában - közölték a PLoS One elnevezésû nyílt internetes tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent közleményükben a szakemberek.

  • Kevesen hallanak a hallásjavító mûtétrõl - Mi a cochleáris implantáció?

    Elsõ születésnapját ünnepli a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete. Egy olyan civil szervezet, amely a siket emberek speciális csoportját képviseli Magyarországon. Õk azok, akik bonyolult mûtét és egy elektronikus szerkezet beépítése után hallóvá váltak, vagy visszanyerték elvesztett hallásukat. Csodába illõ gyógyulásukhoz azonban még messze nem ideálisak a feltételek.

    A cochleáris implantáció (CI) olyan mûtéti eljárás, amelynek segítségével teljesen siket, illetve súlyos nagyothalló emberek esetében is jelentõs hallásjavulás érhetõ el.

  • Az erõteljes testmozgás csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét?

    Az erõteljes testmozgás kutatók szerint lényegesen csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét, ezért azok a nõk, akik gyakran súrolják végig a lakást, kevésbé vannak kitéve a betegségnek.

    Akár 32%-kal is kisebb az esélye a mellrák kialakulásának azon nõknél, akik rendszeresen végeznek intenzív testedzést, ami nem csak futás, aerobik, tenisz vagy tánc lehet, de padlósúrolás vagy ablakmosás is. A rákmegelõzõ hatás csak az igazán erõteljes tevékenységek esetében érvényesül.

  • Az érelmeszesedés elõjele is lehet a horkolás

    A horkolás a detroiti Henry Ford Kórház kutatói szerint a horkolás a nyaki verõér megvastagodásának illetve rendellenességének nagyobb kockázatát okozhatja, mint ami a túlsúlyos, a dohányos vagy a magas koleszterinszinttel rendelkezõkre leselkedik.

    A kutatók elmondták, hogy az agyi oxigénellátásért felelõs két nagy ér falának megvastagodása az érelmeszesedés elõjele. "A horkolás nem pusztán kellemetlenség, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni" - mondta a tanulmány szerzõje, Robert Deeb.

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • A kávé alapvetõen szívbarát

    A kávérajongók számára jó hírek hangzottak el az Amerikai Szív Társaság e héten zajló San Franciscó-i éves konferenciáján. A kávézó embereknek például kisebb a kockázatuk arra, hogy rendellenes szívritmussal kerülnek kórházba. Nincs jele annak, hogy napi néhány csésze kávé növelné az atherosclerosis kockázatát, amikor érelmeszesedés miatt megvastagszanak az érfalak, és a késõbbiekben szívrohamot válthatnak ki. Sõt mi több, a kávé egyik alkotórésze csökkentheti a nõknél a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

  • Védjük bõrünket a téltõl!

    A szép és egészséges bõr esztétikailag is kellemes látvány, s egyben testünk védõburka. Legnagyobb kiterjedésû érzékszervünk, amely szabályozza a testhõmérsékletet, érzékeli a kellemes és fájdalmas ingereket, megakadályozza, hogy kívülrõl idegen anyagok jussanak testünkbe, védõpajzsot nyújt a nap káros hatásaival szemben.

    Tehát fokozott figyelmet és ápolást kíván, nem csak kozmetikai szempontból, hanem létfontosságú funkcióinak ellátása érdekében is.

  • Az anya-gyerek kapocs szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában?

    Az anya és gyermeke közti genetikai kapocs olyan agyi mûködési zavarokat eredményezhet, amelyek késõbb komoly szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában - közölték amerikai tudósok.

    "Az eredményeink bizonyítják, hogy az agy metabolizmusában, a születéstõl fennálló öröklött zavarok elõsegíthetik az Alzheimer kialakulását - nyilatkozta a New Yorki Langone Központ munkatársa. Korábbi kutatások bebizonyították, hogy ha valamelyik szülõ Alzheimer-kórban szenvedett, az a gyermek megbetegedésének esélyeit is 4-10-szeresére növelheti."

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • Elérhetetlen álom-e a pihentetõ alvás és a friss ébredés?

    Budapest - Életünk nagyjából egyharmadát, átlag 25 évet töltünk alvással, ami nélkülözhetetlen testünk-lelkünk feltöltõdéséhez. A felnõttkort elérve minden harmadik ember alvásproblémákkal küzd. Mégis, egy múlt hónapban készült felmérés szerint az álmatlanságban szenvedõk kevesebb, mint fele kér orvosi segítséget.

    Az alvás életünk nélkülözhetetlen része. Életünk nagyjából egyharmadát (75 éves átlagéletkort véve alapul 25 évet) töltünk alvással, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy másnap kipihenten, frissen folytathassuk mindennapjainkat.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Világszerte csökkent az AIDS-ben meghalt emberek száma

    Két évtizedes növekedés után a második egymást követõ évben csökkent világszerte az az AIDS-ben meghalt emberek száma– közölte az ENSZ-ügynökség.

    Az AIDS tavaly kb. 2 millió ember halálát okozta, szemben az elõzõ évi 2,1 millióval, Afrikában ugyanakkor vezetõ halálok maradt.
    A járványnak még távolról sincs vége, de stagnálást mutat annak köszönhetõen, hogy egyre több beteg jut hozzá az életét meghosszabbító gyógyszerekhez és sok helyen csökken az új HIV-fertõzések száma.