rss
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.

  • Szoros összefüggés van az irodai munka és az elhízás között

    Az irodában töltött hosszú munkaórák nem csupán a pénztárcánkat dagaszthatják fel, de testsúlyunkat is jelentõsen megnövelhetik - derült ki a kanadai Montreali Egyetem munkatársinak új tanulmányából.

    Az elmúlt három évtized során az irodai alkalmazottak fokozatosan egyre lustább és mozgásszegényebb életmódra váltottak és ez valószínûleg nagy szerepet játszik az elhízottak arányának növekedésében is. "Az emberek ma sokkal egészségesebben táplálkoznak és többet mozognak mint az 1970-es években, azonban az elhízottak aránya továbbra is folyamatosan növekszik."

  • A D-vitamin hiány növeli a rosszindulatú daganatos betegségre való hajlamot?

    A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséghez, de ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön, a szervezetben aktiválódnia kell.

    Mostanáig úgy gondolták, hogy ez az aktiválódási folyamat elsõsorban a vesékben zajlik, de az Iowai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a vitamin aktiválódása a légúti sejtekben is végbemehet.

    A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, a csontképzés folyamatát és egyre több tanulmány foglalkozik a D-vitamin immunrendszeren kifejtett jótékony hatásaival is.

  • A soványság és az elhízottság is befolyásolja a várható életkort

    Másfél millió ember adatai alapján elmondható, hogy mind a túlsúly, mind a túlzott soványság rosszat tesz az egészségnek és megrövidíti az életkilátásokat. Amerikai kutatók 19 nagy tanulmány eredményeinek összesítése alapján számolták ki, hogyan hathat a testsúly a várható élettartamra.

    Születési adottságaink, körülményeink és életmódunk, valamint betegségek egész sora befolyásolhatja a testsúlyunkat, de azt is érdemes végiggondolni, hogy maga a testsúly milyen elõnyt vagy kockázatot jelent.

  • Általánosan védhet az influenza ellen egy antitestünk

    Az emberi test elõállít egy ritka antitestet, amely hatékony minden influenzavírus ellen, és termelõdésének fokozásával általános influenza elleni kezelést lehetne kidolgozni - közölték amerikai kutatók.

    A Wisconsini Egyetem munkatársainak egérkísérletei azt mutatták, hogy ezek az immunfehérjék a legtöbb embernek segítenének túlélni egy amúgy halálos dózis influenzavírussal való fertõzést.

  • Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a fehérjeváltás

    Több mint 84 ezer egészséges nõ 26 esztendei megfigyelése azt mutatta, hogy a fehérjebevitel átváltása vörös húsokról baromfira, halra és diófélékre mérhetõen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

    Amikor a fogamzásgátló tabletták megjelentek és nõk milliói kezdték szedni ezeket világszerte, az orvosok azonnal gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne ellenõrizni, van-e valamilyen veszélye, kedvezõtlen hatása ennek a folyamatnak.

  • A cukros üdítõitalok gátolják a késõbbi fogyást

    Szakemberek kimutatták, hogy a cukros, szénsavas üdítõitalok fogyasztása már egy hónap alatt olyan tartós változást idéz elõ a szervezetben, aminek hatására jóval nehezebb a fogyás. Vagyis az üdítõitalok nem csupán hizlalnak, de még a kalóriaégetés folyamatát is lelassítják. A cukros üdítõk hatására az izmok a zsír ellenében inkább a cukrot részesítik elõnyben a kalóriaégetés során, aminek hatására nehezebben olvadnak le a kilók. Ráadásul ez a hatás hosszú távon fennmarad, ami által megnõ a vér glükózszintje és cukorbetegség is kialakulhat.

  • Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

    Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

    Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.

  • A túlzott sófogyasztás reumát és kiszáradást okozhat!

    A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.

    Testünk 70 százaléka víz, a sejtek közti teret kitöltõ izotóniás oldatnak 9, a könnynek és a vérnek 1 százaléka só. Ez is mutatja, hogy szervezetünk több kilogramm sót tárol – természetesen nemcsak nátrium-kloridot.

  • Az inzulin beszippantása enyhítheti az Alzheimer-kór tüneteit

    Javította az Alzheimer-kór kezdeti tüneteit mutató páciensek memóriáját, ha inzulint fecskendeztek orrukba - közölték amerikai kutatók szerdán az Alzheimer Szövetség Honoluluban tartott találkozóján.

    A páciensek, akik négy hónapon át kapták az újszerû kezelést, javulást mutattak a memóriateszteken, és a jobb eredmény két hónapig fenn is maradt. Mint Suzanne Craft, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa a szakmai találkozón elmondta, biztatónak tartják az eredményeket, amelyek további, szélesebb körû kipróbálásra ösztönzik õket.

  • Barátok között ragadós a túlsúly?

    London - Tudat alatt befolyásolja az embert, hogy mekkora a súlya a közvetlen környezetében élõknek - így valaki a kövér barátai miatt is elhízhat.

    Egy nemzetközi tudóscsoport jutott erre a megállapításra, s 27 ezer európai vizsgálata nyomán nyert eredményeiket egy cambridge-i konferencián tették közzé.

    A szakértõk azonban arra figyelmeztettek, hogy az elhízás okai azért ennél sokkal összetettebbek.

  • Alvás közben szivaccsá válunk

    Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali idõszaktól eltérõen - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet. Mint kiderült, belsõ óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet. A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell.

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • A hollywoodi mosoly titka

    Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.