rss
  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

    Így akadályozhatjuk meg, hogy a hajápoló szerekben lévő anyagok biztosan ne maradjanak a bőrünkön. Nem beszélve arról, hogy a balzsamban lévő hatóanyagok is jobban be tudnak szívódni, ha tovább vagyunk a meleg, párás környezetben.


    Zuhanyozni langyos vízzel a legjobb, bár mind tudjuk milyen jó érzés hideg napokon egy forró, vagy a nyári hőségben egy hideg zuhanyt venni. A bőrünk számára azonban a langyos, közepes hőmérsékletű víz a legkevésbé megterhelő illetve szárító hatású. A forró víz gyakori használata emellett az közüzemi számláinkon is meglátszik.

    Ha kilépünk a zuhany alól, durva dörzsölés helyett az a legjobb, ha ha inkább gyengéd mozdulatokkal felitatjuk a bőrünkről a nedvességet a törölközővel, így elkerülhetjük az irritációt és a viszketést. A testápoló használatával se várjunk sokat, mert így lehetünk biztosak benne, hogy elegendő nedvességet zárunk a bőrünkbe.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az egészségügyet a szeszadó emelése javítja a legjobban

    Az alkoholtartalmú italok magasabb jövedéki adóval sújtása, azaz egyfajta állami "áremelés" rendkívül hatékony a közegészségügy állapotának javításában - állítják kutatók egy most megjelent tanulmányban.

    Amerikai számítások szerint minden harmadik olyan halálesetért, amely megelõzhetõ lett volna, az alkoholfogyasztás a felelõs. Ugyanakkor az alkoholfogyasztási szokások megváltoztatása összetett probléma. Ha viszont az ital ára megemelkedik, a statisztikák szerint nemcsak a közegészségügy, de a közbiztonság is javul.

  • H1N1: Mit ne tegyél?

    Hasznos tippek a vírus kapcsán

    A H1N1 vírus már nem számít akkora rémhírnek, mint amilyennek tavasszal tûntették fel. Jóllehet, voltak és vannak halálos áldozatai, és sokan kerültek kórházba szerte a világon, a rögzített esetek nagy része azonban nem volt súlyos.

    A rossz hír azonban az, hogy a sertésinfluenza nem „távozik”. Ezért cikkünkben néhány tanácsot gyûjtöttünk össze azzal kapcsolatban, hogy mit ne tégy az új influenza megelõzése érdekében.

  • Megfelelõ életvitellel jelentõsen csökkenthetõ az agyi katasztrófák kockázata

    A szélütés minden formája, az agyvérzés, az agyinfarktus vagy az agyembólia leggyakrabban megelõzhetõ, vagy idõpontja jelentõsen késõbbre tolható.

    A legfontosabb az esetleges magas vérnyomás minél korábbi kiderítése és megfelelõ kezelése. A szövetség ugyancsak hangsúlyozza az egészséges életmód fontosságát: a dohányzás és az iszákosság mellõzését, a zsírszegény étrendet, mely sok gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz, a rendszeres testmozgást és a normál testsúly tartását.

  • A krón-betegségben szenvedõ gyerekek elsõsorban a lelki problémák miatt hiányoznak az iskolából

    A gyulladásos bélbetegségben szenvedõ gyerekek a sok hiányzás miatt nehézségekkel küszködnek. Azonban ezek a hiányzások elsõsorban nem a betegség velejárói, hanem a lelki problémák következményei, mint péládul a depresszió - írja egy új tanulmány.

    Egy ohio-i gyerekkórház kutatói megvizsgáltak 11 és 17 év között gyerekeket, akik egy része gyulladásos bélbetegségekben szenvedett (ez általában a krónbetegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás volt), másik részük egészséges volt. A diákok egy kérdõíven beszámoltak a szellemi egészségükrõl, az iskolában való szereplésükrõl és életminõségükrõl.

  • Az egészséges szöveteken keresztül is bejuthat a HIV-vírus a szervezetbe

    Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a HIV-vírus, akárcsak a herpesz kórokozója, a bõr vagy a nyálkahártya sérüléseit célozza meg, hogy bejusson a szervezetbe, s megszállja az immunrendszer sejtjeit. Sokan úgy vélték, hogy a hüvely egészséges nyálkahártyája a vírus számára áthatolhatatlan akadályt jelent.

    "Tudomásul kell venni, hogy sérülékeny az egészséges bõr és nyálkahártya" - hangsúlyozta a chicagói Northwestern Egyetem kutatója, aki eredményeirõl az Amerikai Sejtbiológiai Társaság San Franciscó-i kongresszusán számolt be.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • Egy férfi DNS-hiba játszhat szerepet a transzszexualitás kialakulásában?

    Egy transzszexuálisokon végzett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat során ausztráliai kutatók olyan DNS-változatra bukkantak, amely befolyásolja a nemváltoztatási hajlamot.

    A Prince Henry Institute és a melbourne-i Gender Dysphoria Clinic kutatói 112, férfiból nõvé változtatott transzszexuálist tanulmányoztak a Los Angeles-i California Egyetem közremûködésével. Megállapították, hogy ezeknél a személyeknél nagyobb az esélye annak, hogy olyan génnel rendelkezzenek, amely az agy "elnõiesedésére" vezet a fejlõdés elsõ szakaszában.

  • Barna zsírszövet, amelytõl fogyhatunk

    Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.

    A diétázók a fehér zsírtól rettegnek, kevesen tudnak azonban az anyag barna változatáról. A barna zsír tele van mitkondriumokkal, a test energiagyártó sejtjeivel és elégeti a szervezet kalóriáit csak azért, hogy hõt tudjon generálni.

  • Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segít

    Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segítA mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.

  • Tavasszal felbukkanó betegségek

    Tavasszal felbukkanó betegségekAhogy az influenza a téli, a strandbetegségek a nyári, a hirtelen meghűlés pedig az őszi évszak jellemző betegsége, a tavasznak is megvan a maga néhány kellemetlen meglepetése. A nagy napfürdőzésben ne feledkezz meg róluk, védekezz ellenük, ismerd fel tüneteiket, és időben kezeltesd magad! Bár a gyomorfekély nem évszakhoz köthető betegség, intenzitása, kiújulása igenis periodikus: tavasszal és ősszel jobban kínozza a betegeket, mint a nyári-téli nyugalmi időszakban. Bár a kutatók nincsenek tisztában az okaival, de a legtöbb új fekélyt is ilyenkor diagnosztizálják.