rss
  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

    Így akadályozhatjuk meg, hogy a hajápoló szerekben lévő anyagok biztosan ne maradjanak a bőrünkön. Nem beszélve arról, hogy a balzsamban lévő hatóanyagok is jobban be tudnak szívódni, ha tovább vagyunk a meleg, párás környezetben.


    Zuhanyozni langyos vízzel a legjobb, bár mind tudjuk milyen jó érzés hideg napokon egy forró, vagy a nyári hőségben egy hideg zuhanyt venni. A bőrünk számára azonban a langyos, közepes hőmérsékletű víz a legkevésbé megterhelő illetve szárító hatású. A forró víz gyakori használata emellett az közüzemi számláinkon is meglátszik.

    Ha kilépünk a zuhany alól, durva dörzsölés helyett az a legjobb, ha ha inkább gyengéd mozdulatokkal felitatjuk a bőrünkről a nedvességet a törölközővel, így elkerülhetjük az irritációt és a viszketést. A testápoló használatával se várjunk sokat, mert így lehetünk biztosak benne, hogy elegendő nedvességet zárunk a bőrünkbe.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.

  • Az oltások növelik a roham kockázatát

    A gyermekkori oltások, amelyek különbözõ fertõzésektõl óvnak meg, kisebb mértékben növelik a roham kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ezek a rohamok nem okoznak agykárosodást és nem vezetnek epilepsziához – szögezik le a tudósok.

    Bár a lázzal összefüggésbe hozható görcsök kialakulása igen alacsony, a kutatók ennek ellenére sok gyermek adatait hasonlították össze, hogy meghatározzák a rizikó kockázatát. A gyermekek 3, 5 és 12 hónapos korukban kapják meg a vakcinákat - írja a latimes.com.

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • Összefüggés lehet az elhízás és a férfiasság hanyatlása között?

    Az elhízás jelentõs szerepet játszik a merevedési zavarok kialakulásában - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva olasz kutatók. A szakemberek szerint ugyanis az elhízás mértéke egyenes arányban áll a tesztoszteron mennyiségének csökkenésével.

    A vizsgálatban 2435 olasz férfi vett részt, akik 2001 és 2007 között fordultak orvosi segítségért szexuális mûködési zavaraik miatt. A résztvevõk 41,5%-a normál testsúlyú, 42,4%-a túlsúlyos, 12,1%-a elhízott és 4%-a súlyosan elhízott volt. A vizsgált férfiak átlagéletkora 52 év volt.

  • Jól mûködik az idõsebb donorokból átültetett máj

    Washington - Azok a májátültetésen átesett páciensek, akik 60 év fölötti emberek máját kapták, ugyanolyan jól vannak, mint azok a társaik, akikbe fiatalabb emberek máját transzplantálták - állapították meg amerikai kutatók.

    A St. Louisban mûködõ Washington Egyetem munkatársai 489 májátültetésen átesett páciens adatait elemezték. Legtöbben hepatitisz-C vírusfertõzés következtében szorultak új szervre, ez a leggyakoribb oka a májátültetéseknek az Egyesült Államokban.

  • Az amfetaminszármazékok károsíthatják az aortát

    Azoknál a fiataloknál, akik stimuláló szerként metamfetamint vagy egyéb amfetaminszármazékokat szednek, a késõbbiekben fokozottabb az aorta belsõ rétege többnyire halálos kimenetelû hosszanti megrepedésének kockázata. Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen elõállított szerves vegyület, amely növeli a szívizom összehúzódásának erejét, és emeli a vérnyomást. Korábban használták étvágycsökkentõként, a narkolepszia, a gyermekkori hiperaktivitás és a depresszió tüneteinek kezelésére, valamint alacsony vérnyomásnál, újabban viszont inkább mint stimuláló hatású kábítószer ismert.

  • Lánygyermek édesanyjaként mit kell tudnom a méhnyakrákról?

    Bár a legtöbb nõ úgy gondolja, hogy a méhnyakrák elsõsorban a felnõtt nõk betegsége, a méhnyakrákot okozó HPV fertõzés minden szexuálisan aktív nõt veszélyeztet. A méhnyakrák elleni védõoltás 9-10 éves kortól ajánlott, így a témával minden felelõsen gondolkodó anyának foglalkoznia kell. A védõoltással ugyanis felkészíti lányunk immunrendszerét a leggyakoribb, daganatkeltõ HPV vírusok ellen, így jelentõsen csökken a méhnyakrákot okozó vírusokkal való fertõzõdés esélye a jövõben. Az alábbiakban összefoglaltuk a méhnyakrák betegségre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

  • A szoptatás valószínûleg megóv bizonyos allergiák ellen

    Amennyiben az atópiás betegségekre (pl. ekcéma, asztma, ételallergiák) különösen hajlamos csecsemõk legalább négy hónapos korukig csak anyatejet kapnak, vagy tehéntejmentes tápszert, akkor késõbb alakulnak ki ezek a betegségek, vagy egyáltalán nem is jelentkeznek a tünetek. A Pediatrics januári számában megjelenõ cikk a fenti végsõ következtetést vonja le. "Alapjában valószínûleg mindegy, mit esznek a várandós és szoptató kismamák” - állítja Dr. Frank Greer a Wisconsin Egyetem gyermekgyógyász professzora, a cikk egyik szerzõje.

  • Megtalálták a gént, amely felelõs az autizmus kialakulásáért?

    Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.

    Az Npas4-ként ismert gén képes lenyugtatni a túlságosan aktív idegsejteket, így a kellõ kutatások esetén megindulhat az autizmussal és egyéb idegi problémákkal kapcsolatos gyógymódok fejlesztése, nyilatkozta az újságnak Michael Greenberg.

  • A túlzott sõrfogyasztás növelheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit

    A dohányzás és a szeszesitalok, különösen a sör fogyasztása növelhetik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit.

    "Kutatásaink szerint a sör jóval károsabb a többi szeszes italnál a hasnyálmirigyrák kialakulásának szempontjából" - nyilatkozta Dr. Michelle A. Anderson, a Michigani Egyetem professzora.

    Dr. Anderson és kollegái a Hasnyálmirigyrákosok Országos Regiszterének adatait felhasználva vizsgálták a dohányzás és az alkohol szerepét a betegség kialakulásában.

  • A magas vérnyomás és a sport

    A magas vérnyomás és a sportAki nem sportol rendszeresen, nem feltétlenül érzi magát rosszul vagy betegnek. Ám a tartós mozgáshiány negatívan hat az egészségre, és előbb-utóbb jelentkeznek a következményei. A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője. A magas vérnyomás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek közül több kiküszöbölhető, ilyen például a mozgáshiány és a túlsúly. A magas vérnyomás sajnos sokszor nem jár egyedül, gyakran társul mellé 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, ezek mindegyikének egyik közös rizikófaktora a mozgáshiány.

  • Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozás

    Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozásA Pennsylvania Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a nők, akik általában odafigyelnek arra, amit esznek, és összességében tudatosan táplálkoznak, jelentős hangulatromláson esnek át, ha egy ideig egészségtelen módon étkeznek. A vizsgálatot vezető Kristin Heron, a Survey Kutató Központ munkatársa Joshua Smyth professzorral, Stacey Scott kutatóval és Martin Sliwinski professzorral együttműködve figyelt meg olyan főiskolás lányokat, akik általában odafigyeltek arra, mit esznek, ám valami miatt egy időre feladták elveiket, és valamilyen egészségtelen étkezési szokást vettek fel.

  • Szoros összefüggés van az irodai munka és az elhízás között

    Az irodában töltött hosszú munkaórák nem csupán a pénztárcánkat dagaszthatják fel, de testsúlyunkat is jelentõsen megnövelhetik - derült ki a kanadai Montreali Egyetem munkatársinak új tanulmányából.

    Az elmúlt három évtized során az irodai alkalmazottak fokozatosan egyre lustább és mozgásszegényebb életmódra váltottak és ez valószínûleg nagy szerepet játszik az elhízottak arányának növekedésében is. "Az emberek ma sokkal egészségesebben táplálkoznak és többet mozognak mint az 1970-es években, azonban az elhízottak aránya továbbra is folyamatosan növekszik."

  • A D-vitamin hiány növeli a rosszindulatú daganatos betegségre való hajlamot?

    A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséghez, de ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön, a szervezetben aktiválódnia kell.

    Mostanáig úgy gondolták, hogy ez az aktiválódási folyamat elsõsorban a vesékben zajlik, de az Iowai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a vitamin aktiválódása a légúti sejtekben is végbemehet.

    A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, a csontképzés folyamatát és egyre több tanulmány foglalkozik a D-vitamin immunrendszeren kifejtett jótékony hatásaival is.