rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

    Így akadályozhatjuk meg, hogy a hajápoló szerekben lévő anyagok biztosan ne maradjanak a bőrünkön. Nem beszélve arról, hogy a balzsamban lévő hatóanyagok is jobban be tudnak szívódni, ha tovább vagyunk a meleg, párás környezetben.


    Zuhanyozni langyos vízzel a legjobb, bár mind tudjuk milyen jó érzés hideg napokon egy forró, vagy a nyári hőségben egy hideg zuhanyt venni. A bőrünk számára azonban a langyos, közepes hőmérsékletű víz a legkevésbé megterhelő illetve szárító hatású. A forró víz gyakori használata emellett az közüzemi számláinkon is meglátszik.

    Ha kilépünk a zuhany alól, durva dörzsölés helyett az a legjobb, ha ha inkább gyengéd mozdulatokkal felitatjuk a bőrünkről a nedvességet a törölközővel, így elkerülhetjük az irritációt és a viszketést. A testápoló használatával se várjunk sokat, mert így lehetünk biztosak benne, hogy elegendő nedvességet zárunk a bőrünkbe.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új esély a rákterápiában

    A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.

    Az emlõdaganatos betegeknek mintegy egynegyede szenved HER2-pozitív emlõrákban, ami e betegségnek egy jól körülhatárolható csoportja.

  • Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

    Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

    A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó.

  • A torokfájás oka lehet a gyermekkori reflux is

    Gyermekeknél a reflux abban különbözik a felnõttekétõl, hogy nem tapasztalnak tipikus gyomorégési tüneteket illetve mellkasi fájdalmat. Ezek helyett általában torokfájás és gégegyulladás a leggyakoribb reflux panasz a gyermekeknél. Mindez a gyomorsavnak a torok hátsó részén kiváltott irritációjából fakad. A GERD további gyakori tünetei gyerekeknél az ismételt hányás, köhögés és egyéb légúti problémák, mint például a zihálás. A gyerekek gyakran panaszkodnak rekedtségre. A gyermeknek nyelési nehézségei lehetnek, egyrészt a reflux okozta nyelõcsõ görcs miatt, másrészt a krónikus reflux okozta nyelõcsõ szûkület miatt.

  • A nõk többféle baktériumot hordoznak kezükön - a nõk piszkosak?

    Washington - Egy új amerikai tanulmány megállapította, hogy a nõk kezén töbfajta baktérium halmozódik fel, mint a férfiakén. A kutatók azt is megállapították, hogy mindenki több baktériumot hordoz a kezén, mint ahogy azt a szakemberek feltételezték.

    "A tanulmányban résztvevõkön talált nagyszámú baktériumfaj nagy meglepetést okozott, csakúgy mint az, hogy több baktériumfajt találtunk a nõk kezén, mint a férfiakén" - mondta Noah Fierer, a coloradói egyetem vezetõ kutatója.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

  • Megelőzhető a fejfájás célzott táplálkozással

    Megelőzhető a fejfájás célzott táplálkozássalA fejfájás és migrénes roham viszonylag sok embert érintő probléma. Célzott táplálkozással tehetünk azért, hogy kevésbé legyen esélyes a kialakulása. Az emberek ritkán fordulnak orvoshoz egyszerű fejfájással, de még az időnként előforduló komolyabb típusúval sem, így a problémát kiváló okról természetesen nem sok fogalmunk lehet. Mindenesetre az arra hajlamosaknak érdemes a táplálkozással kombinálni, hátha sikerül megspórolniuk maguknak néhány rossz órát, vagy napot. A folyadékpótlás ebből a szempontból is fontos.

  • A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

    A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.

  • Nehezen tudnak felhagyni a tinik a dohányzással

    New York - A kezdõ kamasz dohányosok gyakran próbálnak meg leszokni a cigarettáról, de többnyire sikertelenül, és a függõség az eddig véltnél korábban kialakulhat - vélik kanadai kutatók.

    A Kanadai Rák Társaság által támogatott vizsgálatban megállapították, hogy a tinik az elsõ rágyújtás után általában két és fél hónappal már próbálkoznak a dohányzás elhagyásával, és átlagosan 21 hónappal késõbb már elvesztik bizalmukat abban, hogy képesek lennének erre.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Egy-két pohár ital segít a nõi karcsúság megõrzésében

    Könnyebben tartják meg egészséges testsúlyukat azok a nõk, akik naponta egy-két pohár vörösbort, sört vagy röviditalt elfogyasztanak, mint azok, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. A bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársai több mint 19 ezer normál testsúlyú, 39 évesnél idõsebb amerikai nõt kérdeztek ki italozási szokásaikról, majd 13 éven át figyelemmel követték õket. Az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint 7346 nõ, a megkérdezettek 38 százaléka vallotta, hogy egy csepp alkoholt sem iszik.

  • A szívbillentyû cseréje katéter útján eredményesebb

    Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.

  • A daganatok kiéheztetése a legújabb terápia

    A tudósok az 1920-as évek óta tudják, hogy a daganatsejtek más módon termelnek energiát, mint az egészségesek. A jelenséget felfedezõje után Warburg-effektusnak nevezték el, azonban a hetvenes évek óta nem sokat foglalkoztak a tumorsejtek anyagcseréjével.

    A kutatók új generációja most újból elõvette a bizarr és látszólag nem hatékony anyagcsere kérdését, amely szoros összefüggést mutat a daganatokkal kapcsolatos gének mûködésével.

  • A stressz megváltoztatja a férfiak ítélõképességét

    Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.

  • Gyakoribb a mellékhatás azoknál, akik tartanak gyógyszerüktõl

    Nagyobb valószínûséggel jelentkeztek mellékhatások azoknál a pácienseknél, akik elõre aggódtak gyógyszerezésük miatt - állapította meg egy ízületi gyulladással élõ emberek közremûködésével készült német tanulmány. A marburgi egyetem kutatói úgy vélik, megállapításaik más betegségekkel élõ páciensekre is érvényesek lehetnek. Az Arthritis Care and Research címû szaklapban közölt tanulmányban hangsúlyozzák a szakértõk, hogy bár a legtöbb mellékhatás nem életveszélyes vagy súlyos kárt okozó, mégis riasztó és aggasztó lehet, ezért arra ösztönözheti a pácienseket, hogy hagyjanak fel elõírt gyógyszerük szedésével.