rss
  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

    Így akadályozhatjuk meg, hogy a hajápoló szerekben lévő anyagok biztosan ne maradjanak a bőrünkön. Nem beszélve arról, hogy a balzsamban lévő hatóanyagok is jobban be tudnak szívódni, ha tovább vagyunk a meleg, párás környezetben.


    Zuhanyozni langyos vízzel a legjobb, bár mind tudjuk milyen jó érzés hideg napokon egy forró, vagy a nyári hőségben egy hideg zuhanyt venni. A bőrünk számára azonban a langyos, közepes hőmérsékletű víz a legkevésbé megterhelő illetve szárító hatású. A forró víz gyakori használata emellett az közüzemi számláinkon is meglátszik.

    Ha kilépünk a zuhany alól, durva dörzsölés helyett az a legjobb, ha ha inkább gyengéd mozdulatokkal felitatjuk a bőrünkről a nedvességet a törölközővel, így elkerülhetjük az irritációt és a viszketést. A testápoló használatával se várjunk sokat, mert így lehetünk biztosak benne, hogy elegendő nedvességet zárunk a bőrünkbe.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Alvási szokások nagyban befolyásolják a szellemi leépülést

    Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minõsége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján hétfõn.
    A kialvatlanság meglátszik a külsõn, ugyanakkor az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy korán is. Egy másik, a konferencián bemutatott vizsgálat eredménye pedig arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idõsebb embereknél a szellemi leépülés elõrejelzõje lehet.

  • A túl sok koffein lassítja a reakcióidõt

    A túlzásba vitt stimulánsok nem gyorsítanak, hanem épp az ellenkezõjét érik el: amerikai kutatók kiderítették, hogy az energiaitalok lassítják a reakcióidõt, ha túl sokat fogyasztanak belõlük. Meagan Howard, az Észak-Kentuckyi Egyetem kutatója és kollégái nyolcvan 18 és 40 év közötti egyetemi hallgató reakcióidejét tesztelték. Az alanyokat három csoportra osztották. Az egyik erõsen koffeintartalmú energiaitalt ivott, a másik egy jóval kevesebb stimulánst tartalmazót, a harmadik pedig egy energiaital ízû, koffeinmentes placebót.

  • Összefüggés lehet a megnövekedett esõzés és az autizmus kialakulása között?

    A megnövekedett esõzéssel, vagy az ezzel kapcsolatos valamilyen tényezõvel állhat összefüggésben az autizmus kialakulása az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicinea címû lapban megjelent kutatás szerint.

    A Cornell szakértõi azt találták, hogy az arányok összefüggésben állhatnak az államokban megfigyelt csapadék mennyiségével ezekben az idõpontokban. "Az autizmus elõfordulása magasabb volt azokon a területeken, ahol viszonylag nagymértékû csapadék volt jellemzõ, amikor a gyermekek három évnél fiatalabbak voltak" - áll a cikkükben.

  • Így kerülhetjük el a megfázást

    Így kerülhetjük el a megfázástAz ősz a megfázás és a nátha időszaka. Ám ha megfogadunk néhány tanácsot elkerülhetjük ezeket a betegségeket. A megfelelő táplálkozással és az egészséges élettel egy erős immunrendszert kapunk, ami megvéd minket a betegségektől. Járjunk minél többet friss levegőn, mozogjunk, a lehetőségekhez képest kerüljük a stresszt, az alkohol- és dohánytermékeket, valamint aludjuk ki alaposan magunkat. Ha ezeket mind sikerül betartanunk, akkor már jó úton járunk afelé, hogy elkerüljük az őszi betegségeket.

  • A futás a hosszú élet titka?

    Fussunk az életért!

    Washington - Egy futóklub középkorú tagjainak húsz éven át tartó követéses vizsgálata azt mutatja, hogy a futás számos idõskori betegség kockázatát csökkenti - közlik tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    A futás csökkentette a szívinfarktus, a rák és a neurológiai megbetegedések elõfordulási arányát is - írja Eliza Chakravarty és kutatócsoportja az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóirat hétfõi számában.

  • Az Alzheimer-kór legjobb fölismerõje a család

    Alzheimer-kór gyanúja esetén a pszichiáterek bonyolult és idõigényes vizsgálatokat végeznek a föltételezett betegen. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy ehelyett a családtagok vagy közeli barátok kétperces kérdõív kitöltésével pontosabb diagnózist szolgáltatnak, mint az elmegyógyász és a páciens együtt.

    Alois Alzheimer német ideggyógyász 1907-ben, egyik betegénél tapasztalta a gondolkodás, a szellemi teljesítõképesség olyan romlását, amilyennel korábban még nem találkozott és ami tankönyveiben sem szerepelt.

  • Feltárták az autizmus összetett genetikai hátterét

    A családjukban autizmussal együtt élõ emberek örökítõanyagának eddigi legkiterjedtebb genetikai elemzése azt mutatja, hogy sok páciensnél a génmutációk egyedi mintázata bukkan fel, mely nem feltétlenül örökletes.

    A Nature tudományos magazinban közzétett megállapítások hozzájárulnak annak igazolásához, hogy a géneknek fontos szerepe van az autizmusban, és arra is utalnak, hogy a genetikai változások már a szülõk ivarsejtjeiben megkezdõdhetnek.

  • Egy ritka kórkép: nyeléses ájulás

    Budapest - "Beleharapok a szendvicsembe és elájulok" - egy fiatal angol nõ mondta ezt orvosainak, akik döbbenten tapasztalták, hogy evés közben szívmûködése hirtelen megáll és ezért néha elveszti az eszméletét. Az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a Lancet beszámol arról, hogy szívritmust szabályozó mûszer, pacemaker beültetése óta a páciens jól érzi magát és enni is tud.

    A 25 éves hölgy idén, januárban kereste fel az egyik szívgyógyászati osztályt azzal a panasszal, hogy néha, ha enni kezd, hirtelen elszédül, elesik, sõt teljesen elájul.

  • Órákon át mûködött a mesterséges tüdõ patkányokban

    Amerikai kutatók mesterséges tüdõt hoztak létre, amely több órán át mûködött a kísérleti patkányokban - számoltak be páciensek saját sejtjeibõl növeszthetõ mesterséges szerv felé tett újabb lépésrõl.

    A felfedezés, amelyrõl a Nature Medicine címû szakfolyóiratban tettek közzé tanulmányt, néhány héten belül már a második fontos eredmény olyan kutatóktól, akik mesterséges tüdõt állítanak elõ közönséges sejtekbõl kiindulva.

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • A korábbi évszázadok horrorisztikus sebészetére világít rá egy XVIII. századi kézikönyv

    Kontraszt a durva régmúlt és modern ma között...

    London - Egy háromszáz éves sebészeti kézikönyvbõl ismerhetõ meg, hogy milyen horrorisztikus élményben volt része a pácienseknek a korábbi évszázadokban az érzéstelenítés felfedezése elõtt.

    A sebészeti mûtéttanról szóló értekezés 1712-ben látott napvilágot, a zsebkönyv szerzõje Joseph Charriere francia orvos volt - olvasható a Live Science hírei között.

  • D-vitamin, az immunrendszer aktiválója

    Kulcsszerepet játszik a D-vitamin a védekezõképesség aktiválásában - mutatták ki a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature Immunology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy miért kevésbé aktívak a T-limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) - az immunrendszer valódi "katonái", amelyek baktériumokat és vírusokat ölnek - olyan betegségek esetén, amelyek esetében a vitamin koncentrációja a vérben viszonylag alacsony.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • Az aszpirin csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét?

    Az aszpirin és más nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) hosszan tartó szedése csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét - fedezték fel a Massachusetts Általános Kórház kutatói.

    Az aszpirin kedvezõ hatásait vizsgálva felfedezték, hogy a gyógyszer a vastag- és végbélrákok kialakulásának esélyét csökkenteni tudja. Abban az esetben, ha erre szeretnénk használni az aszpirint, az általánosan szedett mennyiségnél nagyobb szükséges, ami a mellékhatások gyakoriságának és súlyosságának növekedésével járna.