Memphis - A szívelégtelenség kezelésére használatos egyik készítményt, a spironolaktont szedõ betegek között lényegesen ritkább a csonttörés, mint a gyógyszerrel nem kezelt szívbetegek csoportjában. A vizsgálat eredményeit a szívgyógyászat vezetõ folyóirata, az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának lapja közölte. Elõfordul, hogy valamilyen betegség gyógyítására sikeresen alkalmazott készítmény szedését azért kell abbahagyni, mert mellékhatás lép fel. Most olyan mellékhatásról számolt be a szaksajtó, mely nem hátrányos, hanem igen kedvezõ eredménnyel jár. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az állatkísérletek adatai egy amerikai kutatócsoport vezetõjének, Karl Weber professzornak azt sugallták, hogy érdemes volna ennek a kérdésnek az emberi vonatkozásait is megvizsgálni. Munkacsoportjával összegyûjtötte a Veteránok Egészségügyi Központjában, 1999-2005 között szívelégtelenség miatt kezelt betegek kórtörténetét.
A kutatók 4735 szívelégtelenség diagnózisával kórházi ápolást igénylõ beteg részletes adatait elemezték. A vizsgált hat év alatt 167, általában idõs személynek volt olyan balesete, melynek következtében valamilyen csonttörést szenvedett. Ezeknek a személyeknek az adatait 668, hasonló korú és nemû ember statisztikájával hasonlították össze, akiknek semmiféle törése nem volt.
A vizsgálat során a gyógyszer szedése mellett figyelembe vettek egyéb tényezõket is: az esetleges korábbi baleseteket, a testsúlyt, vagy a dohányzást. Az eredmények azt mutatták, hogy a spironolakton szedése 40 százalékkal csökkentette a csonttörés kockázatát azokhoz képest, akik ezt a gyógyszert nem szedték.
Weber professzor hangsúlyozta: a betegek száma nem volt elégséges ahhoz, hogy a védõhatást a gyógyszeradag nagysága szerint is tanulmányozzák, de úgy tûnt, hogy a csonttörés már akkor is ritkábban fordult elõ, ha a betegek csupán kis adagban szedték a spironolaktont.
A kutatók szerint a következõ lépés annak vizsgálata lesz, hogy a spironolakton az emberi csontrendszer erõsségét, csontsûrûségét milyen módon és mértékben befolyásolja.