rss
  • Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségek

  • Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségekAz egyik megoldás a betegségek elkerülésére, a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő. A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű az étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények. A kiegyensúlyozott téli táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek.

    Friss zöldségek és gyümölcsök:

    Szerencsére télen is széles a választék: a banán, a narancs, a mandarin vagy az alma fontos vitaminforrások, de hiba lenne kihagyni étrendünkből a zöldségeket, salátaféléket, amelyek szintén fontos szerepet játszanak szervezetünk védelmi rendszerének működtetésében. Gyermekünk számára az egészséges növekedéshez is fontos elemeket tartalmaz.

    A tél jolly jokere: a sütőtök

    A téli csemege, a sütőtök valóságos nehéztüzérség a betegségek ellen, beta-karotin tartalma, amely a jellegzetes narancssárga színét is adja, az A-vitamin előanyaga, egyben antioxidáns tulajdonságú is. A sütőtök rendkívül gazdag C-vitaminban, amely segít elkerülni, illetve leküzdeni a náthás, meghűléses betegségeket. A benne lévő rostok az emésztést segítik, a kálium pedig többek között szervezetünk folyadékháztartásának szabályozását segíti. Ráadásul a gyerekek is szeretik.


    Mirelit zöldségek és gyümölcsök

    Egy körültekintő bevásárlás és a nyár gyümölcsei és zöldségei hideg téli napjainkon is főszerepet játszhatnak, mivel a modern eljárások segítségével a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök is képesek megőrizni vitamin- és ásványi anyag tartalmuk nagyját, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kicsiknek így nem kell nyári kedvenceiket nélkülözniük, így örömmel juttatják szervezetükbe a fontos vitaminokat.

    Savanyúságok

    Tipikus téli étel a töltött vagy a székelykáposzta. Az ezekhez szükséges savanyú káposzta fogyasztása is ajánlott, hiszen különösen magas a C-vitamin tartalma, de mint minden esetben, itt sem érdemes túlzásba esni, hiszen számolni kell a sótartalmával, ami túlzott mennyiségben fogyasztva kedvezőtlen hatású lehet felnőttnek és gyereknek egyaránt.

    Meleg italok

    A tél kedvelt itala a tea, kávé és a meleg kakaó, egy csésze forró ital felüdülést hoz a testnek és a léleknek is. Ráadásul, ha csipkebogyó- vagy zöld teára esik a választásunk, megfelelően elkészítve, jelentős mennyiségű C-vitamint juttathatunk a szervezetünkbe, egy pohár kakaó elfogyasztása pedig a napi kalciumbevitelhez járul hozzá.


    D-vitamin

    A napsugarak hatására keletkező D-vitaminra télen is szüksége van a szervezetnek. Napsütéshez persze sokkal könnyebben juthatunk hozzá nyáron, de ez nem jelenti azt, hogy elegendőt tartalékolhatnánk belőle télire, ezért a téli időszakban különösen fontos a vitamin pótlása a bevitt táplálék segítségével, amihez a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek is nagyban hozzájárulhatnak. A karácsonyi menü is jó apropó lehet, sok családban az ünnepi étel része a hal, azonban az év többi napján meglehetősen ritka vendég az étkező asztalon hazánkban. Pedig a tengeri halak gazdagok D-vitaminban, így már gyermekkorban fontos lenne fogyasztásuk a csontfejlődés szempontjából.

    A reggeli a kiegyensúlyozott táplálkozás alapja
    Ha családunk étrendjét jól alakítjuk ki, már önmagában is komoly védettséget biztosíthatunk magunknak és csemetéinknek. Ha a napunk egy kiegyensúlyozott reggelivel kezdődik, amely élelmi rostokban, gyümölcsökben gazdag, tegyünk teljes értékű gabonapelyhet, tejet és teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményt az asztalra! A reggeli az egész napunk tápanyagbevitelét meghatározza, a napi energiabevitelünk ötödét fedezi optimális esetben.

    Kerüljük az ünnepi túlevést!

    A karácsony a szeretet ünnepe, nem a féktelen zabálásé. Ha túl sokat eszünk egyszerre, ráadásul nem mozgunk, csak a fűtött szobában pihenünk, nagy terhet teszünk szervezetünkre! Ha nem is tudunk ellenállni a sok finomságnak, legalább mértékkel fogyasszunk mindenből és kerüljük a hozzáadott cukorban és sóban gazdag, zsíros ételeket, amelyek kedvezőtlenek a szív egészségére, és növelhetik az elhízás kockázatát a gyerekek esetében is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.

  • Hogyan befolyásolja az elhízottság fizikai és észlelési képességeiket?

    Ha valaki túlsúlyos, nem lepõdünk meg, ha az kihat általános kondíciójára, fizikai állapotára, de mi a helyzet a szellemi képességekkel? Erre kerestek választ amerikai kutatók.

    Az elmúlt két évtizedben egyre több a túlsúlyos és elhízott gyermek, ezért felmerül a kérdés, vajon ez hogyan befolyásolja fizikai és kognitív (észlelési) képességeiket. Ennek tisztázására az 1988 és 1994 között, az USA-ban elvégzett nemzeti egészségi és tápláltsági állapotot vizsgáló felmérésben résztvevõ 2.519, 8 és 16 év közötti iskolás adatait dolgozták fel.

  • Bor és Egészség

    A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, Mezopotámiában az asszírok és a babilóniaiak orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertõtlenítõ, fájdalomcsillapító és férfierõt fokozó szer. E népek a borba, ha gyógyszerként használták, mézet, gyógyfüveket, fûszereket vegyítettek. Az ókori Görögországban Asklepios a gyógyítás istene és Dionysos a bor és a mámor istene rokonok voltak, ami azért is érdekes, mert így a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a gyógyítás és a bor fogalmát.

  • A HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához köthetõ molekula szerkezetét írták le

    Egy kulcsfontosságú, a HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához is köthetõ jelátvivõ fehérje szerkezetérõl sikerült pontos képet alkotniuk amerikai kutatóknak, akik eredményüket a Science tudományos magazin pénteki számában tették közzé.

    A CXCR4 molekula egy nagyobb fehérjecsalád tagja, melyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek. Ezek a molekulák a sejtmembránokon átívelve jelátvivõként mûködnek a külsõ és a belsõ környezet között.

  • Felére csökkenthetõ a nõk a korai halálozásának kockázata?

    Felére csökkenthetik a nõk a korai halálozás kockázatát, ha olyan egészségesebb életmódot választanak, amelyet brit kutatók javasolnak nagyszabású tanulmányukban.

    A dohányzás kerülésével, rendszeres testedzéssel, egészséges táplálkozással és a testsúly kordában tartásával elkerülhetõ a krónikus betegségek miatti korai halálozás 55 százaléka - állítja a British Medical Journal címû folyóiratban megjelent publikáció, amely közel 80 ezer, 34-59 év közötti nõ 24 esztendõn át történõ rendszeres megfigyelése alapján készült.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

    Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

  • A jó és a rossz szénhidrát

    Fogyókúra-programigazgatók és táplálkozástudósok tucatjával állítják össze a szénhidrátban szegény, vagy sok szénhidrátot tartalmazó étrendeket. Ám nem csak az számít, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mit fogyasztunk és milyen arányban.

    Dr. Matos Lajos szívgyógyász professzor foglalja össze: miért fontos, hogy étkezéskor figyelemmel legyünk a különféle szénhidrátoknak a szervezetre gyakorolt hatására.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké

    Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké, azonban a sportszív edzés vagy verseny után hamar zsugorodik. Amerikai szívgyógyászok szerint, ha a szív egészséges, akkorára nõhet, amekkorára akar.

    A gyorskorcsolyázóknak a szíve nem lesz olyan nagy, mint az evezõsöké, de a kutatók azt figyelték meg, hogy pihenés közben különlegesen mûködik. A korcsolyázók szívének fõleg a jobb kamrája erõsödik meg. Nyugalomban szívük különlegesen ellazul és gyengébben mûködik, mint az ülõ munkát végzõ embereké. "Olyan, mintha hibernálva lenne."

  • A kék skorpió mérgével küzdenek a rák ellen Kubában

    A nemzetközi piacon is nemsokára elérhetõ lesz az az új rákellenes homeopátiás készítmény, amelyet egy kubai tudományos intézet fejlesztett ki skorpióméregbõl. Isabel González, az oltóanyagokat és más gyógyszereket gyártó Labiofam vállalat kutatás-fejlesztési osztályának igazgatója a minap elmondta, hogy a kék skorpió (Rhopalurus Junceus) mérgébõl elõállított Vidatox nevû orvosságot mintegy 10 ezer rákos betegen tesztelték, és az eredmények azt mutatták, hogy a páciensek életminõsége jelentõsen javult, valamint a szervezetükben lévõ daganat növekedése megállt.

  • EKG-t pótló szupersztetoszkóp

    A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges.

    Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésû szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver.

  • Egy férfi DNS-hiba játszhat szerepet a transzszexualitás kialakulásában?

    Egy transzszexuálisokon végzett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat során ausztráliai kutatók olyan DNS-változatra bukkantak, amely befolyásolja a nemváltoztatási hajlamot.

    A Prince Henry Institute és a melbourne-i Gender Dysphoria Clinic kutatói 112, férfiból nõvé változtatott transzszexuálist tanulmányoztak a Los Angeles-i California Egyetem közremûködésével. Megállapították, hogy ezeknél a személyeknél nagyobb az esélye annak, hogy olyan génnel rendelkezzenek, amely az agy "elnõiesedésére" vezet a fejlõdés elsõ szakaszában.

  • A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

    A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.