Az őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.
Az erős immunrendszert nem lehetetlen elérni, csak egy kis odafigyelés kell az egészségünkre, és ezzel erősíthetjük belső ellenállórendszerünket, illetve megelőzhetjük és enyhíthetünk az influenza tünetein. Bár a gyenge immunrendszerűek, betegek, gyerekek és idősek veszélyeztetettebbek, az erős immunrendszer sem jelent biztos védelmet az influenza ellen. A védőoltás a szezonális influenza elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze.
Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. A bélflóra nemcsak a táplálékok lebontásában vesz rész, hanem képes a nem kívánatos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal szemben megvédeni, illetve számunkra nélkülözhetetlen vitaminokat is termel. A bélflóra megóvása érdekében együnk naponta élőflórás joghurtot és rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt (cékla, retek, brokkoli, alma, déli gyümölcsök. A növényekben lévő A- , B-, C-, és E-vitaminok és más antioxidánsok sokkal jobban fokozzák a szervezet ellenállóképességét, mint a vitaminkomplexumok tartalma. Időszakonként ajánlatos valamilyen tisztítókúrát tartani, ha hosszú ideig szeretnénk egészségesünket megőrizni.
Legjobbak a léböjt-kúrák és a különféle zöldségekben, gyümölcsökben gazdag diéták betartása, akár heti egy alkalommal is.
A rendszeres mozgás is sokat segít:
Merjünk minél több időt tölteni a friss levegőn, mozogjunk (séta, kocogás, biciklizés) a szabadban, ügyelve a megfelelő, réteges öltözködésre. A zene stimuláló és relaxáló hatása is érvényesül a tánc és a torna testmozgások esetén, melyekkel az állóképességünket is növeljük. Emellett fontos az egész test lazítása, mellyel a stressz ellen küzdhetünk. Érdemes rendszeresen szaunába járni, ami nagyon hatékony salaktalanító, immunerősítő és értorna. Manapság egyre közkedveltebb az infraszauna, amely a salaktalanító hatás mellett feltankolja szervezetünket éltető fénnyel, mellyel oldja az emberi szervezetben felhalmozódott feszültséget. Az infravörös sugarak összetétele azonos a napsugáréval, azonban nem tartalmaz károsító UV fényt.
Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.
Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.
Állatkísérletes megfigyelések arra utaltak, hogy a nagy adagban szedett C-vitamin fokozza a szürkehályog kialakulását, de a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a korosodó hölgyek szemére is vonatkozik. Svéd kutatók adatait az American Journal of Clinical Nutrition közölte. A C-vitamin egyik legnépszerûbb táplálékkiegészítõ, melynek folyamatos szedését szinte minden kóros állapot gyógyítására ajánlanak. Az utóbbi években viszont több nagy vizsgálat arra utalt, hogy ez legfeljebb akkor igaz, ha valamilyen, súlyos betegség miatt valakinek C-vitamin hiánya van.
Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.
A kávérajongók számára jó hírek hangzottak el az Amerikai Szív Társaság e héten zajló San Franciscó-i éves konferenciáján. A kávézó embereknek például kisebb a kockázatuk arra, hogy rendellenes szívritmussal kerülnek kórházba. Nincs jele annak, hogy napi néhány csésze kávé növelné az atherosclerosis kockázatát, amikor érelmeszesedés miatt megvastagszanak az érfalak, és a késõbbiekben szívrohamot válthatnak ki. Sõt mi több, a kávé egyik alkotórésze csökkentheti a nõknél a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Általában féloldali fejfájásként ismerik a migrént, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.) Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul. A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni, így ajánlott a teljes pihenés.
A terhesség ideje alatti dohányzás hatásaként a gyermek születhet túl alacsony súllyal, a késõbbiekben pedig túlsúlyossá válhat, ezen túlmenõen azonban nem bizonyítható, hogy akár a fizikai, akár a szellemi fejlõdésére kihatna az anya dohányzása - derül ki egy amerikai vizsgálatból.
A fehér amerikaiak D-vitamin-hiány esetén sokkal gyakrabban szenvednek halálos agyi katasztrófát, mint az afroamerikaiak - állapította meg egy tanulmány. A VITAL elnevezésû vizsgálatban Erin Michos vezetésével azt elemezték, hogy milyen mértékben és miként befolyásolható a rosszindulatú daganatok, a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa gyakorisága D-vitamin vagy omega-3 telítetlen zsírsavak adásával. A vizsgálatnak az is része volt, hogy a D-vitamin hiánya jelent-e valamiféle hátrányt az elõbbi betegségek szempontjából.
Vannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.
Kedvezõ élettani hatásokat tulajdonítanak a zöld teában lévõ vegyületeknek. Most egy újabb kedvezõ hatás derült ki a kedvelt élénkítõ italról.
Hazánkban minden negyedik nõnek és minden hatodik férfinak enyhe látászavara van. Szemüveggel is csak kartávolságra lát a nõk 5, a férfiak 3 százaléka és a társadalom elöregedésével ez a szám várhatóan tovább nõ.
A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.
Október második csütörtöke a Látás Világnapja. A megemlékezést a Lions Club kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelõzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának keretében tartják meg. Az idei világnap fõ témája az öregedõ szemek egészségének megõrzése.
