Az őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.
Az erős immunrendszert nem lehetetlen elérni, csak egy kis odafigyelés kell az egészségünkre, és ezzel erősíthetjük belső ellenállórendszerünket, illetve megelőzhetjük és enyhíthetünk az influenza tünetein. Bár a gyenge immunrendszerűek, betegek, gyerekek és idősek veszélyeztetettebbek, az erős immunrendszer sem jelent biztos védelmet az influenza ellen. A védőoltás a szezonális influenza elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze.
Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. A bélflóra nemcsak a táplálékok lebontásában vesz rész, hanem képes a nem kívánatos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal szemben megvédeni, illetve számunkra nélkülözhetetlen vitaminokat is termel. A bélflóra megóvása érdekében együnk naponta élőflórás joghurtot és rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt (cékla, retek, brokkoli, alma, déli gyümölcsök. A növényekben lévő A- , B-, C-, és E-vitaminok és más antioxidánsok sokkal jobban fokozzák a szervezet ellenállóképességét, mint a vitaminkomplexumok tartalma. Időszakonként ajánlatos valamilyen tisztítókúrát tartani, ha hosszú ideig szeretnénk egészségesünket megőrizni.
Legjobbak a léböjt-kúrák és a különféle zöldségekben, gyümölcsökben gazdag diéták betartása, akár heti egy alkalommal is.
A rendszeres mozgás is sokat segít:
Merjünk minél több időt tölteni a friss levegőn, mozogjunk (séta, kocogás, biciklizés) a szabadban, ügyelve a megfelelő, réteges öltözködésre. A zene stimuláló és relaxáló hatása is érvényesül a tánc és a torna testmozgások esetén, melyekkel az állóképességünket is növeljük. Emellett fontos az egész test lazítása, mellyel a stressz ellen küzdhetünk. Érdemes rendszeresen szaunába járni, ami nagyon hatékony salaktalanító, immunerősítő és értorna. Manapság egyre közkedveltebb az infraszauna, amely a salaktalanító hatás mellett feltankolja szervezetünket éltető fénnyel, mellyel oldja az emberi szervezetben felhalmozódott feszültséget. Az infravörös sugarak összetétele azonos a napsugáréval, azonban nem tartalmaz károsító UV fényt.
Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.
A D-vitamin magasabb vérszintje és a Parkinson-kór kisebb kockázata között találtak összefüggést közel három évtizeden át tartó követéses vizsgálatukban finn kutatók, akik eredményükrõl hétfõn számoltak be. Egy másik tanulmány az elégtelen D-vitamin ellátottság és a szellemi hanyatlás közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet. A finnországi Helsinkiben mûködõ Országos Egészségügyi és Jóléti Intézet munkatársai feltételezik, hogy a Parkinson-kórt "a folyamatosan elégtelen D-vitamin ellátottság okozhatja, amely a dopaminerg idegsejtek krónikus hiányához vezethet az agyban."
Nemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet. Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet. Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi. 
A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.
Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Idõvel a koszorúér betegsége és a magas vérnyomás is fokozatosan felemészti a szív erejét.
Olyan fogkefét vásároljon, melynek a nyele nem csúszik, és ügyeljen arra is, hogy passzoljon a kézbe. Azért jók a kisfejű fogkefék, mert azokkal a fogsor sarkait és a szegleteit könnyebben elérheti. ehetőleg közepesen erős sörtéjű kefét válasszon, a szabadon lévő fognyakat lágy sörtéjűvel tisztítsa, erős sörtéjű fogkefét, csak makacs foglepedék eltávolítására használjon. Műanyagsörtéjű fogkefét használjon: a természetes sörték ugyanis hamar szétállnak, nem tartósak, ezáltal a baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek, illetve felsértheti a fogínyt. 
A kövér emberek, ha nem lesznek cukorbetegek vagy nem emelkedik meg jelentõsen a vérnyomásuk, feltûnõen ép koszorúerekkel élnek - állapították meg olasz kutatók. A többletsúly sok szempontból jelent egészségügyi hátrányt. A fölösleges kilók nemcsak az ízületeket teszik tönkre, hanem igen gyakran lesz magas vérnyomásuk és cukorbetegségük is az elhízott embereknek.
Az agy egy szupergép!
Újabb amerikai orvosi bizonyítékkal bõvültek a meditációs kutatások eredményei: akik régóta gyakorolják a meditációt, sokkal gyorsabban képesek "lenyugtatni" agyukat és kisöpörni belõle a zavaró gondolatokat.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.
London - Akupunktúrával megelõzhetõ a fejfájás és a migrén, ám a színlelt kezelések, melyeknél szándékosan helytelenül szúrják be a tûket, csaknem ugyanolyan eredményesek - állítják német kutatók.
A december 15-i Journal of Clinical Sleep Medicine-ben (JCSM) publikált tanulmány a rövid alvásidõ és a túlsúlyosság kapcsolatát mutatja ki a krónikus betegeknél. A tanulmányba 200 pácienst vontak be, hogy meghatározzák alvási szokásaikat, életmódjuk jellemzõit és orvosi diagnózisukat. Az eredmények szerint, azoknál az alanyoknál, akiknél az alvási idõ alacsonyabb volt (kevesebb mint 7 óra) jelentõsen megnõtt a túlsúlyosság esélye, a testtömeg index szerint, mint a másik csoportnál, ahol az alvásidõ 8 óra volt. A túlsúlyosság és az alvás kapcsolata a nõknél egy „U” alakú ábrával szemléltethetõ, miszerint, azoknál a nõknél, akiknél alacsony vagy magas volt az alvásidõ, nagyobb volt a túlsúlyosság valószínûsége is.
Washington - Egy csupán a belekben fellelhetõ fehérje elvezethet egy olyan vakcina elõállításához, amely a vastagbélrák, s esetleg más daganatfélék gyógyítására alkalmazható - jelentették be amerikai kutatók.
Genetikai hajlam lehet a lustaság, derült ki patkányokon végzett kísérletekből. Amerikai tudósok szerint az eredmény megmagyarázhatja, hogy egyes embereknek miért okoz szörnyű gondot, hogy felálljanak a kényelmes fotelból. A kísérletek első szakaszában patkányokat helyeztek egy folyamatosan forgó kerékkel felszerelt ketrecbe: a szerkezet arra szolgált, hogy mozgásra \"motiválja\" a rágcsálókat. Hat nap után kiválasztották a 26 legmozgékonyabb, illetve a 26 leglustább patkányt, majd a két csoport tagjait tíz generáción át pároztatták egymás között, kiiktatva a keveredést. 
