Az őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.
Az erős immunrendszert nem lehetetlen elérni, csak egy kis odafigyelés kell az egészségünkre, és ezzel erősíthetjük belső ellenállórendszerünket, illetve megelőzhetjük és enyhíthetünk az influenza tünetein. Bár a gyenge immunrendszerűek, betegek, gyerekek és idősek veszélyeztetettebbek, az erős immunrendszer sem jelent biztos védelmet az influenza ellen. A védőoltás a szezonális influenza elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze.
Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. A bélflóra nemcsak a táplálékok lebontásában vesz rész, hanem képes a nem kívánatos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal szemben megvédeni, illetve számunkra nélkülözhetetlen vitaminokat is termel. A bélflóra megóvása érdekében együnk naponta élőflórás joghurtot és rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt (cékla, retek, brokkoli, alma, déli gyümölcsök. A növényekben lévő A- , B-, C-, és E-vitaminok és más antioxidánsok sokkal jobban fokozzák a szervezet ellenállóképességét, mint a vitaminkomplexumok tartalma. Időszakonként ajánlatos valamilyen tisztítókúrát tartani, ha hosszú ideig szeretnénk egészségesünket megőrizni.
Legjobbak a léböjt-kúrák és a különféle zöldségekben, gyümölcsökben gazdag diéták betartása, akár heti egy alkalommal is.
A rendszeres mozgás is sokat segít:
Merjünk minél több időt tölteni a friss levegőn, mozogjunk (séta, kocogás, biciklizés) a szabadban, ügyelve a megfelelő, réteges öltözködésre. A zene stimuláló és relaxáló hatása is érvényesül a tánc és a torna testmozgások esetén, melyekkel az állóképességünket is növeljük. Emellett fontos az egész test lazítása, mellyel a stressz ellen küzdhetünk. Érdemes rendszeresen szaunába járni, ami nagyon hatékony salaktalanító, immunerősítő és értorna. Manapság egyre közkedveltebb az infraszauna, amely a salaktalanító hatás mellett feltankolja szervezetünket éltető fénnyel, mellyel oldja az emberi szervezetben felhalmozódott feszültséget. Az infravörös sugarak összetétele azonos a napsugáréval, azonban nem tartalmaz károsító UV fényt.
Ha hazaérkezünk a hidegből, bekapcsoljuk a fűtést. Mindez a bőrnek nagy stresszt jelent: a fűtés száraz levegője és a csípős hideg állandó változásának van kitéve. Télen különösen vigyázni kell a bőrünkre. Télen a bőr ellenállóképessége jelentősen csökken. A fűtött szobák száraz levegője kiszárítja a bőrt. A hideg téli levegőnek csekély a nedvességtartalma, ezért nedvességet von el a környezetéből. A hideg hatására a bőrerek összehúzódnak, hogy megőrizzék a hőt. A bőr vérellátása csökken, így kevesebb oxigénhez, valamint tápanyaghoz jut.
Ha valaki a repülõgép szûk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy fölállna, mozogna egy kicsit, azt a veszélyt vállalja, hogy az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdõérbe jutva súlyos szövõdményt okoz. Több szakértõ szerint az utóbbi idõkben ez a kockázat ráadásul tovább növekedett a légiközlekedésben tapasztalt bonyodalmak miatt. Évtizedekkel ezelõtt, amikor a nagy távolságokat felölelõ légiközlekedés mindennapossá vált, egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a végsõ leszálláskor alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a géprõl. 
Valóban tehetünk a tüdõrák ellen? Segíthet az életmódváltoztatás a betegség elkerülésében?
A magas vérnyomás folytatása lehet agyi katasztrófa, ami ritkábban járna olyan súlyos következményekkel, mint az ma gyakran tapasztalható, ha az emberek ismernék a szélütés kezdõdõ tüneteit. Az Amerikai Szív Szövetség ezzel foglalkozó folyóirata, a Stroke az Egyesült Államokban elszomorító eredményû vizsgálatok adatait ismertette.
A július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.
Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedõkön. Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelõ agyterületeket ingerelték, javultak az illetõ matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott.
Tübingen - A kövérség a szív- és érbetegségek, valamint a cukorbaj fontos kockázati tényezõje, de vannak szerencsés elhízottak is, akiknek a zsírtöbblete nem a legveszélyesebb területen, a májban található.
Ingerköhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, mely nem jár váladékkal, száraz, gyakran rohamokban tör elõ és kemény vagy csengõ hangzású. Száraz köhögés akkor alakul ki, ha a légutakat valami ingerli, például kezdõdõ garatgyulladás, tüdõbetegségek (tüdõgyulladás) vagy bizonyos gyógyszerek (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók). De különbözõ gyulladások, az említetten kívül hörgõgyulladás, légcsõgyulladás, allergia, asztma vagy a légutakba került idegen anyag (por, gázok, kemikáliák, stb.) is kiválthatja. Ritkábban lehet a reflux, krónikus szívelégtelenség, tüdõfibrózis, tumor, lupus erythematodes vagy bordatörés kísérõje, jele is.
A gyermekkori oltások, amelyek különbözõ fertõzésektõl óvnak meg, kisebb mértékben növelik a roham kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ezek a rohamok nem okoznak agykárosodást és nem vezetnek epilepsziához – szögezik le a tudósok.
A sibutramine sokmillió túlsúlyos embernek segített lefogyni, de egy most befejezett tanulmány eredményei miatt már sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem engedélyezik, hogy elhízott szívbetegek vagy cukorbetegek is szedjék a készítményt. A tiltó rendelkezést veszélyes mellékhatások miatt hirdették ki az illetékes uniós és amerikai hatóságok.
A túlzásba vitt stimulánsok nem gyorsítanak, hanem épp az ellenkezõjét érik el: amerikai kutatók kiderítették, hogy az energiaitalok lassítják a reakcióidõt, ha túl sokat fogyasztanak belõlük. Meagan Howard, az Észak-Kentuckyi Egyetem kutatója és kollégái nyolcvan 18 és 40 év közötti egyetemi hallgató reakcióidejét tesztelték. Az alanyokat három csoportra osztották. Az egyik erõsen koffeintartalmú energiaitalt ivott, a másik egy jóval kevesebb stimulánst tartalmazót, a harmadik pedig egy energiaital ízû, koffeinmentes placebót.
A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.
Hasznosabb lehet a leszokásban a metadonnál a heroin - erre utal, hogy olyan függõk, akik felügyelet mellett heroint kaptak segítségül, jobb eredményeket értek el, mint azok, akiket metadonnal kezeltek.Brit szakemberek 127 részvevõvel végezték kutatásukat, az alanyok korábban sikertelenül próbáltak megszabadulni kábítószer-függõségüktõl - derült ki a frissen közölt tanulmányból.
A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel
