Az őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.
Az erős immunrendszert nem lehetetlen elérni, csak egy kis odafigyelés kell az egészségünkre, és ezzel erősíthetjük belső ellenállórendszerünket, illetve megelőzhetjük és enyhíthetünk az influenza tünetein. Bár a gyenge immunrendszerűek, betegek, gyerekek és idősek veszélyeztetettebbek, az erős immunrendszer sem jelent biztos védelmet az influenza ellen. A védőoltás a szezonális influenza elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze.
Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. A bélflóra nemcsak a táplálékok lebontásában vesz rész, hanem képes a nem kívánatos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal szemben megvédeni, illetve számunkra nélkülözhetetlen vitaminokat is termel. A bélflóra megóvása érdekében együnk naponta élőflórás joghurtot és rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt (cékla, retek, brokkoli, alma, déli gyümölcsök. A növényekben lévő A- , B-, C-, és E-vitaminok és más antioxidánsok sokkal jobban fokozzák a szervezet ellenállóképességét, mint a vitaminkomplexumok tartalma. Időszakonként ajánlatos valamilyen tisztítókúrát tartani, ha hosszú ideig szeretnénk egészségesünket megőrizni.
Legjobbak a léböjt-kúrák és a különféle zöldségekben, gyümölcsökben gazdag diéták betartása, akár heti egy alkalommal is.
A rendszeres mozgás is sokat segít:
Merjünk minél több időt tölteni a friss levegőn, mozogjunk (séta, kocogás, biciklizés) a szabadban, ügyelve a megfelelő, réteges öltözködésre. A zene stimuláló és relaxáló hatása is érvényesül a tánc és a torna testmozgások esetén, melyekkel az állóképességünket is növeljük. Emellett fontos az egész test lazítása, mellyel a stressz ellen küzdhetünk. Érdemes rendszeresen szaunába járni, ami nagyon hatékony salaktalanító, immunerősítő és értorna. Manapság egyre közkedveltebb az infraszauna, amely a salaktalanító hatás mellett feltankolja szervezetünket éltető fénnyel, mellyel oldja az emberi szervezetben felhalmozódott feszültséget. Az infravörös sugarak összetétele azonos a napsugáréval, azonban nem tartalmaz károsító UV fényt.
Egy lépéssel közelebb került a tudomány a mesterséges hasnyálmirigy létrehozásához, amely felválthatná az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõk inzulininjekcióit. A mesterséges hasnyálmirigy az orvoskutatók elképzelése szerint automatikusan ellenõrizné és szabályozná a cukorbetegek vércukorszintjét. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõ emberek hasnyálmirigye nem, vagy csak elégtelen mértékben képes az inzulin nevû hormon elõállítására. Ezért a szervezet nem tudja értékesíteni és energiává alakítani a táplálékkal felvett glükózt (szõlõcukrot). A glükóz így feldúsul a szervezetben, elõbb-utóbb súlyos károkat okozva.
Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.
A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.
A hosszú élet elixírje mézbõl, cseresznyébõl, gyógyfüvekbõl és Itália leghíresebb vörösborából, a Chiantiból készül, legalábbis egy sok évszázados recept szerint, amelyre Olaszország egyik legrégebbi gyógyszertárában bukkantak.
Valóban, nem véletlen, hogy miért pont ezek az ételek kerülnek az adventi időszakban és karácsonykor az asztalra. Mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, a szemes termések, így a száraz bab és borsó, akárcsak az újévi lencse a gazdagságot ígérték. A családi almaevés az összetartozást hangsúlyozza. A szárnyasok az év végén egyértelműen háttérbe szorulnak, mivel azok kaparnak. "Kikaparják" a szerencsét, ráadásul hátrafelé, ami igazán rossz előjel. A halat is a család anyagi biztonságának előhírnökeiként tartották számon. (Halpikkely=halpénz)
Az õssejteket általában gyógyítási célra alkalmazzák, hogy a beteg szövetek sejtjeit egészséges sejtekkel tudják pótolni. Amerikai szakemberek azonban most olyan õssejteket különítettek el, melyek súlyos szívbetegséghez vezetnek, mert így a gyógykezelés kutatásának lehetõsége is megnyílhat az orvostudomány elõtt.
Korábbi tanulmányok jelezték, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a szív- és érbetegségek esélyét, egy új vizsgálat adatai szerint azonban már az is növeli a szélütés veszélyét, ha valaki kevés szeszt fogyaszt egy órán át.
Párizs - Ausztrál tudósok 250 nanométer átmérõjû - azaz 2-3 hajszál szélességû - nanorobotot dolgoztak ki, amely elvileg képes agyi mûtéteket végrehajtani, miként az az 1966-ban forgatott Fantasztikus utazás címû filmben történt.
A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.
Washington - A napi aszpirinbevitel meggátolhatja a vastagbélben a polipok kialakulását, amit a kolorektális (vastag- és végbél-) daganatot megelõzõ állapotnak tekintenek.
Ha egy felnõtt kevés D-vitamint visz be szervezetébe, az többek között csontritkuláshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és cukorbetegséghez is vezethet. 90, 16 és 22 év közötti lányt vizsgáltak azal a céllal, hogy kiderüljön, a D-vitamin hiánya milyen hatással van a fiatal szervezetre.
Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.
A H1N1 influenzapandémia szerte Európában növelte a halálozási arányt a gyerekek között a múlt év végén, ám a felnõttek körében nem - közölték csütörtökön dán kutatók.
Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.
