rss
  • Ezek a tavaszi tompultság okai

  • Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

    2. Horkolás:

    A kellemetlen zaj nem csak a horkoló, de a házastárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a gátolt orrlégzés miatt, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen mikroébredések miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Erős horkolásnál komoly alvási zavar, például alvási apnoé is kialakulhat.

    Az alvás specialista véleménye: Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

    3. Rossz táplálkozási szokások

    Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

    Az alvás specialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.


    4. Egyéb betegségek

    Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

    Az alvás specialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

    5. Túl sok stressz és koffein

    A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.

    Az alvás specialista véleménye: A túlzott koffein fogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat.
    A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichiátriai kezelést igényel.


    + tipp: a mozgás is segíthet!

    Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A jó koleszterin védi a memóriát

    Washington - Azoknak a középkorú embereknek, akiknek alacsony a védõkoleszterin-szintje, nagyobb a kockázata memóriájuk romlására, amely a szellemi leépülés különbözõ formáinak elõjele is lehet - közölték európai kutatók.

    A tanulmányban 3700 brit férfi és nõ egészségügyi adatait elemzik Archana Singh-Manoux vezetésével. Azt találták, hogy a nagy sûrûségû zsírszállító fehérje (HDL, vagy védõkoleszterin) csökkenõ szintje összefüggésbe hozható a memória hanyatlásával hatvan éves korra.

  • Világszerte csökkent az AIDS-ben meghalt emberek száma

    Két évtizedes növekedés után a második egymást követõ évben csökkent világszerte az az AIDS-ben meghalt emberek száma– közölte az ENSZ-ügynökség.

    Az AIDS tavaly kb. 2 millió ember halálát okozta, szemben az elõzõ évi 2,1 millióval, Afrikában ugyanakkor vezetõ halálok maradt.
    A járványnak még távolról sincs vége, de stagnálást mutat annak köszönhetõen, hogy egyre több beteg jut hozzá az életét meghosszabbító gyógyszerekhez és sok helyen csökken az új HIV-fertõzések száma.

  • A krónikus fáradtság okai

    A krónikus fáradtság okaiHa néhanapján kedvetlennek érezzük magunkat, nem kell egyből erre a betegségre gondolnunk, viszont ha a rosszkedv nem múlik és hónapokon át tartós fáradtság és letargia lesz úrrá rajtunk, már fontos komolyan vennünk a panaszokat. Krónikus fáradtságot több súlyos betegség is okozhat. Tartós vagy tovább tartó fáradtság oka lehet többek közt vérszegénység, pajzsmirigy betegség, vagy daganatos elváltozás is. Ha egyéb szervi eltérést a vizsgálatok nem mutatnak a kezelés a legtöbb esetben a tünetek megszüntetésére, vagy javítására irányul.

  • A D-vitamin hiány bõrszíntõl függõen veszélyes

    A fehér amerikaiak D-vitamin-hiány esetén sokkal gyakrabban szenvednek halálos agyi katasztrófát, mint az afroamerikaiak - állapította meg egy tanulmány. A VITAL elnevezésû vizsgálatban Erin Michos vezetésével azt elemezték, hogy milyen mértékben és miként befolyásolható a rosszindulatú daganatok, a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa gyakorisága D-vitamin vagy omega-3 telítetlen zsírsavak adásával. A vizsgálatnak az is része volt, hogy a D-vitamin hiánya jelent-e valamiféle hátrányt az elõbbi betegségek szempontjából.

  • A világ elsõ teljes arcátültetését végezték Spanyolországban

    A világ elsõ teljes arcátültetése volt a mûtétet végzõ kórház állítása szerint egy 2010 márciusi spanyolországi transzplantáció.

    A sikeres arcátültetést 2010 március 20-án végeztek a barcelonai Vall d'Hebron Egyetemi Klinikán. Az eljárás egy 30 fõs stáb részvételével 22 órán át zajlott. Az orvoscsapatot vezetõ Joan Pere Barret elmondta: a férfi beteg arca balesetben olyan súlyosan roncsolódott, hogy a páciens alig tudott lélegezni, nyelni és beszélni, ezért teljes arcátültetésre szorult.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • A kávé csökkentheti a szélütés kockázatát a dohányos férfiaknál

    New York - A dohányos férfiaknál csökkentheti az érelzáródás okozta szélütés kockázatát, ha rendszeresen kávét vagy teát isznak - közölték svéd kutatók tanulmányukban.

    26 556 felnõtt, dohányozó finn férfi adatait használták fel abban a vizsgálatban, amely a kávé és tea fogyasztásának összefüggését vizsgálta a különbözõ típusú szélütések elõfordulásával. Az agyvérzések és az agyi érelzáródás kockázatát tanulmányozták a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, Susanna C. Larsson vezetésével.

  • Az alvászavart csak részben indokolja az életkor

    New York - A nyolcvanas, kilencvenes éveikben járó emberek rövidebb ideig és némileg rosszabbul alszanak, de kevésbé érzik kialvatlannak, vagy álmosnak magukat. Az idõsek komolyabb alvászavarainak okát meg kell keresni és kezelni - összegzik eddigieknél kiterjedtebb tanulmányuk eredményét amerikai kutatók a Journal of the American Geriatrics Society címû szaklapban. Mark L. Unruh, a Pittsburgh-i Egyetem munkatársa és kutatócsoportja arra keresett választ, hogy az alvásproblémák az életkor számlájára írhatók-e, vagy érdemes ilyenkor más, egészségügyi okot keresni a háttérben és azt kezelni.

  • Megállítható a sejtek öregedése?

    London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • Megfelelõ életvitellel jelentõsen csökkenthetõ az agyi katasztrófák kockázata

    A szélütés minden formája, az agyvérzés, az agyinfarktus vagy az agyembólia leggyakrabban megelõzhetõ, vagy idõpontja jelentõsen késõbbre tolható.

    A legfontosabb az esetleges magas vérnyomás minél korábbi kiderítése és megfelelõ kezelése. A szövetség ugyancsak hangsúlyozza az egészséges életmód fontosságát: a dohányzás és az iszákosság mellõzését, a zsírszegény étrendet, mely sok gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz, a rendszeres testmozgást és a normál testsúly tartását.

  • Újabb beteg élhet tovább örökölhetõ pacemakerrel

    Elhunyt szívbetegek szívritmust szabályozó pacemakert vagy bonyolultabb változatát, a mellkasukba beültethetõ defibrillátort adományoztak végrendeletükben, mivel az elhalálozásuk után kiemelt készülékek továbbra is mûködésképesek.

    Ha valakinek a szívmûködése nagyon lelassul, sõt néha veszélyesen hosszú ideig kihagy, pacemaker-mûtét után ugyanúgy élhet, mint mindenki más, akinek a szíve zavartalanul mûködik.