rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Ezek a tavaszi tompultság okai

  • Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

    2. Horkolás:

    A kellemetlen zaj nem csak a horkoló, de a házastárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a gátolt orrlégzés miatt, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen mikroébredések miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Erős horkolásnál komoly alvási zavar, például alvási apnoé is kialakulhat.

    Az alvás specialista véleménye: Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

    3. Rossz táplálkozási szokások

    Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

    Az alvás specialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.


    4. Egyéb betegségek

    Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

    Az alvás specialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

    5. Túl sok stressz és koffein

    A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.

    Az alvás specialista véleménye: A túlzott koffein fogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat.
    A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichiátriai kezelést igényel.


    + tipp: a mozgás is segíthet!

    Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • A vese kezelése a szívet is védi

    Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.

  • Összefüggés lehet az elhízás és a férfiasság hanyatlása között?

    Az elhízás jelentõs szerepet játszik a merevedési zavarok kialakulásában - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva olasz kutatók. A szakemberek szerint ugyanis az elhízás mértéke egyenes arányban áll a tesztoszteron mennyiségének csökkenésével.

    A vizsgálatban 2435 olasz férfi vett részt, akik 2001 és 2007 között fordultak orvosi segítségért szexuális mûködési zavaraik miatt. A résztvevõk 41,5%-a normál testsúlyú, 42,4%-a túlsúlyos, 12,1%-a elhízott és 4%-a súlyosan elhízott volt. A vizsgált férfiak átlagéletkora 52 év volt.

  • Egy ritka kórkép: nyeléses ájulás

    Budapest - "Beleharapok a szendvicsembe és elájulok" - egy fiatal angol nõ mondta ezt orvosainak, akik döbbenten tapasztalták, hogy evés közben szívmûködése hirtelen megáll és ezért néha elveszti az eszméletét. Az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a Lancet beszámol arról, hogy szívritmust szabályozó mûszer, pacemaker beültetése óta a páciens jól érzi magát és enni is tud.

    A 25 éves hölgy idén, januárban kereste fel az egyik szívgyógyászati osztályt azzal a panasszal, hogy néha, ha enni kezd, hirtelen elszédül, elesik, sõt teljesen elájul.

  • Génmutáció állhat a skizofrénia hátterében

    Egy genetikai mutáció következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelõsek, ez lehet az alapvetõ oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.

    A kutatási eredmények szerint egy genetikai mutáció, melyet 22q11 hiányként ismernek, és gyakori a skizofrén pácienseknél, gátolja a kommunikációt a hippokampusz és a prefrontális kortex (a homloklebeny elülsõ része) között.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A sok szójaétel csökkenti a spermiumkoncentrációt

    Fél adag szójaétel elfogyasztása csökkenti a spermiumkoncentrációt, és hozzájárulhat a férfi meddõséghez különösen elhízott férfiak esetében, derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak közleményébõl.

    A szója és a spermiumok száma közti összefüggés részletei egyelõre ismeretlenek, de a szakértõk gyanítják, hogy a szója fokozza az ösztrogén aktivitását, ami negatív hatással lehet a spermiumok termelõdésére, valamint más hormonális jeleket is megzavarhat.

  • Az erekben is tenyészthetõk az õssejtek

    Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel.

  • Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunka

    Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunkaVeszélyben vannak azok az emberek, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel. Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségek megjelenését. A kutatás során több mint 63 000, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel.

  • Az ülõ életmóddal együtt jár a gyakoribb fejfájás

    Egy új kutatás szerint az ülõ életmódot folytatók esetében nagyobb a valószínûsége a gyakori fejfájások kialakulásának, mint az aktívabb életet élõknél.

    A 68 ezer felnõtt részvételével készült felmérés szerint 14 százalékkal nagyobb az esélyük a nem migrénes eredetû fejfájások kialakulására azoknak, akik nem sportolnak, mint az aktív életet élõknek. A jelenség azonban fordítva is igaz, vagyis a gyakori fejfájással élõk nagyobb valószínûséggel élnek mozgásszegény életet, mint azok, akik nem fejfájósak.

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

    A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.