rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

  • Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

    2. Horkolás:

    A kellemetlen zaj nem csak a horkoló, de a házastárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a gátolt orrlégzés miatt, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen mikroébredések miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Erős horkolásnál komoly alvási zavar, például alvási apnoé is kialakulhat.

    Az alvás specialista véleménye: Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

    3. Rossz táplálkozási szokások

    Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

    Az alvás specialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.


    4. Egyéb betegségek

    Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

    Az alvás specialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

    5. Túl sok stressz és koffein

    A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.

    Az alvás specialista véleménye: A túlzott koffein fogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat.
    A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichiátriai kezelést igényel.


    + tipp: a mozgás is segíthet!

    Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a fehérjeváltás

    Több mint 84 ezer egészséges nõ 26 esztendei megfigyelése azt mutatta, hogy a fehérjebevitel átváltása vörös húsokról baromfira, halra és diófélékre mérhetõen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

    Amikor a fogamzásgátló tabletták megjelentek és nõk milliói kezdték szedni ezeket világszerte, az orvosok azonnal gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne ellenõrizni, van-e valamilyen veszélye, kedvezõtlen hatása ennek a folyamatnak.

  • Regeneráló zselé lyukas fogra

    Egy francia kutatás szerint hamarosan megszabadulhatunk a fogászati fúróktól. Az Institut National de la Sante et de la Recherche Medicale (Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Kutató Intézet) által kifejlesztett eljárással egy lyukas fog elvileg egy hónap alatt regenerálódik, eltüntetve a lyukat.

    Az eljárás egy új peptiden alapul, amit egy lágy zselébe ágyaznak vagy egy vékony, rugalmas hártyára visznek fel. Ez a lyukra helyezve a fogban található sejtek segítségével gyógyítja a fog sérüléseit, ezáltal kiváltja a fogászati töméseket.

  • Sok gyümölcs-és zöldségfogyasztással csökkenthetõ a mellrák visszatérése?

    Mintegy harmadával csökkentette a mellrák visszatérésének valószínûségét, ha a gyógyult páciens az ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiségnél jóval többet iktatott étrendjébe - közölték amerikai kutatók a Journal of Clinical Oncology címû amerikai szaklapban.

    A jótékony hatás csak azoknál érvényesült a vizsgálat során, akiknél nem jelentkeztek hõhullámok rákterápiájukat követõen, ami a szakértõk szerint azt jelzi, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az ösztrogén hormonra hat.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • A C-vitamin a vérmérgezés új kezelési lehetõsége

    Elképzelhetõ, hogy a C-vitamin nemcsak megelõzheti a vérmérgezést, de nagy adagban, injekció formájában visszafordítani is képes a gyakran végzetes folyamatot. Kanadai kutatók egérkísérleteinek meghökkentõ eredményeit az Intensive Care Medicine közölte.

    A vérmérgezés, a szepszis világszerte a halálozások tízedik leggyakoribb oka. Becslések szerint minden percben 1400 ember élete ér véget szepszis miatt. A legkülönbözõbb baktériumok okozhatnak vérmérgezést, és testünk legkülönbözõbb részei fertõzõdhetnek.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • Egyre bõvül a marihuána orvosi felhasználásainak listája

    A marihuána orvosi felhasználásainak listája folyamatosan bõvül. A természetes termékekkel foglalkozó folyóirat, a The Journal of Natural Products nemrég közölt egy tanulmányt, amelyben fõbb pontokban ismertette a kannabinoidoknak nevezett molekulafajták újonnan kimutatott antibiotikus hatását.

    A kutatók úgy vélik, hogy a kannabinoidok erõteljes antibiotikus hatásuk miatt bevethetõk az MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococus aureus) és más olyan szuperbaktériumok elleni harcban, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak.

  • Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál

    Washington - Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "Annyi idõs vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülõk két nagy nyaki verõeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelõs.

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • Az ülõ életmóddal együtt jár a gyakoribb fejfájás

    Egy új kutatás szerint az ülõ életmódot folytatók esetében nagyobb a valószínûsége a gyakori fejfájások kialakulásának, mint az aktívabb életet élõknél.

    A 68 ezer felnõtt részvételével készült felmérés szerint 14 százalékkal nagyobb az esélyük a nem migrénes eredetû fejfájások kialakulására azoknak, akik nem sportolnak, mint az aktív életet élõknek. A jelenség azonban fordítva is igaz, vagyis a gyakori fejfájással élõk nagyobb valószínûséggel élnek mozgásszegény életet, mint azok, akik nem fejfájósak.

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.