rss
  • Vérkoleszterin és az emlékezet romlása

  • Villejuif - Ha a "hasznos" - HDL - koleszterin szintje alacsony, a korosodással járó emlékezetromlás kifejezettebb. Többezer idõsödõ angol hivatalnok vizsgálatának eredményeit az érelmeszesedéssel foglalkozó folyóirat közölte.

    Angliában a Whitehall I. tanulmányt 1967-ben indították. A londoni állami hivatalok alkalmazottai önként jelentkeztek a tíz évig tartó vizsgálatra, amelynek során évente végeztek méréseket, elsõsorban a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban.

    Utódja, a Whitehall II. 1985-ben kezdõdött, és keretei között tízezernél több angol hivatalnok - a portástól a fõosztályvezetõig - rendszeresen járt orvosi vizsgálatra. A nemzetközi munkacsoport most arról számolt be, milyen összefüggés van az idõsödõ nõk és férfiak rövidtávú emlékezõtehetsége és a vérzsírok szintje között.

    Az idegrendszer felépítésében fontos szerepet játszanak a zsírok: az agy és az idegrostokat szigetelõ, külsõ borítás. Ennek a zsírszövetnek fontos szerepe lehet az idegi mûködésben, hatással van a hosszú- és rövidtávú memóriára.

    A csaknem négyezer résztvevõt átlagosan 55 éves korában kezdték vizsgálni. Elõször 1995-1997 között, majd 2002-2004-ben végeztek emlékezetpróbát. Két másodperces szünetekkel fölolvastak 20, rövid szót, majd az önkéntesek két percet kaptak arra, hogy annyi szót leírjanak a hallottak közül, ahány eszükbe jut.

    A kutatók az adatok értékelésekor figyelembe vették az iskolázottságot, az esetleg lezajlott betegségeket, a gyógyszereket, amelyeket a vizsgált személyek szedtek. Laboratóriumban mérték a vérzsírok szintjét a vizsgálat elején és annak befejezésekor.

    Tapasztalataik szerint a magasabb "hasznos" - HDL - koleszterinszinttel rendelkezõk emlékezõképessége a vizsgálat évei alatt sokkal kisebb mértékben romlott, mint az alacsony HDL-szintûeké, noha a viszgálat kezdetén a két csoport között lényeges különbség még nem volt.

    A kutatók hangsúlyozták, hogy ez nem azt jelenti, hogy az alacsony HDL-koleszterin rontja az emlékezetet, csak azt, hogy fontos kockázati tényezõje lehet a kor elõrehaladásával kapcsolatos emlékezetromlásnak és ez további vizsgálatokat igényel.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A visszeresség kezelése

    A visszeresség kezeléseA mozgás az ember lételeme kell, hogy legyen. Az olyan betegségeknél, amik a lábakat érintik, illetve befolyásolhatják a teljesítményt, nem mindegy, hogy mivel próbálkozunk. Hiszen a nem megfelelő sport akár káros is lehet. Visszerek esetében a fokozott terhelés, erőteljes sportolás nem tesz jót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen problémákkal ne lehetne sportolni, csupán azt, hogy tudni kell mértéket tartani. Az intenzív séta, kocogás, biciklizés nem olyan káros, sőt rendelkezik némi pozitív hatással is, de az igazán tökéletes mozgásforma az úszás.

  • Hormonzavar okozza az alkoholizmust?

    Az alkoholizmus drága és veszélyes szenvedély, nemcsak a fogyasztóknak, de a társadalomnak is: az Egyesült Államokban többszáz milliárd dollárba kerül az alkohol okozta betegségek kezelése, és minden harmadik közlekedési baleset italozás következménye. A Scripps Kutatóintézet vizsgálata szerint az alkoholfogyasztás szenvedélyének hormonális oka van: eredményeiket a Biological Psychiatry most megjelenõ száma közli. Marisa Roberto és munkacsoportja hat éve foglalkozik alkoholbetegek vizsgálatával, illetve olyan kísérleti állatok tanulmányozásável, melyeket rászoktattak az alkoholra.

  • Hormonok állhatnak az antiszociális viselkedés hátterében

    London - A kortizol nevû stresszhormon alacsony szintjét hozzák kapcsolatba brit kutatók kamaszfiúk antiszociális viselkedésével.

    Stresszel telt helyzetekben emelkedik az emberek kortizolszintje, ami vélhetõen segít uralkodni érzelmeink fölött.

    A Cambridge-i Egyetem kutatóinak megállapítása szerint ez az emelkedés nem figyelhetõ meg azoknál a fiúknál, akik súlyosan antiszociális viselkedést tanúsítottak.

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.

  • Vissza a természetbe! – Járjunk mezítláb!

    Vissza a természetbe! – Járjunk mezítláb!5 Tanács lábunk egészségéért. A civilizált élet nagyon sok korlát közé szorítja a modern embert, amely kedvezőtlenül befolyásolja életminőségünket, egészségünket. Gondolta volna, hogy a cipő is lehet ilyen börtön a lábnak? Dr Péntek Évát a Karitáció Alapítvány szakértőjét kérdeztük arról, hogy mit tehetünk lábunk egészségéért. A láb bonyolult szerkezet, több mint 26 csont, izmok és inak jól megtervezett funkcionális egysége, mérnöki pontosságú boltozatos ívei segítségével viseli az egész test súlyát, csillapítja járás közben a testet, s különösen a gerincoszlopot érő ütéséket. azonban ha ez az egyensúly felborul, az izmok gyengék, a szalagok nem tartanak, a hosszanti, vagy a haránt boltozat ellaposodik, az kihat az egész test állapotára.

  • Megállítható a sejtek öregedése?

    London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

  • A D-vitamin szintje befolyásolja a Parkinson- és az Alzheimer-kór kockázatát

    A D-vitamin magasabb vérszintje és a Parkinson-kór kisebb kockázata között találtak összefüggést közel három évtizeden át tartó követéses vizsgálatukban finn kutatók, akik eredményükrõl hétfõn számoltak be. Egy másik tanulmány az elégtelen D-vitamin ellátottság és a szellemi hanyatlás közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet. A finnországi Helsinkiben mûködõ Országos Egészségügyi és Jóléti Intézet munkatársai feltételezik, hogy a Parkinson-kórt "a folyamatosan elégtelen D-vitamin ellátottság okozhatja, amely a dopaminerg idegsejtek krónikus hiányához vezethet az agyban."

  • Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált MMR védõoltás alkalmazása között

    Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola védõoltás alkalmazása között amerikai kutatók, akik megismételtek egy korábbi, ilyen kapcsolatot feltételezõ tanulmányt.

    A Public Library of Science címû tudományos folyóirat online változatában megjelent tanulmányban egy 1998-as, nagy port kavart vizsgálat kontrollját teszik közzé a New York-i Columbia Egyetem és az Egyesült Államok Betegség Megelõzési Központjának (CDC) atlantai kutatói.

  • Új, halálos fertõzõ betegség bukkant fel

    Egy trópusi betegség tanulmányozása közben olyan új baktériumra bukkantak a perui õserdõben, amely a kialakult esetek 40 százalékáért lehet felelõs. A súlyos leptospirózis sárgaságot, veseelégtelenséget, tüdõbevérzést okoz, halálozási rátája pedig igen magas. A Science Daily értesülései szerint Joseph Vinetz, a University of California San Diego fertõzõ betegségekkel foglalkozó intézetének professzora perui kollégáival együtt végezte a kutatást, amelynek eredményeként egy új kórokozó-családot (Leptospira) fedeztek fel, amely állatokról emberekre terjedve fertõz.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • Mi a burn-out jelenség?

    Sokan érzik úgy, hogy érzelmileg, lelkileg, szellemileg teljesen kiürültek? Már képtelenek ugyanazt a munkát ugyanúgy végezni, mint eddig? Levertek, fáradtak, kedvetlenek? A háttérben pszichés megterhelés áll.

    A pszichológiában a múlt század második felétõl figyeltek fel a nagyfokú stressz és emocionális terhelés után bekövetkezõ testi-lelki-mentális „összeomlásra", amely azonban nem azonos a depresszióval, csak elõidézõje lehet.

  • Gyúrás után moss kezet!

    Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét.

  • A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

    A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.