rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A sovány tej védi a vesét

  • Minneapolis - Azoknak, akik felnõtt korukban is naponta megisznak egy pohár zsírszegény tejet, ritkábban károsodik a veséje, mint a sovány tejtermékeket nem kedvelõknek. Az amerikai és norvég kutatók vizsgálatának legújabb eredményeit az American Journal of Clinical Nutrition címû szakfolyóirat közölte.

    Egy nemzetközi tanulmányban amerikai és norvég orvosok ötezernél több, 45-84 éves embert vizsgálnak éveken át, és azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen kockázati tényezõk vezetnek érelmeszesedéshez, és ezek hogyan befolyásolják a betegség elõrehaladását.

    Külön jelentõsége a kutatásnak, hogy különféle etnikai csoportok tagjaira is kiterjed.

    A vizsgálat kezdetén valamennyiüket egészségesnek találták: nem volt szívbetegségük, cukorbajuk vagy vesekárosodásuk. Korábban már száznál több tudományos dolgozat jelent meg a nagymintás csoportban végzett kutatások eredményeirõl. Ezúttal a táplálkozási szokások és a vesemûködés összefüggéseit elemezték. A vizsgált személyek vesemûködését a vizeletben megjelenõ fehérje kiválasztása útján értékelték.

    Figyelembe véve a vizsgált önkéntesek életkorát, nemét és más tulajdonságait, az derült ki, hogy azoknak, akik naponta fogyasztottak valamilyen sovány tejterméket, 37 százalékkal nagyobb az esélye a vesekárosodás elkerülésére, mint azoknak, akik nem szerették a sovány tejet. Ezzel szemben a nem tejbõl származó állati fehérjék, például a húsételek nagy mennyiségû fogyasztása nem tesz jót a vesemûködésnek.

    Jennifer A. Nettleton, a munkacsoport vezetõje feltételezi, hogy a tejfehérjék, a bõséges D-vitamin, magnézium és kalcium bevitele lehet a sovány tejtermékek vesevédõ hatásának hátterében. A sovány tejnek, joghurtnak az ereket kedvezõ módon befolyásoló hatását több korábbi vizsgálat is igazolta.

    Egy másik óriásvizsgálatban csaknem 29.000 amerikai nõ tízéves megfigyelésérõl számoltak be. A tejtermékek fogyasztóinak vérnyomása általában alacsonyabb volt, mint a többieké. Valószínûleg ebben az esetben is a kalciumbevitel és a D-vitamin hatása játssza a kulcsszerepet ebben a kedvezõ egészségügyi változásban. Ugyanakkor ez a hatás nem érhetõ el tabletta vagy táplálékkiegészítõ formájában bevitt kalciummal vagy D-vitaminnal.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A D-vitamin hiány növeli a rosszindulatú daganatos betegségre való hajlamot?

    A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséghez, de ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön, a szervezetben aktiválódnia kell.

    Mostanáig úgy gondolták, hogy ez az aktiválódási folyamat elsõsorban a vesékben zajlik, de az Iowai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a vitamin aktiválódása a légúti sejtekben is végbemehet.

    A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, a csontképzés folyamatát és egyre több tanulmány foglalkozik a D-vitamin immunrendszeren kifejtett jótékony hatásaival is.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • Tanácsok téli vitaminmegõrzésre

    Különösen a téli idõszakban lenne fontos, hogy a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök, zöldség- és fõzelékfélék rendszeresen, naponta többször kerüljenek az asztalunkra, mert ezek lényegesek lehetnek az ilyenkor gyakoribb légúti betegségek megelõzésében. Mire kell figyelnünk a beszerzés, a tárolás, a tartósítás és az elkészítés során, hogy ezek az élelmiszerek minél kevesebbet veszítsenek értékes anyagaikból? A szüreteléstõl a fogyasztásig eltelõ idõ kulcskérdés, hiszen a termés vitamintartalma akkor a legmagasabb, amikor a zöldség-gyümölcs a legzamatosabb, legérettebb.

  • Az alaszkai eszkimóknak is ártalmas a cigi

    New York - Az inuitok étrendjében szereplõ telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelõre gyõzött a cigaretta.

    A GOCADAN betûszóval jelölt tanulmány 2000-ben indult. Ezernél több alaszkai inuitot kértek meg arra, hogy vegyen részt a vizsgálatban, amelyben az együttmûködõk genetikai alapját, étkezését, életvitelét követik nyomon és ultrahangos módszerrel mérik a fontos verõerekben az érelmeszesedés kialakulásának mértékét.

  • H1N1: Mit ne tegyél?

    Hasznos tippek a vírus kapcsán

    A H1N1 vírus már nem számít akkora rémhírnek, mint amilyennek tavasszal tûntették fel. Jóllehet, voltak és vannak halálos áldozatai, és sokan kerültek kórházba szerte a világon, a rögzített esetek nagy része azonban nem volt súlyos.

    A rossz hír azonban az, hogy a sertésinfluenza nem „távozik”. Ezért cikkünkben néhány tanácsot gyûjtöttünk össze azzal kapcsolatban, hogy mit ne tégy az új influenza megelõzése érdekében.

  • Ha nem figyelünk eléggé, a gyümölcsök is kárt tehetnek a fogainkban

    Ha nem figyelünk eléggé, a gyümölcsök is kárt tehetnek a fogainkbanA különböző savas hatású ételek/italok, ilyenek a gyümölcsök és a gyümölcslevek, károsíthatják fogainkat elsősorban úgy, hogy elkoptatják annak védőrétegét, a fogzománcot. Azt vesszük észre, hogy fogsorunk egyre érzékenyebbé válik, majd a következő fokozat az, hogy mehetünk a fogorvoshoz. A gyümölcsök, elsősorban a citrusfélék, a bor, különböző édességek, szénsavas üdítők, energiaitalok felpuhítják a fogfelszínt, amely ilyenkor különösen sebezhető válik. Ha a felsoroltak fogyasztása után közvetlenül mechanikus behatás éri fogainkat, azokban hosszabb távon komoly kár keletkezhet.

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • A vese kezelése a szívet is védi

    Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.

  • Új, halálos fertõzõ betegség bukkant fel

    Egy trópusi betegség tanulmányozása közben olyan új baktériumra bukkantak a perui õserdõben, amely a kialakult esetek 40 százalékáért lehet felelõs. A súlyos leptospirózis sárgaságot, veseelégtelenséget, tüdõbevérzést okoz, halálozási rátája pedig igen magas. A Science Daily értesülései szerint Joseph Vinetz, a University of California San Diego fertõzõ betegségekkel foglalkozó intézetének professzora perui kollégáival együtt végezte a kutatást, amelynek eredményeként egy új kórokozó-családot (Leptospira) fedeztek fel, amely állatokról emberekre terjedve fertõz.

  • A magánytól magasabb lesz a vérnyomás

    A másokkal való kapcsolat hiánya nem csak boldogtalanná tesz, de az egészségre is káros hatással van: amerikai pszichológusok közvetlen összefüggést találtak a magány és a magas vérnyomás között. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztõl is.

    A Psychology and Ageing címû szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezõként jelentkezik.

  • Napi két óra napsütés felezi a rákkockácatot

    Róma - Mindössze napi kétórányi napozás felére csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát a napsütés hatására keletkezõ D-vitamin révén - állítják olasz kutatóorvosok.

    "Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlõ- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bõrgyógyászok szövetségének elnöke.

  • Inkább a marihuána, mint az alkohol vagy a cigaretta?

    Kevésbé káros a marihuána, mint az alkohol vagy a cigaretta – áll egy nyilvánosságra hozott brit kutatásban, amelyben a drogtörvény „újragondolására” hívnak fel. A több brit tudóst is tanácsadói között tudó Beckley Alapítvány szerint a marihuána illegálissá tétele nem befolyásolja a hozzáférhetõséget és bûnözõvé teszi használóit.

    „Annak ellenére, hogy a marihuána rossz hatással van az egészségre, ideértve a lelki egészséget is, relatíve sokkal kevésbé ártalmas, mint az alkohol vagy a cigaretta” – olvasható az alapítvány Globális Cannabis Bizottságának közleményében.

  • A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghez

    A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghezA táplálkozás egészségmegőrző szerepéről nap mint nap szó esik. Tudjuk, mennyi energiát, vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak ételeink, mit tanácsos fogyasztani különböző betegségek esetén. Szervezetünk napi 2-3 liter folyadékot is igényel, ennek összetételére, a folyadékfogyasztás jelentőségére azonban jóval kevesebbet gondolunk. Étel nélkül 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz hiánya azonban 6-7 nap alatt halálhoz vezethet. A tartós szomjazás nem csak a szomjúságérzetben merül ki.

  • A C-vitamin a vérmérgezés új kezelési lehetõsége

    Elképzelhetõ, hogy a C-vitamin nemcsak megelõzheti a vérmérgezést, de nagy adagban, injekció formájában visszafordítani is képes a gyakran végzetes folyamatot. Kanadai kutatók egérkísérleteinek meghökkentõ eredményeit az Intensive Care Medicine közölte.

    A vérmérgezés, a szepszis világszerte a halálozások tízedik leggyakoribb oka. Becslések szerint minden percben 1400 ember élete ér véget szepszis miatt. A legkülönbözõbb baktériumok okozhatnak vérmérgezést, és testünk legkülönbözõbb részei fertõzõdhetnek.