Az újszülöttek felismerik azokat az ízeket, amelyeket magzati korukban még az anya méhén belül kaptak táplálékul - állapították meg francia kutatók.
Az eredmények alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az anya étrendje hatással lehet gyermeke érzékelésének fejlõdésére, arra, hogy késõbb milyen ételeket fog szeretni. A francia tudósok 24 babát és édesanyjukat tesztelték. A mamák fele tíz napon keresztül ánizsos süteményt evett a szülés várható idõpontja elõtt.
Valamennyi újszülöttel elõször pár órával világra jövetelüket követõen, majd négynapos korukban újra ánizsos illatot szagoltattak.
Azt találták, hogy akik már a méhen belül találkoztak az ízzel, azok kedvelték azt. Azok viszont, akiknek anyja kerülte az ánizsos ízt, elfordultak tõle - számol be a kutatásról a The Daily Telegraph címû brit napilap.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
A gothenburgi Akadémia kutatói mutatták ki elsõ ízben, hogy a testedzés segíti az õssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlõdést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.
Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.
A diabéteszes betegek vérnyomásának, vércukor- és koleszterinszintjének csökkentésére irányuló agresszív gyógyszerezés nem szûkíti a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa (stroke) kockázatát, viszont megelõzheti a cukorbajjal kapcsolatos szem-, ideg- és veseproblémákat - jelentették be amerikai kutatók.
A Torontoi Egyetem kutatói azt javasolják, hogy a csemegék közül ha lehet, válasszuk a mandulát, mert kedvezõ hatást gyakorol a szívbetegségre és a diabéteszre.
A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.
A sportolás elõtti bemelegítés fontosságára hívta fel a figyelmet egy brit tanulmány, amely szerint a megfelelõ felkészüléssel számos sérülés és az esetleges késõbbi ízületi bántalmak is megelõzhetõk. A szakemberek szerint az embereknek alaposan át kellene mozgatniuk magukat mielõtt bármilyen sporttevékenységbe kezdenek. Az ízületi betegségekkel kapcsolatos kutatásokat támogató Arthritis Research UK ezért azt tanácsolta a síelõknek, hogy már jó pár héttel az elsõ hó leesése elõtt kezdjék formába hozni a lábizmaikat, hogy csökkentsék a ficamok, húzódások és törések kockázatát. 
Egyre népszerûbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexû ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét.
Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.
Ha valaki a repülõgép szûk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy fölállna, mozogna egy kicsit, azt a veszélyt vállalja, hogy az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdõérbe jutva súlyos szövõdményt okoz. Több szakértõ szerint az utóbbi idõkben ez a kockázat ráadásul tovább növekedett a légiközlekedésben tapasztalt bonyodalmak miatt. Évtizedekkel ezelõtt, amikor a nagy távolságokat felölelõ légiközlekedés mindennapossá vált, egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a végsõ leszálláskor alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a géprõl. 
A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.
Nagyobb valószínûséggel lehetnek viselkedési problémái azoknak a gyerekeknek, akiknek édesanyja gyakran mobilozott terhessége alatt, és õk maguk is rendszeres mobiltelefon-használók - állítja egy amerikai kutatócsoport.
A sörhas megnöveli a szívinfarktus kockázatát - ezt az ismert tényt japán kutatók komputeres tomográfiai vizsgálattal is bizonyították az Amerikai Szívgyógyász Akadémia Cardiovascular Imaging címû folyóiratában megjelent tanulmányukban. A hasra hízó emberek gyakrabban kerülnek heveny szivinfarktus miatt kórházba. Ennek okairól a szakemberek már sokat vitatkoztak. Ohasi Norihiko japán kutató és munkacsoportja Hiroshimában 427, koszorúér-betegségben szenvedõ - vagy annak gyanújával élõ - elhízott embert vizsgált komputeres tomográfiával.
Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.
Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.
