Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.
Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.
Az amerikai statisztikák szerint az Egyesült Államokban csaknem 400 ezer ember szorul rendszeres mûvesekezelésre, de világszerte ez a szám meghaladja a kétmilliót.
A mûvesekezelésre szoruló betegek hetenként általában három alkalommal kerülnek a mûvese állomásra, és így állapotuk jól egyensúlyban tartható. Az Egyesült Államokban egy évtizeddel ezelõtt megvizsgálták, hogy a kezelés mértékének növelésével a betegek állapota jelentõsen befolyásolható-e, de a hetenként háromszor történõ hemodialízis hatásához képest a hosszabb beavatkozás nem lett lényegesen eredményesebb.
Az amerikai vesegyógyászok új vizsgálatában tíz egyetem 54 mûvese állomása vett részt. A munka 2006-ban indult és idén márciusban fejezték be. A betegek véletlenszerû besorolásban vagy hagyományos módon, hetenként háromszor kerültek mûvese kezelésre, vagy a hemodialízis minden héten hatszor történt.
A vese mûködésének javulása mellett a betegek szívének állapotát is részletesen vizsgálták. A bal kamra tömegének mérésével igyekeztek fölmérni a szív állapotának alakulását, ezen kívül még számos más vizsgálatot is elvégeztek, még a gondolkodási képesség esetleges változását is igyekeztek fölmérni.
A hetenként hatszor végzett hemodialízis jelentõsen javította a vérnyomást és a mûvesekezelés során gyakran gondot okozó vérfoszfát szintet. Nem találtak értékelhetõ javulást a gondolkodási képességben, a depressziós hajlamban, vagy a vérszegénység kezelésére alkalmazott gyógyszerek használatában..
"Egyértelmû, hogy a gyakrabban végzett mûvesekezelés, alkalmanként kisebb dózissal, nagyobb heti kezelést eredményezett. Ennek eredményeként a betegek szíve egészségesebb maradt, jobb lett a vérnyomás és jobb lett a betegek közérzete is, mintha hetenként háromszor történt a dialízis" - mondta Griffin P. Rodgers, a vizsgálat vezetõje.
A nagyobb születési súllyal és hosszal világra jött nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki késõbb mellrák. Minél nagyobb a születéskori súly, annál nagyobb a kockázat - állítják brit kutatók.
Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.
Az izzadás kellemetlen és felesleges – gondolják sokan. Többféleképpen próbáljuk megakadályozni: az izzadásgátlók, a hintõpor vagy akár a lézeres kezelés mellett a leginkább hétköznapi megoldás a dezodorok használata.
Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülõk, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez.
A veseköves roham valaha a középkorú felnõtteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértõk megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstõl szenvedõ gyerek a rendelésekre.
Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában. 
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb térképe készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképrõl a Nature tudományos folyóirat legújabb számában írtak a kutatók.
Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.
A kevesebbet alvó felnőttek és gyerekek esetében jelentősen magasabb testtömeg-indexet tapasztaltak kutatók, és az elhízáson kívül számos anyagcsere-betegség is nagyobb arányban volt észlelhető náluk. A kutatás középpontjában az állt, hogy vajon egyértelmű összefüggés igazolható-e az elhízás és a kevesebb alvás között. A válasz egyértelmű igennek bizonyult mind gyerekek, mind felnőttek esetében. A kevesebbet alvó felnőttek és gyerekek esetében szignifikánsan magasabb testtömeg index volt kimutatható.
Igen kevés azon embereknek a száma, akik folyamatosan eljárnak ellenőriztetni anyajegyeiket, pedig az elváltozásokat jobb minél hamarabb megnézetni egy szakemberrel. A dermatoszkóp több, mint 10 éve a bőrgyógyászok leghatékonyabb eszköze az anyajegyszűrésre, hiszen az eszköz több, mint tízszeres nagyítást biztosít, és olyan képletek válnak láthatóvá alatta, melyeket szabad szemmel nem látnánk. Anyajegyszámtól, bőrtípustól függetlenül mindenkinek évente egyszer el kell látogatnia a bőrgyógyászához.
Különbözõ tevékenységek hatnak kezünk színére, bõrünk állagára és körmünk állapotára. Körmünk színét, állagát, alakját a külsõ hatásokon túl, szervi megbetegedések is megváltoztathatják. Körmünk fontos diagnosztikai elem, elõre jelez bizonyos hiányállapotokat, betegségeket. Csomók, torzulások, barázdák, gödrök sokszor útmutatóként szolgálhatnak. Ne vegyük õket félvállról, járjunk a végére, mi is az elváltozások oka!
Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.
Winston-Salem - A szívburokban lévõ zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belõle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedõ elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.
Az elõrehaladott állapotban lévõ melanomás páciensek egy része is teljesen felépült egy tesztelés alatt lévõ vakcinától, amely csak a tumorsejteket támadja meg és sértetlenül hagyja az egészséges sejteket.
