rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Szoros összefüggés van az irodai munka és az elhízás között

  • Az irodában töltött hosszú munkaórák nem csupán a pénztárcánkat dagaszthatják fel, de testsúlyunkat is jelentõsen megnövelhetik - derült ki a kanadai Montreali Egyetem munkatársinak új tanulmányából.

    Az elmúlt három évtized során az irodai alkalmazottak fokozatosan egyre lustább és mozgásszegényebb életmódra váltottak és ez valószínûleg nagy szerepet játszik az elhízottak arányának növekedésében is. "Az emberek ma sokkal egészségesebben táplálkoznak és többet mozognak mint az 1970-es években, azonban az elhízottak aránya továbbra is folyamatosan növekszik."

    "Elméletem szerint ez a látszólag ellentmondásos jelenség a hivatásgyakorlással van összefüggésben" - mondta Carl-Étienne Juneau, a tanulmány vezetõ szerzõje.

    Juneau és kollégái a kanadai állampolgárok egészségügyi állapotára vonatkozó statisztikai adatbázisokat - köztük 17 ezertõl egészen 132 ezer ember válaszait feldolgozókat - vettek górcsõ alá a vizsgálat során. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mozgásszegény irodai munkával magyarázható leginkább az a tény, hogy 1978 és 2004 között 10 százalékkal növekedett az elhízottak aránya az országban.

    Az egyik legmeglepõbb eredmény az egészségtudatos közlekedéssel kapcsolatos szemléletváltás volt. "A nagyfokú városiasodás miatt arra számítottunk, hogy egyre több autófüggõ emberrel találkozunk. Mégis azt tapasztaljuk, hogy mind a nõk, mind a férfiak körében nagy népszerûségnek örvend a séta és a kerékpározás is" - mondta a szakértõ.

    Juneau véleménye szerint a passzivitás és az elhízás elleni harcban a sport, a munka és a közlekedés összehangolása a leghatékonyabb fegyver. A szakemberek szerint a napi többszöri, kisebb dózisú testmozgás hatékonyabb lehet, mint a nagy intenzitású, koncentrált testgyakorlás: vagyis a szünetben való sétálgatásnak és lépcsõzésnek is jótékony hatásai vannak.

    Fontos elõrelépést jelentene a testmozgás népszerûsítése is. "A mozgás nem lehet többé egyéni tevékenység. Itt az ideje, hogy csoportokban gondolkodjunk. Vannak már olyan kezdeményezések, amelyek adókedvezményt kínálnak azoknak a szülõknek, akik valamilyen bejegyzett testnevelési kurzusra járatják a gyermeküket. Hasonló programot lehetne bevezetni a munkahelyi alkalmazottak számára is" - hangoztatta Juneau.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Néhány egyszerű trükk allergiásoknak

    Néhány egyszerű trükk allergiásoknakAz allergia népbetegség. Szemviszketés, orrfolyás, könnyek és kaparó torok, viszketés, kiütések - ismerős tünetegyüttes, amely a nemkívánatos "családtagra" az allergiára illik. Családtagról van szó, hiszen kis túlzással nincs olyan magyar család, ahol legalább egy valaki ne lenne allergiás. Mi az allergia? Az allergia nem más, mint a szervezet túlzott reakciója különféle anyagokra. Az allergia kialakulhat pollenektől, portól, penészgombától, poratkától, fémektől, ételtől, gyógyszertől és rovarok mérgeitől is.

  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhat

    A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhatBár a reggeli fontosságát nem győzik hangoztatni a szakértők, mégis nagyon sok ember anélkül kezdi el a napját, hogy akár egy falatot is evett volna. Most újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot, mik lehetnek ennek a következményei. A reggeli kihagyása növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Sőt: kiderült, hogy a heti 0-6 alkalommal reggelizőknél nagyobb a 2-es típusú diabétesz veszélye, mint a mindennap reggelizőknél. Kiemelten fontos tehát, hogy az étkezés a napi rutin része legyen.

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • Utolsó elõtti hely - Csak a csehek boldogtalanabban nálunk!

    A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sõt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

    A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetezõ megkérdezésével készült online felmérésbõl.

  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

    Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segít

    Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segítA mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek.

  • Vastagbélrák-elleni vakcina?

    Washington - Egy csupán a belekben fellelhetõ fehérje elvezethet egy olyan vakcina elõállításához, amely a vastagbélrák, s esetleg más daganatfélék gyógyítására alkalmazható - jelentették be amerikai kutatók.
    A fehérjével immunizált egereket megfertõzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdõ- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükrõl a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.

  • Fehér zsír hizlal, barna zsírszövet karcsúsít

    A fehér zsírsejtek fölhalmozódnak a testben, és ettõl kövérek leszünk, a barna zsírszövet ellenben elégeti az energiát. A testünkben lévõ fehér zsírban tárolódik az energia, és onnan nehezen lehet felszabadítani. A gyermekek és a téli álmot alvó állatok testében sok barna, kalóriát égetõ zsírszövet is van, a felnõtt emberek szervezetébõl viszont eltûnik. A legújabb kutatások szerint a folyamat talán visszafordítható. A kutatók már régen fölfigyeltek arra, hogy külsõ hatások befolyásolhatják a barna zsírsejtek megjelenését.

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.

  • A migréntõl szenvedõ nõknél kisebb valószínûséggel alakul ki emlõrák?

    A migréntõl szenvedõ nõknél kisebb valószínûséggel alakul ki emlõrák - derül ki egy friss tanulmányból. Amerikai kutatók a hormonszintek ingadozásában látják az okot.

    A migrén jelentkezése összefügg a hormonszintek változásával, az emlõdaganatok egy része pedig erõteljesebben növekszik ösztrogén hatására. A migrénes nõknek alacsonyabb lehet az átlagos ösztrogénszintje, ez nyújthat bizonyos védelmet a mellrákkal szemben - véli Christopher Li kutatásvezetõ, a seattle-i Fred Hutchinson rákkutató központ munkatársa.