rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A rendszeres testmozgás mellrák ellen is véd

  • A változás kora utáni idõszakban végzett fizikai tevékenység jelentõsen csökkenti az emlõrák kifejlõdésének kockázatát. Csaknem százezer nõ vizsgálata alapján készült tanulmány. Évek óta számos vizsgálat igazolta, hogy a koszorúér-betegség megelõzésére alapvetõen szükséges a rendszeres testmozgás, fizikai munka vagy sport.

    Újabb adatok azt jelzik, hogy a rosszindulatú daganatok kifejlõdése ellen is fontos védõ hatást jelent a mozgás.

    Tricia M. Peters, az Amerikai Rákkutató Intézet kutatója és munkatársai a statisztikai adatok földolgozása után rámutattak, hogy az amerikai nõk leggyakoribb rosszindulatú betegsége az emlõrák. Több mint 110 000 változás kor utáni idõszakban lévõ nõt kérdeztek arról, hogy mennyi idõt töltöttek fizikai aktivitással 15-18, 19-29, 35-39 korukban, illetve az utolsó tíz évben.

    Csaknem hét esztendei megfigyelési idõ után azt találták, hogy 16 százalékkal ritkábban kaptak emlõrákot azok a nõk, akik az utolsó tíz esztendõben heti 7 óránál többet töltöttek mérsékelt-erõs fizikai tevékenységgel, mint azok, akik keveset mozogtak. A fiatalkori mozgás az emlõrák kockázatát nem befolyásolta.

    Az Egyesült Királyságban Rachel Thomson, az angol Rákkutató Alapítvány egyik vezetõje kiszámolta, hogy a szigetországban évente mintegy 5500 asszony nem lenne emlõrákos, ha minden nõ naponta legalább 45 percet lendületesen mozogna. Ehhez nem kell a fitnesz-szalonba beiratkozni. Elég a szokásosnál kissé gyorsabb gyaloglás.

    Az angol szakértõk szerint a bélrendszer rosszindulatú daganatos betegségei is jelentõsen csökkenthetõk mozgással. Ezzel Angliában évente 4600 ilyen esetet lehetne megelõzni. A rákkutatók ezért indították el az együtt gyaloglás programot.

    A legújabb vizsgálatuk csaknem százezer 50-71 éves nõ adatainak földolgozásával történt. Ez a tanulmány is egyértelmûen azt bizonyította, hogy sokkal kisebb eséllyel kapnak emlõrákot azok, akik napjukat nemcsak ülõmunkával töltötték, hanem bármilyen módon, kedvük szerint gyalogoltak, kocogtak vagy bicikliztek naponta, legalább 45 percet.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a védõ hatás a legszokványosabb háztartási munkákra, emelgetésre, rakodásra is vonatkozik, szemben azzal, ha valaki általában csak üldögél, vagy a tévét nézi.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • Az olajos magvakban gazdag étrend segít kordában tartani a cukorbetegséget?

    Egyre népszerûbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexû ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét.

    Maga a glükóz 100 százalékos glikémiás indexû és magas az indexe, 70-80 százalékos például egy csokoládés süteménynek, alacsony az indexe, 55 százalék alatti a fõtt tésztának, de a babnak, lencsének és az olajos magvaknak is. Ezek az ételek elfogyasztásuk után csak lassan és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet.

  • Órákon át mûködött a mesterséges tüdõ patkányokban

    Amerikai kutatók mesterséges tüdõt hoztak létre, amely több órán át mûködött a kísérleti patkányokban - számoltak be páciensek saját sejtjeibõl növeszthetõ mesterséges szerv felé tett újabb lépésrõl.

    A felfedezés, amelyrõl a Nature Medicine címû szakfolyóiratban tettek közzé tanulmányt, néhány héten belül már a második fontos eredmény olyan kutatóktól, akik mesterséges tüdõt állítanak elõ közönséges sejtekbõl kiindulva.

  • Baktériumoktól okosodnak az egerek

    Meglepõen hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik.

    Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltûnt a Mycobacterium vaccae nevû mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelõkön és a hígtrágyatározókban.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehet

    A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehetA magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben - derítették ki ausztrál kutatók. A Melbourne-i Egyetem kutatói szerint azok az emberek, akik magas vérnyomással rendelkeznek központi artériáikban, köztük az aortában és a nyaki verőerekben, gyengébben teljesítenek a vizuális feldolgozást mérő tesztekben, lassabban gondolkodnak, és rosszabb a felismerési képességük. Kísérletükben a kutatók 493 húsz és nyolcvankét év közötti nemdohányzó ausztrál embert vizsgáltak.

  • Mitõl mûködik a zsigeri ösztön?

    Az agy egy szupergép!

    New York - Nem csupán találgatás, amikor zsigerbõl döntünk valamirõl, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience címû szaklapban amerikai kutatók.

    Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevõkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.

  • Az erekben is tenyészthetõk az õssejtek

    Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel.

  • A gyerekeknél természetes az empátia

    Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy természettõl fogva hajlanak az együttérzõ viselkedésre - közölték amerikai kutatók pénteken.

    Hét és tizenkét év közötti gyerekeknek mutattak fájdalmat átélõ emberekrõl animációs felvételeket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balesetek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan okozott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére.

  • Nemtõl is függ a tüdõrák lefolyása

    A tüdõrák gyakran alapvetõen különbözik a férfiaknál és a nõknél, közölték kedden amerikai kutatók. Az új genetikai eredmények a személyre szabott kezelésekhez vihetnek közelebb.

    Egy másik vizsgálatban az idõsebb páciensek egy részénél pedig a tüdõrák olyan típusára bukkantak, amely nagyobb valószínûséggel reagál jól a kemoterápiára. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány újabb jelzés arra, hogy genetikailag a rák sokkal összetettebb, mint ahogyan pár éve gondolták az orvosok.

  • Hormonzavar okozza az alkoholizmust?

    Az alkoholizmus drága és veszélyes szenvedély, nemcsak a fogyasztóknak, de a társadalomnak is: az Egyesült Államokban többszáz milliárd dollárba kerül az alkohol okozta betegségek kezelése, és minden harmadik közlekedési baleset italozás következménye. A Scripps Kutatóintézet vizsgálata szerint az alkoholfogyasztás szenvedélyének hormonális oka van: eredményeiket a Biological Psychiatry most megjelenõ száma közli. Marisa Roberto és munkacsoportja hat éve foglalkozik alkoholbetegek vizsgálatával, illetve olyan kísérleti állatok tanulmányozásável, melyeket rászoktattak az alkoholra.

  • Fogápolás: a rossz lehelet - elkerülhető!

    Fogápolás: a rossz lehelet - elkerülhető!A rossz lehelet valóban kellemetlen, ráadásul az egész környezetünkre kihat! Okozhatja étel, ital, de akár a cigaretta is.

    Érdemes előre gondolkodni és elkerülni a kínos helyzeteket, mivel nem csak megszüntetni tudjuk a szájszagot, de megelőzni is!

    Néhány módszerrel segítünk abban, hogy mindig friss lehelettel mondhassuk el a véleményünket!

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • Káros is lehet az elektromos cigaretta

    A dohányzásról való leszokás sokaknak csak álom, lehetetlennek tûnõ küzdelmes erõfeszítés. A leszokni vágyókat célozza az úgynevezett elektromos-cigaretta, ami hazánkban is egyre nagyobb vásárlóközönséget tudhat magáénak.


    A szakorvosok azonban figyelmeztetnek: az e-cigivel nem lehet leszokni, s káros is lehet! A szigorú jogszabályok, és a folyamatosan növekvõ árak miatt egyre többen próbálják meg abbahagyni a dohányzást.