rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

  • Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.

    A CALHM1, (kalcium homeosztázis modulátor 1) egy ioncsatorna, amely a kalcium idegsejtekbe való áramlását szabályozza. A hibás génváltozat a kalciumáramlás megváltoztatásán keresztül növeli a sejtpusztulást okozó amiloid plakkok építõköveinek szintjét.

    Ha valaki hibás variánst hordoz a CALHM1-bõl, 44 százalékkal nagyobb az esélye, hogy idõskori Alzheimer-kórban fog szenvedni, míg azok, akiknél mindkét gén hibás, még nagyobb kockázatra számíthatnak. Az új felfedezés jelentõségét az adja, hogy segítségével akár új gyógyszerek fejlesztése felé nyílhat meg az út, melyek a toxikus plakkok megjelenéséhez vezetõ mechanizmust molekuláris szinten gátolnák meg.

    Egyre valószínûbbnek tûnik, hogy betegség ritkább formáját, a korai Alzheimer-kórt néhány domináns gén mutációja okozza. Az idõskori Alzheimer-kór azonban sokkal összetettebb, kialakulásában a genetika mellett környezeti tényezõk is szerepet játszanak.

    Az újabb becslések szerint a jelenlegi 24 millióról 2020-ra 42 millióra fog nõni az Alzheimer-kórosok száma a világon.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Látás Világnapja

    Október második csütörtöke a Látás Világnapja. A megemlékezést a Lions Club kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelõzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának keretében tartják meg. Az idei világnap fõ témája az öregedõ szemek egészségének megõrzése.

    A vakság és a gyengénlátás kialakulása az esetek 80 százalékában megelõzhetõ, illetve hatásosan kezelhetõ.

  • A te körmöd milyen betegséget mutat?

    Különbözõ tevékenységek hatnak kezünk színére, bõrünk állagára és körmünk állapotára. Körmünk színét, állagát, alakját a külsõ hatásokon túl, szervi megbetegedések is megváltoztathatják. Körmünk fontos diagnosztikai elem, elõre jelez bizonyos hiányállapotokat, betegségeket. Csomók, torzulások, barázdák, gödrök sokszor útmutatóként szolgálhatnak. Ne vegyük õket félvállról, járjunk a végére, mi is az elváltozások oka!

  • A vese kezelése a szívet is védi

    Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.

  • A fiatalokat el kell rettenteni az alkoholfogyasztástól!

    "A szülõknek minden erejüket latba kell vetniük, hogy elvegyék gyermekeik kedvét az alkoholfogyasztástól, különösen a téli szünetben, amikor a fiatalok hajlamosak összejárni iszogatni - nyilatkozta Shirley Malcolm az AAAS oktatási és emberi erõforrásokkal foglalkozó osztályának vezetõje.

    A szakember szerint az egyik legjobb módszer az elrettentés: a szülõknek meg kell értetniük gyermekeikkel, hogy az alkohol milyen nagymértékben káros a fejlõdésükre. A tudósok korábban azt gondolták, az emberi agy fejlõdése már a kamaszkor elõtt befejezõdik.

  • Áram alatt jobban számolunk

    Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedõkön. Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelõ agyterületeket ingerelték, javultak az illetõ matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott.

    Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban.

  • Ma már a szívinfarktus sem akkora, mint volt

    A heveny szívinfarktusos esetek súlyossága az Egyesült Államokban egy évtizedes hosszúságúra szervezett tanulmány adatai szerint ma lényegesen enyhébb, mint tizenöt esztendeje - olvasható a Circulation címû folyóiratban. Az USA területén 1987-ben indult el négy, gondosan kiválasztott területen az a vizsgálat, amely az érelmeszesedés társadalmi kockázatát kivánta fölmérni.

    A vizsgált régiókban a teljes népességnek megfelelõ arányban szerepeltek a városiak és hatalmas, szabad területen élõ földmûvesek, a különféle rasszok képviselõi, valamint a szociális rétegek reprezentánsai.

  • A visszeresség kezelése

    A visszeresség kezeléseA mozgás az ember lételeme kell, hogy legyen. Az olyan betegségeknél, amik a lábakat érintik, illetve befolyásolhatják a teljesítményt, nem mindegy, hogy mivel próbálkozunk. Hiszen a nem megfelelő sport akár káros is lehet. Visszerek esetében a fokozott terhelés, erőteljes sportolás nem tesz jót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen problémákkal ne lehetne sportolni, csupán azt, hogy tudni kell mértéket tartani. Az intenzív séta, kocogás, biciklizés nem olyan káros, sőt rendelkezik némi pozitív hatással is, de az igazán tökéletes mozgásforma az úszás.

  • Az idõsebb apák gyermekeinél magasabb a bipoláris zavarok kockázata

    Stockholm - Az idõsebb férfiak gyermekeinél magasabb az úgynevezett bipoláris zavarok kockázata - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból, amelynek eredményeit az Archives of General Psychiatry címû elmekórtani szaklap szeptemberi számában tették közre.

    A bipoláris betegséget (mániás depresszió), amely a teljes népesség 1-4 százalékát sújtja, a kedélyállapot és mûködõképesség drámai változásai jellemzik. A beteg hol mélységesen levert, apatikus, hol szárnyal a jókedvtõl és a tettvágytól.

  • Vannak emberek, akiknél valóban hatásos a placebó

    Új génvariációkat fedeztek fel az Uppsalai és Göteborgi Egyetemek kutatói, melyek befolyásolhatják a placebo hatást, és azt az agyi mechanizmust, mely azokat jellemzi, akik reagálnak a placebóra - olvasható a Journal of Neuroscience-ben megjelent tanulmányban.

    Mindez azért érdekes, mert a gyógyszerkísérletek során közismert tény, hogy a résztvevõk ugyanolyan jól reagálhatnak a placebóra és a cukortablettákra, mint a valódi hatóanyagra. Nehéz azonban magyarázatot adni arra, hogy miért csak bizonyos emberek lesznek jobban a placebótól.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.

  • Nincs többé tûszúrás?

    Holger Jungmann fizikus és Michael Schietzel orvos-kutató találmányát mutatták be a szakmai köröknek a világ legnagyobb, "Medica" elnevezésû orvosi kiállításán Düsseldorfban.

    A Rajna-vidéki illetékes hatóságok által engedélyezett tenyérnyi eszköznek elég, ha könnyedén érintkezik a bõrrel, vagy egyéb szövettel. Két üvegszál segítségével fehér fényt bocsát a szövetbe, egy harmadik pedig felfogja az átvilágított rétegekbõl kiszóródó fényt, majd visszavezeti az eszközbe elemzés céljából.

  • A gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát

    Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.

    A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevõjének tartják. Egész mostanáig azonban titok volt, hogy a tejtermékek hosszú távon hogyan függ össze a csontok állapotával gyermekkorban, pl. a csontsûrûséggel, a csontok ásványianyag-tartalmával és a csontfelületet. A tanulmány során a Bostoni Egyetem 106 3 és 5 év közötti gyermekrõl gyûjtött adatokat.

  • A sok munka kapcsolatban állhat a depresszió gyakoribb elõfordulásával

    Norvég kutatók a túlórák lehetséges következményeivel foglalkoztak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a többet dolgozóknak jobban kell-e tartaniuk a depressziótól.

    1350 olyan dolgozóval töltettek ki megfelelõ kérdõíveket, akik heti 41 és 100 óra között dolgoztak és 9000 emberrel akik 40 óra alatt maradtak. A többletmunka lényegesen magasabb valószínûséggel volt kapcsolatos pszichés betegségekkel. Férfiaknál az arány 12,5 százalék volt az összehasonlító csoport 9 százalékával szemben, nõknél 11 a 7 százalékkal szemben.

  • Gátolja a mellrákszer hatását egy elterjedt hangulatjavító gyógyszer

    A paroxetin hatóanyagú népszerû antidepresszáns akadályozhatja az emlõrák elleni tamoxifennel történõ kezelést, a pácienseknél gyakoribb visszaesést okoz és nagyobb a halásos kimenetel kockázata - közölték kanadai kutatók kedden.

    A British Medical Journal címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a nõk, akik paroxetin hatóanyagú Paxilt szedtek a tamoxifennel való mellrákkezeléssel egyidejûleg, nagyobb valószínûséggel haltak meg az emlõtumor miatt.