rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Õssejtekkel fordították vissza az égés által okozott vakságot

  • Alkalmazott technikájuk hosszú távú sikerérõl számoltak be olasz orvosok, akik égés által okozott szemsérüléseket õssejtekbõl növesztett szaruhártyával gyógyítottak. A szem íriszét körülvevõ gyûrûbõl származó õssejtek felhasználásával létrehozott szaruhártyák legalább tíz éven át lehetõvé tették a látást.

    A szaruhártya általában maga gyógyítja sérüléseit ezen õssejtek segítségével, ám egyes égési sérült pácienseknél a terület oly mértékben roncsolódik, hogy képtelen erre a feladatra.

    Ilyenkor a fehér részt alkotó sejtek boríthatják be a szemet, az így létrejövõ szaruhártya azonban átlátszatlan. Ezekben az esetekben a szaruhártya átültetése is csak átmeneti megoldást jelent, mert a felhõsödést okozó sejtek végül ismét átveszik a uralmat.

    Az olaszországi Modena városában lévõ, regeneratív orvoslással foglalkozó központban a páciensek egészséges szemébõl nyernek õssejteket, vékony rétegben tenyésztik azokat, végül beültetik a beteg szembe, ahol így egészséges, tiszta szaruhártya keletkezhet. Az eljáráshoz mindössze egy milliméterszer egy milliméteres szövetdarabkára van szükség az egészséges szem limbus nevû területérõl.

    Az orvosok most beszámoltak arról, hogy a 112 önkéntesen elvégzett mûtéteik alapján a betegek 77 százalékánál sikeres volt a beavatkozás, õk újra látnak, noha akadt, akinél több beültetésre volt szükség. Egyes esetekben már tíz éve stabil az eljárással elért eredmény - mondta el Graziella Pellegrini, aki a tanulmány egyik közremûködõje volt.

    A páciensek túlnyomó része vegyszertõl vagy hõtõl származó égés miatt vesztette el látását. Egy 80 éves férfi 72 évvel korábban szenvedte el súlyos szemsérülését.

    Mint Pellegrini hozzátette, az elsõ alkalommal 1995-ben végrehajtott beavatkozást eddig összesen 252 emberen hajtották végre.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vissza a természetbe! – Járjunk mezítláb!

    Vissza a természetbe! – Járjunk mezítláb!5 Tanács lábunk egészségéért. A civilizált élet nagyon sok korlát közé szorítja a modern embert, amely kedvezőtlenül befolyásolja életminőségünket, egészségünket. Gondolta volna, hogy a cipő is lehet ilyen börtön a lábnak? Dr Péntek Évát a Karitáció Alapítvány szakértőjét kérdeztük arról, hogy mit tehetünk lábunk egészségéért. A láb bonyolult szerkezet, több mint 26 csont, izmok és inak jól megtervezett funkcionális egysége, mérnöki pontosságú boltozatos ívei segítségével viseli az egész test súlyát, csillapítja járás közben a testet, s különösen a gerincoszlopot érő ütéséket. azonban ha ez az egyensúly felborul, az izmok gyengék, a szalagok nem tartanak, a hosszanti, vagy a haránt boltozat ellaposodik, az kihat az egész test állapotára.

  • A nagyobb mennyiségû alkohol csökkenti a csontok erõsségét?

    Az elmúlt néhány évben fény derült arra, hogy a nagyobb mennyiségû alkoholt fogyasztó emberekben csökken a csontok sûrûsége és erõssége. Ennek oka eddig ismeretlen volt, de a loyolai egyetemen közelmúltban végzett vizsgálat rávilágított az összefüggésre.

    A patkánykísérletek segítségével végzett kutatás eredménye szerint a nagy mennyiségû és rendszeres alkoholfogyasztás gátolja egy a csont egészségéért felelõs gén mûködését. Ez az eredmény pedig új távlatokat nyithat a csontritkulás elleni küzdelemben.

  • Vitaminhiány is okozhat hajhullást

    Vitaminhiány is okozhat hajhullástA hajhullás az esetek kb. 95%-ában hormonális és öröklött tényezőkre vezethető vissza. Ilyenkor a hajhullás lehet körkörös vagy szétszórt (diffúz). Az öröklött, azaz androgenetikus hajhullás férfiakra jellemző, nőknél a hormonok lehetnek felelősek érte. A hajhullás oka lehet a stressz, különböző betegségek, a pajzsmirigy hibás működése és a nem megfelelő hajápolás is. Szülés után sok nőnek hullik a haja. Természetesen az ő esetükben a haj visszanő, mégis érthetően sokszor nyugtalanítónak találják ezt a folyamatot.

  • Teljesen kicsinál minket a munka

    A csehek több mint fele szenved munkahelyi stressztõl és kimeríti õket a végzett munka - írja egy szociológiai tanulmányra hivatkozva a Pravo címû cseh napilap. Leginkább a menedzserek és az üzleti életben dolgozók állnak stressz alatt, de a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai is hasonlóan nyomás alatt vannak. A stressz legkevésbé a kétkezi dolgozókat és az alapfokú végzettségûeket érinti. A cseheknek csak mintegy 12,7 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem éri stressz a munkahelyén. A lap megállapítja, hogy uniós összehasonlításban ezek az arányok nem rosszak:

  • Krónikus betegség - súlyos betegség húzódhat a háttérben

    A krónikus köhögést hajlamosak vagyunk a dohányzásra, vagy a fáradtságra fogni, pedig van, hogy egy súlyosabb betegség húzódik meg a háttérben.

    Ezek a tünetek ugyanis könnyen lehetnek a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) korai jelei. A Mayo Klinika augusztusi hírlevele részletesen foglalkozik ezzel a progresszív tüdõbetegséggel, amelynek kialakulásáért leggyakrabban a dohányzás tehetõ felelõssé. A COPD leggyakrabban krónikus bronchitis és emfizéma formájában jelentkezik.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

  • Az egészséges szöveteken keresztül is bejuthat a HIV-vírus a szervezetbe

    Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a HIV-vírus, akárcsak a herpesz kórokozója, a bõr vagy a nyálkahártya sérüléseit célozza meg, hogy bejusson a szervezetbe, s megszállja az immunrendszer sejtjeit. Sokan úgy vélték, hogy a hüvely egészséges nyálkahártyája a vírus számára áthatolhatatlan akadályt jelent.

    "Tudomásul kell venni, hogy sérülékeny az egészséges bõr és nyálkahártya" - hangsúlyozta a chicagói Northwestern Egyetem kutatója, aki eredményeirõl az Amerikai Sejtbiológiai Társaság San Franciscó-i kongresszusán számolt be.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • Csöndbe zárt világban élõk

    A csend világába zártak világnapját éppen fél évszázad óta tartják meg minden évben, szeptember 28-án.

    A hallássérülteket szövetségük ügyvezetõ igazgatója szerint a jelnyelv formálja közösséggé, ezért elsõsorban e sajátos nyelv elismeréséért küzdenek, esélyegyenlõségük kiegészítõjeként. A társadalomtól pedig azt várják el, hogy ne betegként, integrálandó személyekként, hanem munkára, alkotásra kész és alkalmas társakként fogadják el õket.

  • Kerékpárbalesetek a nagyvárosban

    Városban kerékpározni sokak szerint egészséges, mások véleménye szerint divat, vannak, akik két keréken szállítanak ki csomagokat - nem nagy távolságokra, ellenben igen gyorsan -, ám bármi legyen is a cél, tény hogy városi forgalomban kerékpározni nem veszélytelen.

    New York sebészei három évre tervezett, tudományos programjának elsõ évi tapasztalatait az Amerikai Sebészek idei kongresszusán ismertették.

  • Agystimuláló eszközt ültettek be Parkinson-kóros betegbe

    A világon elsõként egy új, elektromos impulzusokkal stimuláló eszközt ültettek be egy betegbe a Parkinson-kór kezelése érdekében Kölnben. A szerkezetet, amely alig nagyobb, mint egy gyufásdoboz, hétfõn ültették be az 58 éves páciens agyába. Az egyetemi klinika közleménye szerint a mûszer sokkal egyénibben és személyre szabottabban alkalmazható, mint elõdei.

    A szerkezet még kísérleti fázisban van, világszerte további negyven ember agyába fogják beültetni, az elsõ eredményeket pedig egy év múlva összegzik a kutatók.

  • Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!

    Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat. A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Ha a humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának.

  • Vigyázz: hamis gyógyszerek a láthatáron!

    Világszerte terjedõ üzlet a gyógyszerhamisítás

    London - Több személyít ítélt börtönbüntetésre a londoni bíróság receptköteles - és részben hamis - gyógyszerkészítmények engedély nélküli forgalmazása miatt. Az elítéltek által eladott patikaszerek értéke meghaladja a kétmillió angol fontot (közel 600 millió forint).

    A gyógyszerhamisítás világszerte terjedõ, gyors hasznot hozó üzlet.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.