rss
  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

  • A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

    "Reméljük, hogy az általunk most kialakított sejtek csupán az elsõk a számos sejttípus közül, melyeket többféle betegség kezelésére használnak egykor" - mondta Hugh Taylor kutatásvezetõ. Taylor szerint a Journal of Cellular and Molecular Medicine címû szaklapban közzétett eredmény csak a jéghegy csúcsát jelenti mindabban, amit ezekkel a sejtekkel elérhetnek majd.

    A méhet bélelõ hártyában található õssejtek úgynevezett felnõtt õssejtek, melyek már részlegesen szakosodtak, ám megfelelõ feltételek között laboratóriumban átalakíthatók más típusú sejtekké. Mint Taylor kiemelte, valamilyen oknál fogva a méhnyálkahártya õssejtjei kevesebb kilökõdési immunválaszt váltanak ki, mint más típusú õssejtek. Ráadásul a nõk természetes módon bocsátják ki havonta menstruációjukkor, amikor a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának hiányában a felkészült, megvastagodott méhnyálkahártya lelökõdik, és vérzés kíséretében távozik a méhbõl.

    A Parkinson-kór az egyik olyan degeneratív betegség, melynél az õssejtes terápia eredményes gyógymódot jelenthet. A betegséget az okozza, hogy az agy dopamint - egy fontos, a mozgás irányításában szerepet játszó üzenetátvivõ vegyületet - termelõ sejtjei elpusztulnak. A kutatók reményei szerint ezeket a sejteket helyettesíthetik az õssejtbõl átalakult új sejtek.

    A Yale kutatói kilenc nõtõl származó õssejteket alakítottak át laboratóriumban dopamintermelõ idegsejtté. Az õssejteket közvetlenül a Parkinson-szerû betegségben szenvedõ egerek agyába is befecskendezték, majd kimutatták, hogy ott is dopamintermelõ sejtekké alakultak át. A következõ lépés annak igazolása lesz, hogy az egerek tünetei megszûnnek-e az új sejtektõl.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Két gén és egy nyomelem kapcsolata a Parkinson-kórral

    Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.

    A Parkinson-kór az idegrendszert támadja meg, s az agy egyik nélkülözhetetlen ingerületátvivõ anyagát, a dopamint termelõ sejtek pusztulását okozza. Tünete lehet egyebek közt a remegés, izommerevség, egyensúlyzavar, mozgási nehézség.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!

    Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat. A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Ha a humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának.

  • Mozgással megelõzhetõ az érelmeszesedés

    A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a megfelelõ életmódnak mind a megelõzésben, mind a kezelésben óriási szerepe van.

    Az ütõerek (artériák) meszesedése tulajdonképpen az idõsödéssel járó természetes folyamat, amelyet azonban több tényezõ lassíthat, illetve gyorsíthat. A meszesedés leggyakoribb formája az atherosclerosis, amely során az érbelhártya alatt elõször kásaszerû anyagot tartalmazó, késõbb a lerakódó kalcium miatt megkeményedõ plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.

  • Az ajakherpesz okai és kezelése

    Az ajakherpesz okai és kezeléseA világ egyik legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető hólyagocskák és a később megjelenő var, sokaknak okozott már kellemetlenséget. Az ajakherpeszt a legtöbb esetben a Herpes simplex virus I (HSV I) okozza, ritkábban tehető a HSV II felelőssé a kialakulásáért. A kórokozó terjedéséhez elég a herpeszes hólyagocskák megérintése, de bőr és nyálkahártya kontaktussal, illetve nyálcseppek útján is fertőz. Leggyakrabban az ajkakon, a szájüregben, az ínyen, a torokban jelentkezik, de előfordul az állon és a nyakon is.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.

  • Az amfetaminszármazékok károsíthatják az aortát

    Azoknál a fiataloknál, akik stimuláló szerként metamfetamint vagy egyéb amfetaminszármazékokat szednek, a késõbbiekben fokozottabb az aorta belsõ rétege többnyire halálos kimenetelû hosszanti megrepedésének kockázata. Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen elõállított szerves vegyület, amely növeli a szívizom összehúzódásának erejét, és emeli a vérnyomást. Korábban használták étvágycsökkentõként, a narkolepszia, a gyermekkori hiperaktivitás és a depresszió tüneteinek kezelésére, valamint alacsony vérnyomásnál, újabban viszont inkább mint stimuláló hatású kábítószer ismert.

  • Néhány invazív rákfajta magától elmúlik!

    Néhány invazív rákfajta, mint amilyen a mellrák is, elõfordul, hogy magától elmúlik, mindenféle kezelés nélkül, ráadásul sokkal több esetben, mint bárki gondolná, mutatta ki egy új tanulmány.

    A tanulmányban amerikai és norvég kutatók egy csapata 50 és 64 év közötti nõk két csoportját hasonlította össze hat egymást követõ évben. 109 784 norvég nõt 1992 és 1997 között figyeltek meg. 1996-ban mammográfiás vizsgálatot végeztek. 1996-ban és 97-ben is felajánlották nekik a vizsgálatot, és majdnem mindegyikük élt is a lehetõséggel.

  • Tényleg bele lehet halni az unalomba

    Kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon azok, akik állandóan unatkoznak, mint azok, akik élménygazdag életet élnek - állapították meg brit kutatók.

    A University College London (UCL) kutatói szerint azok, akik kivételesen magas színvonalon képesek ûzni az unalom mesterségét, kétszer nagyobb valószínûséggel halnak meg fiatalon szívbetegség vagy agyvérzés következtében, mint azok, akik élményekben gazdag és szórakoztató életet élnek - írja a The Daily Telegraph címû brit lap internetes kiadása.

  • Mennyi alvás az ideális, ami még nem hízlal?

    Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.

    A Sleep címû, alváskutatással foglalkozó tudományos magazin a legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, amely szerint közvetlen összefüggés van az alvás ideje, a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között.

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.

  • A pirenzepin lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét?

    A pirenzepin hatóanyagú gyógyszer lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét, jelentette az Amerikai Gyermekszemész Társaság.

    Az Oklahoma Egyetem szemészeti osztályának kutatói a pirenzepin hatását vizsgálták a gyermekkori rövidlátásra. 84 rövidlátó gyermeket két csoportba osztották, az egyik csoport betegeit pirenzepin géllel kezelték, a kontroll csoport pedig hatás nélküli placebo gélt kapott. Két évig tartó kezelést követõen mindegyik csoportban látásélesség-csökkenést figyeltek meg, azonban kisebb mértékben romlott a pirenzepinnel kezelt gyermekek látása.

  • A prosztatarák megállapítására jelenleg használt biomarker félrevezetõ eredményt adhat

    Felesleges, agresszív kezeléshez vezethet, ha az alacsony kockázatúnak ítélt prosztatarákos eseteknél nem végeznek biopsziát - közölték amerikai kutatók.

    A prosztatarák diagnosztizálásakor egy fehérje, a prosztata specifikus antigén (PSA) vérszintjét használják jelenleg jelzõszámnak. Ha ez az érték 4 nanogramm alatt van milliliterenként, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint alacsony kockázatúnak számít a tumor, az Egyesült Álalmokban nem végeznek ilyenkor biopsziát.

  • A kalóriabombáktól való függõség lehet az elhízás kulcsa

    A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektõl való függõség ugyanolyan erõs lehet, mint a kokain- vagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet - állapították meg amerikai kutatók vasárnap közzétett tanulmányukban.

    A Nature Neuroscience címû tudományos folyóiratban felhívták a figyelmet arra, hogy noha az állatkísérletekbõl levezetett eredményeket nem lehet közvetlenül emberekre alkalmazni, segíthetnek megérteni ezt az állapotot, és kezelésére új terápiákat kifejleszteni.