A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.
"A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A méhet bélelõ hártyában található õssejtek úgynevezett felnõtt õssejtek, melyek már részlegesen szakosodtak, ám megfelelõ feltételek között laboratóriumban átalakíthatók más típusú sejtekké. Mint Taylor kiemelte, valamilyen oknál fogva a méhnyálkahártya õssejtjei kevesebb kilökõdési immunválaszt váltanak ki, mint más típusú õssejtek. Ráadásul a nõk természetes módon bocsátják ki havonta menstruációjukkor, amikor a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának hiányában a felkészült, megvastagodott méhnyálkahártya lelökõdik, és vérzés kíséretében távozik a méhbõl.
A Parkinson-kór az egyik olyan degeneratív betegség, melynél az õssejtes terápia eredményes gyógymódot jelenthet. A betegséget az okozza, hogy az agy dopamint - egy fontos, a mozgás irányításában szerepet játszó üzenetátvivõ vegyületet - termelõ sejtjei elpusztulnak. A kutatók reményei szerint ezeket a sejteket helyettesíthetik az õssejtbõl átalakult új sejtek.
A Yale kutatói kilenc nõtõl származó õssejteket alakítottak át laboratóriumban dopamintermelõ idegsejtté. Az õssejteket közvetlenül a Parkinson-szerû betegségben szenvedõ egerek agyába is befecskendezték, majd kimutatták, hogy ott is dopamintermelõ sejtekké alakultak át. A következõ lépés annak igazolása lesz, hogy az egerek tünetei megszûnnek-e az új sejtektõl.