rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Mennyi alvás az ideális, ami még nem hízlal?

  • Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.

    A Sleep címû, alváskutatással foglalkozó tudományos magazin a legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, amely szerint közvetlen összefüggés van az alvás ideje, a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között.

    A kutatásban összesen 1100 negyven éven aluli férfi és nõ vett részt. Azon közremûködõk, akik éjszakánként hat-hét órát aludtak jóval kisebb testtömeg-indexszel és kevesebb hasi zsírréteggel rendelkeztek, mint az öt vagy kevesebb órát pihenõk.

    A kevés mellett azonban a túl sok alvás is negatív egészségi következményeket és mindenekelõtt súlyfelesleget okozhat. Az átlagosan nyolc vagy több órát durmolással töltõk ugyanúgy magasabb BMI-vel és némi hasi zsírfelesleggel rendelkeztek, mint a túl kevés ideig pihenõk.

    Az 1100 résztvevõ 17 százaléka öt vagy kevesebb órát aludt, 55 százaléka hat-hét órát, s 28 százaléka nyolcat, vagy annál többet is. A magas testtömeg-indexet a naponta túlságosan sok bevitt kalóriával magyarázzák a kutatók.

    Az öt, vagy kevesebb órát alvók a több ébren töltött idõben arányosan jóval több táplálékot vittek be szervezetükbe, mint a normál, vagy emelt mennyiségben alvók.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • Egyetlen agysejt elegendõ a lebénult izmok akaratlagos mozgásának helyreállításához?

    Egyetlen apró agysejt is elegendõ a lebénult izmok akaratlagos mozgásának helyreállításához - állítják amerikai tudósok.

    A gerincvelõ sérülés vagy stroke miatti paralízis új kezelésére irányuló kísérletek során a majmok percek alatt megtanulták egyetlen idegsejt erejének felhasználását a gyógyszerekkel immobilizált izmok aktiválásához. Az emberi agyban megközelítõleg 100 milliárd idegsejt található, és a kutatás azt feltételezi, hogy meglepõen széles feladatkört képesek végezni.

  • A sok kávéfogyasztás negatív irányban hathat a nõk mellméretére?

    Svéd kutatók szerint napi három csésze kávé elfogyasztása negatív irányban hathat a nõk mellméretére. Ez valószínûleg több nõnek bánat, mint öröm, õket azonban vigasztalhatja az a tény, hogy a koffein csökkenheti a mellrák rizikóját.

    Közel háromszáz nõ esetében vizsgálták a svédországi Lund Egyetem kutatói a mellméret és a kávéfogyasztás összefüggését. Az eredmények szerint naponta három csésze kávé elfogyasztása már elég lehet ahhoz, hogy a mell zsugorodásnak induljon, a hatás pedig minden egyes további csésze itallal nõ.

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

    Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

  • Minden magas vérnyomást hatásosan kell csökkenteni

    Budapest - A magas vérnyomás betegség szempontjából nincs különbség nõk és férfiak között: ha a vérnyomás emelkedett, mindkettõnek eredményes kezelésre van szüksége. Ausztrál kutatók 31 nemzetközi vizsgálat adatainak összesítésével kapott eredményeiket az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóiratában közölték.

    Évtizedek óta ismételten föllobbanó vita tárgya: van-e különbség bizonyos szívbetegségek megjelenésében, jelentõségében férfiak és nõk között.

  • A Creutzfeldt-Jakob kór új formáját fedezték fel az Egyesült Államokban

    Washington - A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással, szellemi leépüléssel járó halálos kimenetelû Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg pár tucat embernél az Egyesült Államokban.
    Eddig tíz ember halt meg az angol elnevezés alapján PSPr-nek rövidített, gyorsan kifejlõdõ kórban - közölte hatósági forrásokra hivatkozva a New Scientist címû hetilap. A páciensek a szivacsos agysorvadásnak megfelelõ károsodást szenvedték el, ám a kutatók úgy vélik, ennek hátterében genetikai ok állhat.

  • Csöndbe zárt világban élõk

    A csend világába zártak világnapját éppen fél évszázad óta tartják meg minden évben, szeptember 28-án.

    A hallássérülteket szövetségük ügyvezetõ igazgatója szerint a jelnyelv formálja közösséggé, ezért elsõsorban e sajátos nyelv elismeréséért küzdenek, esélyegyenlõségük kiegészítõjeként. A társadalomtól pedig azt várják el, hogy ne betegként, integrálandó személyekként, hanem munkára, alkotásra kész és alkalmas társakként fogadják el õket.

  • Mi mindenre jó a méz?!

    Mi mindenre jó a méz?!A méz az egyik legkitűnőbb konyhai alapanyag, mely nemcsak rendkívül kellemes ízű, de tápanyagokkal teli, ráadásul olyan vegyületeket is tartalmaz, melyek sokféle módon gyógyíthatják a szervezetünket. A méz gyors energiát adhat a benne található természetes cukroknak köszönhetően, különösen ajánlott akkor mézet fogyasztani, ha fáradtak és enerváltak vagyunk. Ráadásul jóval egészségesebb, mint a cukor vagy éppen egy csokoládészelet. A szellemi fáradtságon kívül a fizikai teljesítőképességünknek is nagyon jót tesz, és csökkenti például az izomfáradtság hatásait.

  • Hal korai adásával kisebb eséllyel alakul ki az ekcéma gyerekeknél?

    Azoknál a csecsemõknél, akiknek étrendjébe már kilenchónapos koruk elõtt bevezetik a halat, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma - áll egy új tanulmányban.

    Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság 2000-ben kelt ajánlása szerint az ekcémára hajlamos gyerekek étrendjébõl sok ételfajtát, köztük a halat is ki kell iktatni, ám 2008-ban visszavonták ezt az ajánlást és jelenleg azt mondják, hogy már 4-6 hónapos kortól adhatunk halat. Az allergiás betegségek, köztük az ekcéma is, egyre gyakrabban fordulnak elõ a fejlett országokban.

  • A stressz is nehezítheti az allergiások életét

    Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.

    "Kutatásaink szerint egyértelmû összefüggés mutatható ki az allergiás reakciók és az életünkben jelen lévõ stressz mértéke között" - nyilatkozta Dr. Janice Kiecolt-Glaser, az Ohio Állami Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársa.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Végrehajtani a csak fejben létezõ mozdulatot

    Esni tanítják a mozgásukban korlátozott gyermekeket, s persze ennél jóval többre, a cselgáncs (dzsúdó) alapjaira is oktatják õket egy pesterzsébeti iskolában.

    Hogy miért éppen a laikusok szemében veszélyesnek tûnõ küzdõsportra képezik a speciális nevelést és ellátást igénylõ fiatalokat, s milyen eredménnyel, arról kérdeztük az edzések irányítóját, Juhász Józsefet.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • Feltalálták az elektronikus tablettát

    Berlin - Negyven éve álmodnak a gyógyszerészek egy olyan tablettáról, amely hatóanyagai irányítottan érnek célba a szervezetben. Az ötlet a hatvanas években született, a technológia azonban eddig nem érett meg hozzá. A németországi offenburgi fõiskola kutatói most azon dolgoznak, hogy az ötletbõl valóság legyen - feltalálták az elektronikus tablettát.

    "Az útnak csak a harmadánál járunk, így még messze járunk a tömegtermeléstõl" - mondta Dirk Jansen, az offenburgi fõiskola Alkalmazott Kutatási Intézetének vezetõje.