Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.
A Sleep címû, alváskutatással foglalkozó tudományos magazin a legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, amely szerint közvetlen összefüggés van az alvás ideje, a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között.
A kutatásban összesen 1100 negyven éven aluli férfi és nõ vett részt. Azon közremûködõk, akik éjszakánként hat-hét órát aludtak jóval kisebb testtömeg-indexszel és kevesebb hasi zsírréteggel rendelkeztek, mint az öt vagy kevesebb órát pihenõk.
A kevés mellett azonban a túl sok alvás is negatív egészségi következményeket és mindenekelõtt súlyfelesleget okozhat. Az átlagosan nyolc vagy több órát durmolással töltõk ugyanúgy magasabb BMI-vel és némi hasi zsírfelesleggel rendelkeztek, mint a túl kevés ideig pihenõk.
Az 1100 résztvevõ 17 százaléka öt vagy kevesebb órát aludt, 55 százaléka hat-hét órát, s 28 százaléka nyolcat, vagy annál többet is. A magas testtömeg-indexet a naponta túlságosan sok bevitt kalóriával magyarázzák a kutatók.
Az öt, vagy kevesebb órát alvók a több ébren töltött idõben arányosan jóval több táplálékot vittek be szervezetükbe, mint a normál, vagy emelt mennyiségben alvók.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan genetikai jellemzõt fedezett fel, mely növeli a nyitott szemzugú zöldhályog kockázatát, amely a glaukóma leggyakoribb formája és világszerte a vakság egyik fõ oka. Az izlandi, kínai, svéd, brit és ausztrál kutatókból álló csoport több mint 40 ezer ember genetikai információját elemezte országaiban. A genetikai jegy egyetlen betû (nukleotid) eltérése a genomban, a 7q31 kromoszómán. Az egypontos nukleotid polimorfizmusra (SNP) a CAV1 és a CAV2 jelû gének közelében bukkantak, amelyek a zöldhályog kialakulásában szerepet játszó membránfehérjéket kódolják.
A szakemberek szerint most először sikerült azt bizonyítani, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja. Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló helyzeteket.
Aki nem sportol rendszeresen, nem feltétlenül érzi magát rosszul vagy betegnek. Ám a tartós mozgáshiány negatívan hat az egészségre, és előbb-utóbb jelentkeznek a következményei. A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője. A magas vérnyomás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek közül több kiküszöbölhető, ilyen például a mozgáshiány és a túlsúly. A magas vérnyomás sajnos sokszor nem jár egyedül, gyakran társul mellé 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, ezek mindegyikének egyik közös rizikófaktora a mozgáshiány.
Az emésztőrendszer és a hasűri szervek érzékeny jelzői lehetnek a pszichés állapotnak, stressznek, szorongásnak, elfojtott feszültségnek. hasfájások egy jelentős része funkcionális jellegű. Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot... A hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mutatható ki. Más esetben belgyógyászati vizsgálatokkal igazolható elváltozás áll a panaszok hátterében. Ilyenkor is igaz azonban, hogy a betegség kialakulásában többnyire jelentős szerepe van a lelki okoknak. 
Egy genetikai mutáció következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelõsek, ez lehet az alapvetõ oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.
A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.
Egyre nagyobb a mozgásszervi panaszokkal küzdõ betegek száma. A háziorvosi rendelõk, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelések, tele vannak az ülõ életmód áldozataival.
A másokkal való kapcsolat hiánya nem csak boldogtalanná tesz, de az egészségre is káros hatással van: amerikai pszichológusok közvetlen összefüggést találtak a magány és a magas vérnyomás között. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztõl is.
A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.
A krónikus köhögést hajlamosak vagyunk a dohányzásra, vagy a fáradtságra fogni, pedig van, hogy egy súlyosabb betegség húzódik meg a háttérben.
Ha valaki órákon át mereven nézi a számítógép monitorát a szem izmainak görcsös megfeszülését idézi elő. A szemizmok felelősek a szemek megfelelő beállításáért a tökéletes látáshoz. A szemüregben helyezkednek el, a szemgolyóra kívülről tapadva. Ez a fájdalom pihenésre szűnik. A számítógép előtti ülés a nyak rendellenes, merev tartásával jár, ami a nyakizmok görcsét idézi elő, tarkótáji, fejtetőtáji fejfájást okozva, ami igen erős is lehet, szédülés, hányinger kísérheti. Érdemes félóránként néhány percre eltekinteni a monitorról.
Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.
A veseköves roham valaha a középkorú felnõtteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértõk megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstõl szenvedõ gyerek a rendelésekre.
Újabb amerikai orvosi bizonyítékkal bõvültek a meditációs kutatások eredményei: akik régóta gyakorolják a meditációt, sokkal gyorsabban képesek "lenyugtatni" agyukat és kisöpörni belõle a zavaró gondolatokat.
