rss
  • A hollywoodi mosoly titka

  • Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.

    Kiábrándító a hiányos, rossz fogazat látványa, - a mosoly árulkodik a szájhigiéniáról. Néhány éve még statisztikák, elmarasztaló utalások tudatták, hogy a magyarok nem sûrûn vásárolnak fogkefét, fogkrémet, vagyis nem erõsségük a fogak épségének és szépségének védelme.

    Kálmán Attila fogszakorvos szerint ez már a múlt. Ami a fiatalokat illeti, örvendetes változás tapasztalható a fogápolás területén. Igaz, a múlté az a módszer is, mikor 30-40 gyereket szinte erõszakkal betereltek a fogorvoshoz, akik egymást rettentve várták a fúrást, húzást, tömést, fogaik rendbetételét.

    A szakma - a módszerek meg a technika - ezen a területen sokat fejlõdött. Ma már legfeljebb az árak tartják vissza a fogorvoshoz készülõket. Viszont az is igaz, hogy aki rendszeresen látogatja a fogorvost, és még idõben sikerül elkapnia egy-egy rendellenességet, sok pénzt megtakaríthat. Annak ellenére, hogy egy "maszek" foghúzás nem kerül többe egy divatos hajfestésnél, a páciensek többsége mégis inkább az utóbbira költ szívesen. Holott a szép, ép fogak is az esztétikum kategóriájába tartoznak, az egészség mellett.

    A szakorvosnak azonban a sokat korholt idõsebb korosztály számára is van jó híre. - Meglehet, néhány év múlva már azoknak sem kell aggódniuk elveszített fogaikért, akik idõben, még fiatalon nem tettek meg mindent az örök szép mosolyért. Az annyit emlegetett és annyira várt õssejt-technika ugyanis forradalmasíthatja a fogászatot is.

    Újra kinövõ fogakról ugyan még kár ábrándozni, de 2002-tõl folyamatosan érkeznek hírek, hogy erõteljesen, intenzíven folynak kísérletek Japánban, Bostonban, Londonban, és még több helyen a világban, sõt 2004-ben már díjjal ismerték el a tudóst, aki az õssejt felhasználás fogászati lehetõségeirõl írt tanulmányt. Az új eljárás egészen mást jelent. Laboratóriumi körülmények között elõállítják a fog belsõ állományát, és ami ennél is több, és jelentõsebb: a fogzománcot. A tömés is foganyagból lesz, amit vagy laboratóriumban, vagy a szájban állítanak elõ. Teljesen új kihívást jelent az idegsejt elõállítása õssejt technológiával, ugyanis az idegsejt nem regenerálódik.

    Az orvos mondataiból azonban kiderül, hogy mindez még nem a ma, nem is a közeli holnap, inkább a jövõ évtized technikája lehet. Vagyis a hagyományos eszközöktõl, a fúrótól és társaitól nem egykönnyen szabadulunk. de ez nem olyan nagy baj:

    - Már ma is szinte csodákra képes a fogorvosi gyakorlat. Szinte mindent tud a szakma Magyarországon is, ami a modern fogászatban elképzelhetõ. Egy fogbeültetést 6-8 perc alatt el lehet végezni, õssejt segítségével még ez is a felére rövidülhet, reményeink szerint. De a lényeg nem ez, hanem a már elmondott fejlesztési lehetõségek - bizonygatja Kálmán Attila.

    Akkor rövidesen a fogorvosok félhetnek a betegek helyett? Hiszen az új technológia bevezetése után nem lesz annyi fogorvosra szükség!

    - Ettõl nem tartunk. A fiatal korosztállyal mindenkor foglalkozni kell, mert bár a hajdani fogorvos trauma elmúlt, azért van mit tanulni a szájhigiénia területén. De ha az lesz az ára a magyar lakosság hollywoodi mosolyának, hogy a jövõ technikája kevesebb fogorvost igényel, akkor is áldásunk rá.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tüdõrák elleni tabletta?!

    A tüdõrák elleni tabletta esélyt jelenthet némely beteg számára

    Washington - Meglepõen eredményesnek mutatkozott némely, a tüdõrák elõrehaladott stádiumában lévõ páciensnél az Iressa nevû tabletta; legalább olyan hatékonynak bizonyult, mint a hagyományos kemoterápia - jelentették be amerikai kutatók.

    Azok a betegek, akik napi egy tablettát szedtek, ugyanannyi ideig éltek, mint azok, akik kemoterápiás infúzióban részesültek, a docetaxel hatóanyagú Taxotere készítményt kapva.

  • Néhány egyszerű trükk allergiásoknak

    Néhány egyszerű trükk allergiásoknakAz allergia népbetegség. Szemviszketés, orrfolyás, könnyek és kaparó torok, viszketés, kiütések - ismerős tünetegyüttes, amely a nemkívánatos "családtagra" az allergiára illik. Családtagról van szó, hiszen kis túlzással nincs olyan magyar család, ahol legalább egy valaki ne lenne allergiás. Mi az allergia? Az allergia nem más, mint a szervezet túlzott reakciója különféle anyagokra. Az allergia kialakulhat pollenektől, portól, penészgombától, poratkától, fémektől, ételtől, gyógyszertől és rovarok mérgeitől is.

  • Az alvás közbeni rángatózás okai

    Az alvás közbeni rángatózás okaiElalváskor az ember izomzata fokozatos elernyed, egészen addig, amíg olyan erőtlen állapotba nem kerül, hogy az agy azt hiszi, a súlytalanság állapotában zuhan – gyorsan össze is rántja az izmokat, hogy tompítsa a becsapódást. Legalábbis ez az egyik elméletük a kutatóknak arra a kérdésre, hogy mi okozhatja az oly gyakori alvás közbeni rángatózást. Mivel az esetek nagy részében egy teljesen ártalmatlan dologról beszélünk, viszonylag kevés tudományos kutatás övezi a témát. Az orvosok egy része szerint ártalmatlan, míg mások szerint komoly ok állhat a háttérben.

  • Asztmaveszély a pocakban - allergia

    Nem érdemes mogyorófélét enni!

    Azoknak a várandós anyáknak, akik minden nap esznek mogyoróféléket, ötven százalékkal nagyobb eséllyel lesz asztmás a gyerekük, mint azoké, akik nem vagy csak ritkán ettek ilyesmit - derül ki egy holland tanulmányból.

    Csaknem négyezer kismama táplálkozási szokásait mérték fel a kutatók, majd gyermekük táplálkozási szokásait és esetleges allergiáit is nyomon követték egészen azok nyolcéves koráig.

  • Magas vérnyomás és a szellemi képességek hanyatlása idõs korban

    A magas vérnyomás hatásos kezelése megmenthet a gondolkodás gyors romlásától sok idõs embert, akinek döntési képessége már csökkent. Kanadai kutatók vizsgálatának eredményeit az Archives of Neurology közölte. A magas vérnyomás az erek károsodása következtében a szellemi képességek fokozatos leépüléséhez vezet. Nem mindegy azonban, hogy az agymûködés milyen feladatai károsodnak elõbb: kanadai kutatók ezt a kérdést kivánták tisztázni. Shamram Oveisgharan és Vladimir Hachinski öt éven keresztül 990, átlag 83 éves embert vizsgált rendszeresen.

  • Mitõl mûködik a zsigeri ösztön?

    Az agy egy szupergép!

    New York - Nem csupán találgatás, amikor zsigerbõl döntünk valamirõl, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience címû szaklapban amerikai kutatók.

    Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevõkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.

  • A vitaminhiány tünetei és megszüntetése

    A vitaminhiány tünetei és megszüntetéseVitaminhiány nem csak hiányos táplálkozásból adódhat, hanem bizonyos betegségek, illetve külső tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához. A lakosság többsége nem elegendő mennyiségben fogyaszt vitaminokat és ásványi anyagokat, ám a hiány általában nem olyan mértékű, hogy hiánybetegség formájában látható legyen. Manapság a nem megfelelő étrend miatt könnyen leszünk vitamin-hiányosak, vagy ha nem a legjobb élelmiszereket fogyasztjuk, illetve a szervezetünk nem képes őket hatékonyan feldolgozni.

  • A kamaszok agya kitakarítja a gyerekkori felesleget

    Washington - Számtalan szülõ tapasztalata szerint a kamaszok agyában valami furcsa történik. Alvás közben rögzített agyhullámaik is azt mutatják, hogy a tinédzserek agyában pár év alatt az idegsejtek közti kapcsolatok "nagytakarítása" zajlik le - állítják amerikai kutatók az Egyesült Államok tudományos akadémiája lapjának (PNAS) eheti számában. Ian Campbell és Irwing Feinberg, a Kaliforniai Egyetem kutatói 59 gyerek alvás közbeni agyhullámait rögzítették EEG-készülékkel öt éven át, évente kétszer. A gyerekek 9 vagy 12 évesek voltak a tanulmány kezdetekor, 14 vagy 17 évesek a befejeztekor.

  • Az akupunktúra jótékonyan hat a nõk termékenységére?

    Az egyetemen az akupunktúra hatásait vizsgálták a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedõ nõkön.

    "Hatalmas meglepetésemre sikerült újra teherbe esnem a kísérleti PCOS kezelések hatására - nyilatkozta Mrs. Killmeyer - Az akupunktúrás kezelések hatására kezdtem megint rendszeresen ovulálni, amelynek hatására ismét teherbe eshettem." A kísérlet vezetõje Lisa Pastore szülész-nõgyógyász professzor saját elmondása szerint hasonló eredményekre számított.

  • A hormonpótlás növelheti az asztma kockázatát

    A kizárólag ösztrogénalapú hormonpótlás növelheti az asztma kialakulásának kockázatát a menopauza után - közölték hétfõn francia és mexikói kutatók. Egy 12 éven át tartó tanulmányban 58 ezer nõ egészségét követték nyomon Franciaországban, a vizsgálat összefüggést talált egyes nõi nemi hormonok és az asztma között.

    A kutatást végzõ francia és mexikói szakemberek úgy találták, hogy a hormonpótlást nem kapott nõkhöz képest azoknál, akik alkalmazták ezt a kezelést, 21 százalékkal nagyobb eséllyel fejlõdött ki asztma.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • Valóban érzékenyebb a vakok orra?

    Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

  • Kilencven évvel a spanyolnátha után is véd az ellenanyag

    Az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány túlélõinek antitestjei még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban.

    A spanyolnáthának is nevezett influenza világjárvány 32 túlélõje ma 91 illetve 101 éves kor között van. Immunrendszerüket virológus és immunológus szakértõk vizsgálták. Úgy vélik, eredményeik segítenek legyõzni a világjárványt kiváltó vírustörzseket, melyek gyorsabban terjednek el, mintsem vakcina készülhetne az általuk okozott fertõzés megelõzésére.