rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Megérné meggyógyítani a rákbetegeket

  • gyógyulást segíteni!

    Budapest - Miközben gyógyszerkiadásunk megfelel az európai átlagnak, rákgyógyításra feleannyit se költünk mint az unióban általában, a legújabb készítményekhez való hozzáférésben pedig sereghajtók vagyunk.

    Ezek a fõ megállapításai annak a nemzetközi kutatásnak, amelyben az országok gyógyszerhez való hozzáférését, a rákbetegség társadalmi terheit, elõfordulási és halálozási adatait vetették össze a kutatók.

    A svéd Karolinska Institute két professzora, az egészség közgazdaságtan alapítói két év után újra feltérképezték a rákbetegek helyzetét a világ különbözõ országaiban. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) gondozásában most magyar nyelven is elérhetõ elemzés meglehetõsen lesújtó képet fest Magyarországról: a halálozási arány európai uniós összehasonlításban itt a legrosszabb, ráadásul nálunk csak a lengyelek költenek kevesebbet rákgyógyításra.

    Amíg az egy fõre jutó költés átlagosan 125 euró, nálunk mindössze 49 euró. Ugyan az ugyanígy számított gyógyszerköltség 67 kiemelt onkológiai készítmény esetében már az uniós átlagnak megfelelõ, ez azonban a gyógyulási, illetve halálozási statisztikákban nem látszik. Prof. dr. Bodoky György, az MKOT tiszteletbeli elnöke hangsúlyozza: betegekre lebontva az átlagos gyógyszerköltés sem mutat jó képet, hiszen a lakosság arányához képest nálunk a legmagasabb a megbetegedések száma.

    Negatívum, hogy – szemben az általános 11-12 százalékkal – nálunk a gyógyszerköltség 38 százalékot visz el, ami jelzi, hogy az ellátás egyéb területeire szinte minimális pénz marad, így a szûrésre, a prevencióra, a mûtétekre, a sugárterápiára, illetve egyéb járulékos kezelésekre, de ugyancsak kevés a forrás a hatékony gyógyításhoz nélkülözhetetlen speciálisan képzett nõvérek és a betegség lelki feldolgozását segítõ pszicho-onkológusok alkalmazására is.

    Az összehasonlításoknál a kutatók becslésekre is támaszkodtak, ám a tendenciák ettõl függetlenül jól kirajzolódtak. A tanulmány sorra veszi az országokat az új terápiákhoz való hozzáférés szerint, s láthatóan itt is a sor utolsó harmadában vagyunk: lassan kerülnek be az új terápiák a klinikai gyakorlatba, felhasználásuk pedig alacsony szinten van. Bodoky György szerint egyértelmûen látható az új terápiákhoz való hozzáférésen is, hogy egyes országokban mennyire vesznek részt a rákkutatásban és innovációban. A kötet szerint Magyarországon erre a területre – legalábbis az onkológiában – szinte semmi sem jut.

    A kiadvány végsõ megállapítása szerint a rákbetegségek egészségügyi kiadásai messze elmaradnak az általuk okozott társadalmi veszteségektõl: az elmaradt munka, a nyugdíj elõtt elveszített munkaképesség, a rokkantság, a termelékenység-kiesés nagy károkat okoz. A konklúzió: összességében gazdaságilag is megéri meggyógyítani a daganatos betegeket, az erre fordított gyógyítási költség ugyanis többszörösen megtérül.

    További részletek a nemzetközi felmérésrõl:
    Prof. dr. Bodoky György, az MKOT tiszteletbeli elnöke


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Agyi katasztrófa esetén is van már katasztrófavédelem

    A koponyába vért szállító erek szûkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát mûtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentõ, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.

    A két gyógyító eljárást összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetõ elõadás az American Stroke Association nemzetközi kongresszusán hangzott el.

  • Az idõsebb apák gyermekeinél magasabb a bipoláris zavarok kockázata

    Stockholm - Az idõsebb férfiak gyermekeinél magasabb az úgynevezett bipoláris zavarok kockázata - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból, amelynek eredményeit az Archives of General Psychiatry címû elmekórtani szaklap szeptemberi számában tették közre.

    A bipoláris betegséget (mániás depresszió), amely a teljes népesség 1-4 százalékát sújtja, a kedélyállapot és mûködõképesség drámai változásai jellemzik. A beteg hol mélységesen levert, apatikus, hol szárnyal a jókedvtõl és a tettvágytól.

  • Azonosítottak egy génváltozatot, amely hajlamosíthat a magas vérnyomásra

    Amerikai kutatók azonosítottak egy génváltozatot, amely hajlamosabbá teszi az embereket a magas vérnyomásra azáltal, hogy szabályozza a szervezetben található nátrium mennyiségét. Bár a variációt eddig csak egy genetikailag homogén amish közösségben mutatták ki, a kutatók szerint minden ötödik fehér amerikai hordozza azt.

    A variáns ugyan csak 3,3 ponttal emeli a vérnyomást, ám segíthet a magasvérnyomás-betegség kezelésében, amely olyan szív-érrendszeri problémák rizikófaktora, mint a szívroham és a stroke.

  • Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségek

    Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségekAz egyik megoldás a betegségek elkerülésére, a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő. A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű az étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények. A kiegyensúlyozott téli táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek.

  • Ha gyengül a rövid távú memória

    Kutatják a demencia elõjeleit

    Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • Utolsó elõtti hely - Csak a csehek boldogtalanabban nálunk!

    A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sõt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

    A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetezõ megkérdezésével készült online felmérésbõl.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Az újinfluenza inkább a gyerekeket sújtotta

    A H1N1 influenzapandémia szerte Európában növelte a halálozási arányt a gyerekek között a múlt év végén, ám a felnõttek körében nem - közölték csütörtökön dán kutatók.

    Nyolc országban vizsgálva az 5-14 éves gyerekek halálozási arányát, 28 százalékos emelkedést találtak a koppenhágai Statens Serum Institut (Állami Szérumintézet) kutatói Anne Mazick vezetésével. Ez azt jelenti, hogy 77-tel több haláleset történt a megadott korcsoportban ezekben a hónapokban - jelentették a szerzõk az Eurosurveillance címû szakmai portálon.

  • Más-más betegség gyakoribb a férfi és a nõi utazóknál

    A nõk inkább gyomorbántalmaknak vannak kitéve utazás közben, míg a férfiaknál nagyobb a láz és a nemi úton terjedõ betegségek kockázata - állapították meg svájci kutatók.

    A Zürichi Egyetem munkatársai közel 59 ezer külföldre utazó ember adatait összegezték tanulmányukban, amely szerint a nõknél nagyobb valószínûséggel jelentkezik hasmenés és más emésztõrendszeri probléma, megfázás, húgyúti fertõzés és gyógyszer-mellékhatás.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • Új védõoltás könnyítheti meg a parlagfû-allergiáben szenvedõk életét

    Hamarosan megjelenhet a gyógyszerpiacon a várva várt védõoltás, amely kevesebb injekcióval hosszabb idõn át véd a parlagfû-allergia tüneteitõl. A hagyományos allergia vakcinákkal szemben, amelyeket hónapokon át hetente kell beadni, az új oltásra csak néhányszor lenne szükség, hatása viszont hosszabb lenne.

    Az allergológus az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Társaság kongresszusán számolt be eredményeikrõl, amelyek alapján az új vakcinából mindössze négy injekcióra lenne szükség.

  • Ellazult állapotban jobban emlékszik az elme

    Erõsebb és tovább tartó emlékek formálódhatnak, amikor ellazult állapotban van valaki, és agyának emlékezéssel összefüggõ idegsejtjei összehangoltan sülnek ki egyes agyhullámokkal.

    Amerikai kutatók a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé tanulmányukat, melynek megállapításai új terápiák kidolgozásához vezethetnek a tanulási zavarokkal vagy bizonyos típusú demenciával élõ emberek számára.

  • Egyetlen gén blokkolása segíthet a gerincsérüléseken

    Egyetlen gén kikapcsolása megelõzheti annak a károsodási folyamatnak az elindulását, amely lebénítja a gerincsérült embereket - közölték szerdán amerikai kutatók.

    Egy elterjedt, generikus diabétesz elleni szer használatát ajánlják a tudósok a génkikapcsoló technikával kombinálva. Úgy vélik, hogy ezzel megelõzhetõ a gerincsérülés utáni nagyobb károsodás, sõt a megközelítést alkalmazhatnák szélütésen vagy traumás agysérülésen átesett embereknél is.