rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Anyag, amely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat

  • A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.

    Így megnõtt a lehetõsége annak, hogy hatékonyabb kemoterápiát fejlesszenek ki, minimális mellékhatásokkal. Az új összetevõ újszerû fordulatot ad a széles körben használt malária ellenes szernek, az artemisininnek, melyet a fehér ürömbõl vonnak ki.

    A fehér ürmöt a kínai gyógyászat már 2 000 éve használja, néhány ázsiai országban pedig salátaként is fogyasztják.A tudósok csatlakoztattak az artemisininhez egy kémiai önvezérlõ eszközt, mely kizárólag a rákos sejtekre irányítja a gyógyszert, az egészséges sejteket megkíméli. 12 000 rákos sejtet pusztít el, miközben csak egyetlen egészségeset, ami azt jelenti, hogy gyógyszerként minimális mellékhatásokat okozna. Az eredmények a Cancer Letters folyóirat legutóbbi számában jelentek meg.

    "Az összetevõ egy speciális hatóanyag, mely egyfajta bombát képez a sejt belsejében" - mondta Tomikazu Sasaki, az Egyetem kémikus professzora, a tanulmány szerzõje. Egy kevés mellékhatással rendelkezõ rákgyógyszer sokkal hatékonyabb lenne, mint a jelenleg elérhetõ szerek, mivel biztonságosan lehetne szedni nagyobb adagokban is.

    A kísérlet során az Egyetem kutatói tesztelték az artemisin alapú összetevõ hatását emberi leukémiás sejteken. Igen jó szelektivitással pusztította el a rákos sejteket. A kutatók rendelkezésére állnak elõzetes eredmények is, melyek azt mutatják, hogy az összetevõ egyaránt szelektív és hatásos az emberi mell-és prosztatarákos sejtekre, patkányok esetében pedig hatékonyan és biztonságosan írtja ki a rákos sejteket, mondta Sasaki.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • AIDS: nõ a kockázat, ha a retrovírus ellen kezelt fertõzöttek nem használnak óvszert

    Párizs - Egy ausztráliai tanulmány cáfolta azt a svájci jelentést, amely szerint a retrovírus elleni terápiában részesülõ HIV-fertõzöttek mellõzhetik az óvszer használatát: a tudományos közlemény leszögezi, hogy ilyen védekezés nélkül a fertõzés kockázata négyszeresére nõ.

    A The Lancet címû brit folyóirat által közölt ausztráliai tanulmány szerzõje a sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, David Wilson, aki matematikai modell segítségével elemezte a kockázatot.

  • Halálos veszély az influenza, ha valaki nagyon kövér

    A H1N1 vírus eleve súlyos influenzajárvány okozójaként jelent meg, de a statisztikai adatok összesítése szerint a fertõzés különösen akkor életveszélyes, ha a beteg kórosan elhízott - mutatták ki amerikai kutatók.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009 õszén a H1N1 vírus okozta influenzát milliókat veszélyeztetõ világjárványnak jósolta. Az egész világot súlyosan érintõ pandémia szerencsére elmaradt, de minden országban voltak súlyos fertõzések, betegek, akik gépi lélegeztetésre szorultak és végül életüket vesztették.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Szívinfarktus után gyakori a depresszió

    A szívbetegeket fontos lenne rutinszerûen szûrni depresszióra is, mert emiatt nagyobb a valószínûsége egy további szívinfarktusnak - áll az Amerikai Szívtársaság hétfõn kibocsátott irányelveiben.

    A társaság szakemberei szerint a szívinfarktust gyakran követi depresszió, a depressziós pácienseknek pedig nagyobb a kockázata a további szívproblémákra. Eddig nem szûrték depresszióra rutinszerûen az infarktuson átesett betegeket, ezért a szakemberek úgy vélik, az új irányelvek gyakorlati bevezetése életeket menthet meg.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.

  • A korábbi évszázadok horrorisztikus sebészetére világít rá egy XVIII. századi kézikönyv

    Kontraszt a durva régmúlt és modern ma között...

    London - Egy háromszáz éves sebészeti kézikönyvbõl ismerhetõ meg, hogy milyen horrorisztikus élményben volt része a pácienseknek a korábbi évszázadokban az érzéstelenítés felfedezése elõtt.

    A sebészeti mûtéttanról szóló értekezés 1712-ben látott napvilágot, a zsebkönyv szerzõje Joseph Charriere francia orvos volt - olvasható a Live Science hírei között.

  • Autista zsenik: városi legenda vagy valóság?

    Férfiak, matematika, autizmus. E három fogalom látszólag nem, valójában mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz - állítja Simon Baron-Cohen, a University of Cambridge Autizmus Kutató Központjának igazgatója a BBC internetes kiadásában. Mi a véleménye errõl egy magyar szakembernek?

    Baron-Cohen szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint a kivételes matematikai tehetségek felé közelítünk, az autizmus elõfordulása egyre gyakoribbá válik.

  • Minek a jele a romló szaglás?

    Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan...

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • A kevés D-vitamin bevitelnek számos hátránya lehet

    Ha egy felnõtt kevés D-vitamint visz be szervezetébe, az többek között csontritkuláshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és cukorbetegséghez is vezethet. 90, 16 és 22 év közötti lányt vizsgáltak azal a céllal, hogy kiderüljön, a D-vitamin hiánya milyen hatással van a fiatal szervezetre.

    A kutatás végére egyértelmû lett: azok a lányok, akiknek a vérében a normálisnál kevesebb D-vitamin volt, átlagosan magasabb testtömeg-indexszel, nagyobb mennyiségú hastájéki zsírfelesleggel és kisebb testmagassággal rendelkeztek, mint normál D-vitaminszintû társaik.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Hasznos tippek allergiásoknak

    Hasznos tippek allergiásoknakHa allergiára utaló panaszaink vannak, még mielőtt különböző kezelésekbe fognánk, vizsgáltassuk ki magunkat allergológus szakorvossal, mert nem minden fura panasz hátterében áll allergiás mechanizmus. Ha szakorvos mondja ki az allergia diagnózisát, törekedni kell közösen az allergének, a kiváltó okok felderítésére. Ez nem minden esetben sikerül, még szakorvos segítségével sem. Ilyen esetben próbáljuk megfigyelni a legaprólékosabban a helyzeteket, a helyeket, a körülményeket, amikor ezek a bizonyos tünetek megjelennek.

  • Rendelésre készítenek emberi csontokat?

    Már folynak a klinikai vizsgálatok japán kórházakban, amelyek a méretre készült csontokat tesztelik. Ezek pontosan illeszkednek a páciens koponyájába és késõbb valódi csonttal helyettesíthetõk.

    Amennyiben a vizsgálat sikeres lesz, a japán módszer teret nyit az orvosoknak, hogy akár már órákkal a baleset után új csontokat hozzanak létre, amennyiben a páciens adatait elektronikusan tárolták. Az orvosok a sérült csontokat általában valódi csont átültetésével vagy kerámia pótlással helyettesítik.