Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Vinetz szerint az új faj tükrözi az Amazonas vidékén élõ fajok sokszínûségét. A szakember emellett kifejtette, hogy a kórokozó kifejlõdött annyira, hogy jelentõs mértékben tehetõ felelõssé a perui Iquitos-régióban regiztrált megbetegedésekért.
A kutatók a kór új változatát, a Leptospira licerasiae-t (amelyet egyelõre kis számú páciensbõl és nyolc patkányból tudták csak kitenyészteni – genetikailag jelentõsen különbözik a baktérium eddig ismert formátiól és új biológiai jellemzõi is vannak.
"Ennek a baktériumtörzsnek alapvetõen eltérõ a felépítése az eddig ismertektõl" – magyarázta a Science Daily-nek Vinetz, hozzátéve, hogy a következõ lépés a baktérium génállományának meghatározása lesz. "Úgy gondoljuk, hogy több száz beteget fertõzhetett meg ez a kórokozó, amely olyan különleges, hogy a betegség antitestjei nem reagálnak a leptospirózis hagyományos vizsgálati anyagaira."
A kutatók 881 beteget vizsgáltak meg, és azt találták, hogy 41 százalékuk csak az új baktériumtörzs antitesteire reagált, ami annyit tesz, hogy a leptospirózisos esetek elõfordulásának valószínûsége magasabb mint korábban hitték.
"Ez a megfigyelés a világ egyéb régió számára is fontos, ahol a leptospirózis felütheti a fejét, mivel a megfelelõ diagnózis felállítása érdekében lényeges, hogy a megfelelõ kórokozót azonosítsák" – fejtette ki a szakember.
Vinetz azt feltételezi, hogy azok, akiket az új baktériumtörzs megfertõzött egyfajta immunhiányos tünetük van, amely fogékonyabbá teszi õket a megbetegedésre. További vizsgálatok folynak, hogy idõben megfékezhessék a kórokozót.
forrás: mti