rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

  • Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

    Tudunk már annyit az evolúcióról, hogy feltételezhessük, mi történik a jövõben, említetette hétfõi elõadásában Jones. A történelem során az élet annyira kemény volt, hogy rengeteg gyerek meghalt, mielõtt még elérhette volna a serdülõ-, illetve felnõttkort. Míg évezredekkel ezelõtt a gyermeknépesség fele meghalt, mielõtt betöltötte volna huszadik életévét, jelenleg a nyugati civilizációban a gyermekek 98 százaléka tölti be huszonegyedik születésnapját.

    Egy olyan környezetben, ahol az emberek folyamatosan versenyhelyzetbe vannak kényszerítve egymással, a természetes szelekció jelentõs tényezõnek számít. A jégkorban például az a mutáció, amely révén egy gyermek jobban kibírhatta a fagyos idõjárást vagy az éhezést, elõnyösebb pozícióba juttatta a többiekkel szemben, nagyobb esélye volt a túlélésre és tovább is örökíthette a nyertes gént. A központi fûtés és a sokkal könnyebben beszerezhetõ étel világában ugyanez a mutáció jóval kevesebb elõnyt ad egy gyermeknek.

    A mutációk azért is csökkennek, mert kevesebb a száma az idõsebb nemzõképes férfiaknak, akiknek spermiumában jóval több "genetikai hiba" található. Jones szerint több évszázaddal ezelõtt még voltak olyan jó erõben lévõ férfiak, akik akár több száz gyermeknek is adhattak életet. A halálozási ráta és a nemzési sikerek közti különbséget egyetlen értékkel le lehet írni, ez pedig csökkenõben van szerte a világon.

    A történelem az ágyakban születik, az ágyak pedig egyre közelebbek vannak egymáshoz, állítja Jones, aki ugyanakkor szkeptikusan jegyzi meg, hogy az emberek körülbelül tízezerszer többen vannak, mint kellene, ha fajunk elterjedését az állati evolúció analógiájára vizsgáljuk, ez pedig a mezõgazdaságnak köszönhetõ. Anélkül a világ populációja talán csak félmilliós lenne jelenleg: ez pedig nem több Glasgow mai lakosságánál.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A boldogság nem függ az élet történéseitõl

    Akkor most mi van?!?

    London - Az élet nagy jelentõségû eseményei - mint a gyermek születése, a házasságkötés - boldogabbá tehetik az embert, de csak idõlegesen - állítják a szakemberek.

    A boldogság alapszinten lényegében egész életen keresztül ugyanaz marad - mutatták rá az Economic Journal címû brit szaklapban megjelent tanulmányukban.

  • Az ülõ munka káros hatásai

    Egyre nagyobb a mozgásszervi panaszokkal küzdõ betegek száma. A háziorvosi rendelõk, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelések, tele vannak az ülõ életmód áldozataival.

    Manapság az emberek többsége városban él, autóval jár, és sokan ülõmunkát végeznek, amely a mozgásszervek egészsége szempontjából nagyon káros. Megfelelõ óvintézkedésekkel, az ülõ életmód káros hatásai kiküszöbölhetõk, de legalábbis nagyban enyhíthetõk. A mozgásszervek károsodása igen hamar, már az iskolapadban megkezdõdik.

  • Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

    Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumraA testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg.

  • A nyers tej okozza a legtöbb megbetegedést

    A legtöbben a pasztõrözetlen tejet tartják számon a legegészségesebb terméknek.

    Egy tanulmány rámutatott, hogy az 150 százalékkal nagyobb eséllyel okoz élelmiszer-eredetû megbetegedést, mint a pasztõrözött tejek és tizenháromszor több a kórházban megfordulók aránya is.

    A tejtermékekkel kapcsolatos megbetegedések 60 százaléka a pasztõrözetlen tejek fogyasztására, míg 39 százalékuk a pasztõrözöttekre vezethetõ vissza.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

    Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.

  • A botox nem csak a ráncokat, de a boldogságérzetet is csökkenti

    A mimikai ráncok ideiglenes eltüntetésére használt Botox-injekció nem csupán az arcizmokat képes megbénítani, hanem a boldogságérzetet is jelentõsen csökkenti - állapították meg a népszerû szépészeti-beavatkozás hatásait vizsgáló szakemberek. A kutatók szerint ha nem tudunk mosolyogni, amikor boldogságot érzünk, akkor az visszahat az agyunkra és ezáltal csökken az örömérzet intenzitása is. Márpedig a mimikai ráncok elleni küzdelemben használt Botox-injekció, amely a Botulinum-toxin nevû rendkívül mérgezõ fehérjébõl készül, az arcbõrbe fecskendezve ideiglenesen megbénítja az arcizmokat.

  • A cukros üdítõk növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy amerikai tanulmányban.

    Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.

  • A szülés utáni depresszió lehetséges oka

    Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.

    Módy és munkatársa, Jamie Maguire a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen egérkísérletekben megállapították, hogy egy speciális fehérjecsoportnak, a GABA receptoroknak egyes agyi idegsejtek felszínén megváltozott mûködése okozhat szülés utáni depressziót, vagy pszichózist.

  • Fokozódnak a pollenek és a szennyezett levegõ által kiváltott allergiás reakciók

    Szakértõk elõrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegõ pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát

    A globális felmelegedés fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelenõ összefoglaló cikkben. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfûét és a fekete ürömét is.

  • Szoláris keratózist okoz a sok napozás

    A napfény hasznos a számunkra, csakhogy elõbb szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. Ebben az esetben is igaz, hogy idõben kell elkezdeni a betegség kezelését. Erre ma már megfelelõ krém áll a rendelkezésünkre.A szoláris keratózis lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön, melynek nevében is benne van, hogy a kiváltó tényezõ a napsugárzás.

    Elõször egy kicsi, érdes elváltozás jelenik meg, amit inkább lehet tapintással érzékelni, olyan, mintha smirglipapírt tapintanánk.

  • Az agymûködés megértése vezethet el az idegrendszeri betegségek gyógyításához

    Budapest - Az agymûködés egyre pontosabb megértése vezethet el az idegrendszeri betegségek megelõzéséhez és gyógyításához - hangzott el pénteken a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciája keretében megrendezett Brain Awareness Programon (Agyi tudatosság program).

    Mint Freund Tamás akadémikus, a konferencia elnöke rámutatott, az emberi agy nem a mai információs környezet kezelésére evolválódott.

  • A tejallergia nem azonos a laktózérzékenységgel

    A tejallergia nem azonos a laktózérzékenységgelA laktózérzékenység nem egyenlő a tejallergiával, hiszen kiváltó okaikban, tüneteikben és terápiáikban is különböznek egymástól. Laktóz-intolerancia (más néven laktózérzékenység) esetében a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős enzim csökkent termelődése vagy hiánya okozza a betegséget. Ez bár lehet veleszületett kórkép is, de sok esetben fokozatosan, felnőtt korra alakul ki. Okok közé sorolhatóak a családi hajlamon túl az akut emésztőrendszeri fertőzések vagy krónikus, bélbolyhokat károsító hatások is.

  • A H1N1 vakcina a spanyolnátha vírusa ellen is védte az egereket

    Védettek lehetnek a spanyolnátha vírusa ellen is azok az emberek, akiket beoltottak a H1N1 influenza ellen - közölték kedden amerikai kutatók. A New York-i Mount Sinai orvostudományi intézet szakemberei az 1918-ban 50-100 millió áldozatot követelt spanyolnátha vírusa ellen is hatékonynak találták a 2009-es H1N1 influenza elleni vakcinát egérkísérleteikben.

    Attól nem tartanak a kutatók, hogy a spanyolnátha vírusa természetes módon visszatér, ám az nem zárható ki, hogy valaki biológiai fegyverként felhasználja az izolált vírustörzset.