rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

  • Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

    Meghosszabbítják az életet, és olyan krónikus betegségek ellen nyújthatnak védelmet, mint az izületi gyulladások, Parkinson-, vagy Alzheimer-kór - állítja Marios Kyriazis, egy a hosszú életért alakult brit egyesület orvos igazgatója.

    Bár a stressz kismértékben tehát egészséges, semmiképpen ne éljünk tartós nyomás alatt. Ha szeretnénk megõrizni egészségünket, lehetõleg az utolsó pillanatban csomagoljunk be, vagy az esti vacsorára az ebédszünetünkben vásároljuk meg a tökéletes öltözéket.

    A kísérletek rámutattak, hogy azok a sejtek, melyeket közvetlenül érintenek a stressz okozta fizikai hatások, hamar újjászervezik, regenerálják magukat. A test öregedését lelassíthatjuk, ha a sejtek önmagát újjáépítõ mechanizmusát rendszeresen kihasználjuk. Trenírozzuk hát testünket kisebb stressz helyzetekkel és fittek maradhatunk. Kyriazis professzor azonban hangsúlyozta, csak a múlékony aggodalom értékes a szervezetünknek, a tartós stressznek egészséget károsító, negatív hatása van.

    Kyriazis állításait alátámasztják más kutatások is. Az Ohio Állami Egyetem fakultánsán hasonló eredményre jutottak egy kísérlet során, melyben azt vizsgálták, hogyan reagál a test a különbözõ stresszhatásokra. Míg egyes ingerek pozitívan hatottak, addig bizonyos stresszformák kiiktatása negatív reakciókat váltott ki a szervezetbõl. A határidõk betartására irányuló igyekezetünk erõsíti immunrendszerünk, de például egy erõszakos sorozat megtekintése a tévében éppen ellenkezõleg, gyengíti azt.

    A kísérletet Jos A. Bosch, a témával foglalkozó jeles tudós vezényletével végezték harmincnégy résztvevõvel több holland egyetemen. A vizsgálat két részbõl állt. Az elsõ szituációban a diákoknak tizenkét perc alatt kellett kitölteniük meghatározott témában egy tesztet. A második fordulóban ugyanannyi ideig, azaz tizenkét percig véres képsorokat nézettek velük.

    A kutatásban a különbözõ stressz helyzetekre adott védekezõ mechanizmust figyelték meg, méghozzá a résztvevõk nyálában található fehérjéken keresztül. Az elsõ esetben, a gondolkodtató feladatsor által olyan fehérjék termelõdtek a nyálban, melyek az immunrendszerre erõsítõ hatással vannak, ezzel szemben az erõszakos jelenetek épp az ellenkezõ hatást váltották ki: a védelmi rendszerünket óvó fehérjék száma jelentõsen csökkent.

    A nyálban meglévõ immunglobulinoknak ugyanis lényeges szerepe van a kórokozók megsemmisítésében, így a betegség kialakulásának megelõzésében. Összefoglalva elmondhatjuk tehát, egy kis izgalom az élet sója lehet, de az eltúlzott és erõszakos életvitel minden esetben az egészség rovására mehet.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A vírusok is beavatkoztak az emberi evolúcióba

    Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.

    Négyszáznál több olyan mutációt találtak 139 génben, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy mekkora eséllyel kap el egy ember egy adott vírusfertõzést. Megállapításuk megmagyarázhatja például, hogy miért fertõz meg egyeseket szinte minden keringõ vírus, míg mások megússzák a járványokat.

  • Nincs többé tûszúrás?

    Holger Jungmann fizikus és Michael Schietzel orvos-kutató találmányát mutatták be a szakmai köröknek a világ legnagyobb, "Medica" elnevezésû orvosi kiállításán Düsseldorfban.

    A Rajna-vidéki illetékes hatóságok által engedélyezett tenyérnyi eszköznek elég, ha könnyedén érintkezik a bõrrel, vagy egyéb szövettel. Két üvegszál segítségével fehér fényt bocsát a szövetbe, egy harmadik pedig felfogja az átvilágított rétegekbõl kiszóródó fényt, majd visszavezeti az eszközbe elemzés céljából.

  • A férfi meddõség oka a stressz is?

    Azok a férfiak akik meddõk, nagyobb érzelmi és társadalmi stressznek vannak kitéve, valamint kevésbé jól mûködik a házasságuk, mint a termékeny társaiknak - derül ki Dr. James F. Smith által vezetett kérdõíves és elbeszélgetéses vizsgálatokból.

    Megmutatkozott a meddõ párok házasságának instabilitása, valamint a terméketlen férfiakat érintõ pszichoszociális stressz. A meddõ férfiak beszámolnak feszült kapcsolataikról, problémáikról.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelezik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Az Európai Szívgyógyász Társaság müncheni kongresszusán amerikai kutatók ismertették meglepõ eredményeiket. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentõsége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről

    Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségrőlA különböző típusú cukorbetegségekre más-más tényezők jelentenek rizikót. Az 1-es típusú cukorbetegség mai tudásunk szerint nem előzhető meg. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ismertek olyan génváltozatok, amelyek mellett az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb vagy ritkább, mint az átlagnépességben. Ezek az eltérések azonban csak alacsonyabb vagy magasabb rizikót jelentenek, az összefüggés a betegség kialakulásával nem olyan szoros, mint például a vérzékenység esetében.

  • A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatát

    A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatátA fiatalkori rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni az öregkori csonttörés kockázatát. \"Eredményeink szerint a gyermekkori rendszeres testmozgás összefüggésben lehet a későbbi csonttörés alacsonyabb kockázatával, méghozzá annak a csúcscsonttömegben bekövetkező növekedésnek köszönhetően, amely a rendszeres fizikai aktivitást végző, fejlődésben lévő fiataloknál figyelhető meg\" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Bjorn Rosengren, a malmői Skane Egyetemi Kórház munkatársa. A tanulmány 7 és 9 éves kor között gyerekeket vont be a megfigyelésbe.

  • Fehér zsír hizlal, barna zsírszövet karcsúsít

    A fehér zsírsejtek fölhalmozódnak a testben, és ettõl kövérek leszünk, a barna zsírszövet ellenben elégeti az energiát. A testünkben lévõ fehér zsírban tárolódik az energia, és onnan nehezen lehet felszabadítani. A gyermekek és a téli álmot alvó állatok testében sok barna, kalóriát égetõ zsírszövet is van, a felnõtt emberek szervezetébõl viszont eltûnik. A legújabb kutatások szerint a folyamat talán visszafordítható. A kutatók már régen fölfigyeltek arra, hogy külsõ hatások befolyásolhatják a barna zsírsejtek megjelenését.

  • Hogyan befolyásolja az elhízottság fizikai és észlelési képességeiket?

    Ha valaki túlsúlyos, nem lepõdünk meg, ha az kihat általános kondíciójára, fizikai állapotára, de mi a helyzet a szellemi képességekkel? Erre kerestek választ amerikai kutatók.

    Az elmúlt két évtizedben egyre több a túlsúlyos és elhízott gyermek, ezért felmerül a kérdés, vajon ez hogyan befolyásolja fizikai és kognitív (észlelési) képességeiket. Ennek tisztázására az 1988 és 1994 között, az USA-ban elvégzett nemzeti egészségi és tápláltsági állapotot vizsgáló felmérésben résztvevõ 2.519, 8 és 16 év közötti iskolás adatait dolgozták fel.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

  • A mértékletes csoki fogyasztás csökkenti az agyérgörcs kockázatát

    Egy új svéd kutatás szerint a csokoládé mértékletes fogyasztása férfiakban csökkenti az agyérgörcs kockázatát. Úgy tûnik, ez a legújabb, korábban kimutatott számos más elõnye mellett.

    A stockholmi Karolinska Intézet kutatói Susanna Larsson vezetésével több mint 37 ezer férfit követtek legalább tíz éven keresztül, és kimutatták, hogy a legtöbb csokoládét fogyasztó alanyokban 17 százalékkal alacsonyabb a stroke elõfordulásának kockázata, mint azokban, akik egyáltalán nem fogyasztottak csokoládét.

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek

    Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek\"Az alvási apnoé megléte és súlyossága megnövekedett hirtelen szívhalál-veszéllyel jár együtt\" - jelentette ki Dr. Apoor Gami a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat internetes kiadásában. A kórkép akkor áll fenn, ha a vizsgálatok kimutatják, hogy öt alvásban töltött óra alatt öt vagy több alkalommal legalább 10 másodpercen át kimarad a légzés. Egyes szakvélemények szerint a betegség egyre terjed, részben a járványszerűen növekvő elhízás miatt. Perceken belüli szakszerű beavatkozás esetén van esély a túlélésre.

  • CT- és MR-vizsgálatok elõtt

    CT, MR, vizsgálat, MR-vizsgálatok rövid összefoglalója

    A radiológiai diagnosztika gyors fejlõdésének következtében mind újabb, modernebb vizsgálómódszerek jelentek meg és kerültek be a mindennapi gyakorlatba. A hagyományos módszerekkel szemben ezek szokatlanul bonyolultak lehetnek a beteg számára, a gépek nagy terjedelmükkel, mozgásukkal fokozhatják a betegek amúgy is meglevõ szorongását. Ez némileg talán csökkenthetõ, megelõzhetõ a vizsgálatok elõtti részletesebb tájékoztatással.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.