rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A kevés alvás növeli az esés kockázatát a 70 éven felüli nõk körében

  • Egy amerikai tanulmány szerint az öt óránál kevesebb éjszakai alvás megnöveli az esés kockázatát a 70 éven felüli nõk esetében.

    A kutatók azt is kimutatták, hogy az altatók a jelek szerint nem befolyásolják az alvás mennyisége és az esés kockázata közötti összefüggést. A szakemberek az alvást, az alvás hatékonyságát és az esések gyakoriságát mérték 2978 hetven éven felüli nõben. A vizsgált alanyok átlagosan 6,8 órát aludtak éjszakánként, és átlagosan 77,2 percet töltöttek ébren az elsõ elalvást követõen.

    Az alvási adatok egyéves gyûjtése után az összegzés alapján az esések átlagos száma 0,84 lett. A nõk közül 549 azonban kétszer vagy enél is többször is elesett abban az évben. Azon nõk esetében, akik nem aludtak öt óránál többet éjjelente, nagyobb volt a kettõ vagy több esés valószínûsége, mint azok esetében, akik hét-nyolc órát aludtak éjszaka.

    A kutatásból kiderült, hogy azok a nõk, akik esetében az alvás hatékonysága 70 százaléknál alacsonyabb, 1,36-szor nagyobb valószínûséggel esnek el, mint azok, akik esetében az alvás hatékonysága 70 százaléknál magasabb. Az elalvás után legalább 120 percet ébren töltõ nõk pedig 1,33-szor nagyobb valószínûséggel esnek el, mint azok, akik 120 percnél kevesebbet töltenek ébren elalvás után.

    "Összesen 214 alany (7,2 százalék) számolt be benzodiazepinek (az inszomnia kezelésére szolgáló gyógyszerek) folyamatos szedésérõl. Bármilyen fajta benzodiazepin (rövid és hosszú hatástartamúak együttvéve) az esés kockázatának 1,34-szeres megnövekedésével hozható összefüggésbe, míg külön-külön a rövid és a hosszú hatástartamú benzodiazepinek az esés 1,43 illetve 1,18-szoros emelkedésével jár" - írta Katie L. Stone, a San Francisco-i California Pacific Medical Center Research Institute kutatója.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az aszpirin javítja a mellrákot túlélõk esélyeit

    Azok a mellrákjukból egyszer már sikeresen felgyógyult nõk, akik aszpirint szedtek, kisebb valószínûséggel estek vissza vagy haltak meg, közölték amerikai kutatók kedden a Journal of Clinical Oncology címû szaklapban megjelent tanulmányukban. Egy 4 ezernél több ápolónõ részvételével lefolytatott tanulmány szerint azoknál, akik - általában szívbetegség megelõzésére - aszpirint szedtek, átlagosan 50 százalékkal kisebb volt a mellrák miatti halálozás kockázata, és ugyancsak 50 százalékkal csökkent az áttétek képzõdésének valószínûsége.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Nemtõl is függ a tüdõrák lefolyása

    A tüdõrák gyakran alapvetõen különbözik a férfiaknál és a nõknél, közölték kedden amerikai kutatók. Az új genetikai eredmények a személyre szabott kezelésekhez vihetnek közelebb.

    Egy másik vizsgálatban az idõsebb páciensek egy részénél pedig a tüdõrák olyan típusára bukkantak, amely nagyobb valószínûséggel reagál jól a kemoterápiára. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány újabb jelzés arra, hogy genetikailag a rák sokkal összetettebb, mint ahogyan pár éve gondolták az orvosok.

  • A hollywoodi mosoly titka

    Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • Gén okozza a megcsalást?

    A sírig tartó hûség nem mindenkinek van ínyére, sokan csalják meg párjukat akár annak ellenére is, hogy szeretik.

    Az amerikai Binghampon Egyetem kutatói úgy gondolják, megtalálták a választ arra, mi késztet embereket a félrelépésre. A tanulmány szerint génjeinkbe van kódolva, hogy mennyire leszünk hûségesek párunkhoz. A tudósok megállapították, hogy a szexuális magatartás egy DRD4 nevû génhez köthetõ, pontosabban annak változataihoz.

  • Szívelégtelenségre figyelmeztetõ jelek

    Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Idõvel a koszorúér betegsége és a magas vérnyomás is fokozatosan felemészti a szív erejét.

    A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet tápanyag- és oxigénigényét kielégítõ mennyiségû vért pumpálni.

    Számos szívelégtelenséghez vezetõ rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerûen kezelhetõ probléma áll a háttérben.

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.

  • A magas vérnyomás és a sport

    A magas vérnyomás és a sportAki nem sportol rendszeresen, nem feltétlenül érzi magát rosszul vagy betegnek. Ám a tartós mozgáshiány negatívan hat az egészségre, és előbb-utóbb jelentkeznek a következményei. A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője. A magas vérnyomás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek közül több kiküszöbölhető, ilyen például a mozgáshiány és a túlsúly. A magas vérnyomás sajnos sokszor nem jár egyedül, gyakran társul mellé 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, ezek mindegyikének egyik közös rizikófaktora a mozgáshiány.

  • Valóban biztonságos a HPV elleni vakcina?

    Valóban lehetnek káros következményei a vakcinának? A HPV elleni oltás újra a középpontban Amerikában a mellékhatások és a biztonsági megfontolások miatt.

    A forgalmazás megkezdése óta a 7802 oltási akcióról kaptak jelentést, ebbõl 15 végzõdött halállal, és 31 esetben jelentettek Guillain-Barre szindrómát, ami egy bénulást okozó autoimmun betegség. A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthetõ el, hogy az oltóanyag felelõs-e a kialakult mellékhatásokért.

  • Az alkalmi tivornyák ronthatják az alkohol szívvédõ hatását

    Míg a mértékletes ivást az egészségesebb szívvel kapcsolták össze kutatások, egy friss tanulmány azt jelzi, hogy ezek az elõnyök eltûnnek, ha valaki idõnként túlzottan kirúg a hámból.

    Tizennégy korábbi vizsgálat adatait elemezve kanadai kutatók megállapították, hogy azoknál, akik gyakran sokat ittak, 45 százalékkal nagyobb valószínûséggel fordultak elõ koronáriás szívbetegségek, amelyeknél lerakódások keletkeznek a szív artériáiban, akadályozva a vér áramlását, ezáltal pedig a szív oxigénellátását.

  • Összefüggést találtak a biológiai óra és a cukorbetegség között

    Amerikai biológusok szerint az emlõsök biológiai óráját szabályozó kulcsfontosságú fehérje szabályozza a glükóz termelõdését is a májban, szintjének változtatásával pedig javítható a diabéteszes egerek egészsége.

    Az eredmény felveti azt az érdekes lehetõséget is, hogy a diabétesz iparosodott országokban tapasztalt gyakoribbá válásának legalábbis egy bizonyos hányada az alvás és ébrenlét ciklusában történt zavar, az éjszakát a nappallal való összemosó életvitel terjedésének következménye.