A kutatók azt is kimutatták, hogy az altatók a jelek szerint nem befolyásolják az alvás mennyisége és az esés kockázata közötti összefüggést. A szakemberek az alvást, az alvás hatékonyságát és az esések gyakoriságát mérték 2978 hetven éven felüli nõben. A vizsgált alanyok átlagosan 6,8 órát aludtak éjszakánként, és átlagosan 77,2 percet töltöttek ébren az elsõ elalvást követõen.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatásból kiderült, hogy azok a nõk, akik esetében az alvás hatékonysága 70 százaléknál alacsonyabb, 1,36-szor nagyobb valószínûséggel esnek el, mint azok, akik esetében az alvás hatékonysága 70 százaléknál magasabb. Az elalvás után legalább 120 percet ébren töltõ nõk pedig 1,33-szor nagyobb valószínûséggel esnek el, mint azok, akik 120 percnél kevesebbet töltenek ébren elalvás után.
"Összesen 214 alany (7,2 százalék) számolt be benzodiazepinek (az inszomnia kezelésére szolgáló gyógyszerek) folyamatos szedésérõl. Bármilyen fajta benzodiazepin (rövid és hosszú hatástartamúak együttvéve) az esés kockázatának 1,34-szeres megnövekedésével hozható összefüggésbe, míg külön-külön a rövid és a hosszú hatástartamú benzodiazepinek az esés 1,43 illetve 1,18-szoros emelkedésével jár" - írta Katie L. Stone, a San Francisco-i California Pacific Medical Center Research Institute kutatója.