rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok

  • Egy újonnan készült, az eddigieknél átfogóbb felmérés szintén megerõsítette azt a korábban már több kutatás által is feltárt összefüggést, amely szerint a dohányosok hosszú távon fokozottan veszélyeztetettek az idõskori sárgafolt-elfajulás kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A dohányzás már korábban is kiemelt helyen szerepelt az idõskori sárgafolt-elfajulás (age-related macular degeneration, AMD) elkerülhetõ kockázati tényezõinek listáján (lásd például az egyik korábbi, 715 résztvevõvel végzett kutatás eredményét: A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az idõskori látásromlás kockázatát).

    Az AMD sok fejlett országban élen áll az idõs korban látásvesztést okozó betegségek között. A dohányzás különféle módokon járulhat hozzá az AMD kifejlõdéséhez, egyebek mellett azzal, hogy feléli a szervezet antioxidáns-tartalékait, csökkenti a szem vérellátását, és befolyásolja a szem ideghártyájának pigmenttartalmát.

    Ronald Klein és munkatársai a Wisconsini Egyetemrõl 4926 helyi lakos bevonásával kezdték vizsgálataikat 1987-88-ban. Az alanyok kora akkor 43 és 94 év közé esett. A toborzás befejeztével, 1988 és 1990 között végigvizsgálták a résztvevõket, majd 15 éven keresztül ötévente újabb vizsgálatokra került sor. Az AMD esetleges kialakulását, illetve a kialakult betegség állapotát a szem ideghártyájáról készült fényképekkel mérték fel és dokumentálták. A szerzõk megfigyelték még az AMD lefolyásának összefüggését a dohányzás néhány további jellemzõjével is, így például annak intenzitásával, a doboz-év szorzattal (hány évig és napi hány dobozzal dohányzott valaki: 10 éven át napi 2 doboz például 20 doboz-évnek felel meg), valamint a cigarettázásra való rászokás és leszokás idõpontjával.

    A tanulmány kezdetekor a férfiak 21%-a és a nõk 18%-a volt dohányos. Az elkövetkezõ 15 évben bennük 47%-kal nagyobb eséllyel jelentkezett a betegség korai, legkevésbé súlyos formája. Ezen kívül a dohányosokban korábban (átlagosan 69,2 éves korban) mutatkoztak az AMD jelei, mint azokban, akik azelõtt dohányoztak, de a vizsgálat kezdetekor már abbahagyták, vagy azokban, akik sohasem voltak dohányosok (a két utóbbi csoportban átlagosan 72,3 éves korban és 74,4 éves korban jelent meg a betegség). Az, hogy az alanyok dohányoztak-e a vizsgálatba való bevonás idején, befolyással volt az AMD elõrehaladásának sebességére is a 15 év alatt.

    A szerzõk mindebbõl arra következtetnek, hogy a dohányzás - minden egyéb befolyásoló faktortól függetlenül is - egyértelmû kapcsolatban áll az AMD kialakulásával és elõrehaladásával. Ez természetesen messzemenõ egészségnevelési következményekkel bír, mivel a vizsgálatban megfigyelt, a dohányosokban halmozottan fellépõ korai AMD nyilvánvalóan elõrejelzi a kései, vaksággal is fenyegetõ súlyos AMD veszélyét: mindez jó eséllyel megelõzhetõ, hiszen a dohányzási szokások mindenkinél befolyásolhatóak.

    origo - egészség


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hatástalan vitaminkezelés

    Chicago - B-vitaminokat és folsavat szedõ hölgyek körében a szivinfarktus vagy a szélütés nem fordult elõ ritkábban, mint azoknál, akik nem kaptak vitaminkezelést. A vizsgálatban csaknem hatezer nõ vett részt és az eredményeket az Amerikai Orvosszövetség tudományos hetilapja közölte.

    Az egyik leghosszabb idõtartamú vitamintanulmány adatai nemrég jelentek meg a tudományos szakirodalomban.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

  • A nyers tej okozza a legtöbb megbetegedést

    A legtöbben a pasztõrözetlen tejet tartják számon a legegészségesebb terméknek.

    Egy tanulmány rámutatott, hogy az 150 százalékkal nagyobb eséllyel okoz élelmiszer-eredetû megbetegedést, mint a pasztõrözött tejek és tizenháromszor több a kórházban megfordulók aránya is.

    A tejtermékekkel kapcsolatos megbetegedések 60 százaléka a pasztõrözetlen tejek fogyasztására, míg 39 százalékuk a pasztõrözöttekre vezethetõ vissza.

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • A felborult napi életritmus a vérzsír szintet is megzavarja

    A naponta azonos idõben ismétlõdõ események sorát azért is érdemes gondos rendben megtartani, mert életritmusunk fölborítása árthat szívünknek. Ezt emberen még sokat kell vizsgálni, de egereken bizonyítottan érvényesül.

    Mindennapi életünknek általában megszokott ritmusa van, melynek megzavarását nehezen tudjuk elviselni és a napszaki ritmus átállítása néha sok idõt igényel. A földrészeket áthidaló repülõutak következtében milliók napszaki ritmusa borul fel egyik napról a másikra.

  • Életet menthet a fogmosás?

    Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

  • A kávé alapvetõen szívbarát

    A kávérajongók számára jó hírek hangzottak el az Amerikai Szív Társaság e héten zajló San Franciscó-i éves konferenciáján. A kávézó embereknek például kisebb a kockázatuk arra, hogy rendellenes szívritmussal kerülnek kórházba. Nincs jele annak, hogy napi néhány csésze kávé növelné az atherosclerosis kockázatát, amikor érelmeszesedés miatt megvastagszanak az érfalak, és a késõbbiekben szívrohamot válthatnak ki. Sõt mi több, a kávé egyik alkotórésze csökkentheti a nõknél a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

  • Búcsú a higanyostól - lázmérõk tesztje

    Budapest - Ugyanolyan megbízhatóak-e a korszerû, vegyi vagy elektromos alapon mûködõ lázmérõk, mint a régi higanyosak? Az influenza és megfázási szezon küszöbén egy németországi tesztbõl szemezget a Kosár, a fogyasztók magazinja. Olyan szerkentyûk vizsgálatát idézik, amelyek Magyarországon is kaphatók.

    Az elsõ és sokak számára meglepõ megállapítás, hogy a hónalj alatti mérés mindenkinél pontatlan eredményhez vezet. Ennek ellenére a felnõttek nagy többsége nem szájban és nem is végbélben, de még csak nem is fülben fog lázat mérni.

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.