rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Súlyos stresszen átesett nõknél nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának?

  • A súlyos stresszen átesett fiatal nõknél nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának - adták hírül izraeli kutatók a BMC Cancer címû orvosi szaklapban.

    Kérdést tettek fel a nõknek arról, hogy milyen életesemények történtek velük a megelõzõ idõszakban: veszítették-e el közeli hozzátartozójukat, vagy társukat, volt-e komolyabb betegségük, veszítették-e el állásukat, váltak-e el társuktól?

    Kérdõíves felmérés segítségével értékelték szorongásuk, depressziójuk, illetve optimizmusuk, elégedettségük mértékét.

    Ronit Peled, a Ben-Gurion Egyetem munkatársa kutatócsoportjával 255 olyan, 25 és 45 év közötti nõt vont be tanulmányába, akiket mellrákkal diagnosztizáltak, és 367 hasonló korú nõt, akiknél nem állapítottak meg elváltozást.

    A kutatók megállapították, hogy azoknál a nõknél, akiknek életében két vagy több, stresszt okozó esemény történt, 62 százalékkal nagyobb valószínûséggel alakult ki emlõrák. Peled szerint még a kisebb stresszhatások is összeadódnak és kimutatható negatív következményük.

    Megállapításaik alapján Peled úgy véli, hogy azokat a nõket, akiket fiatal korukban súlyos veszteség ért, a mellrák szempontjából emelkedett kockázatú csoportba kellene sorolni és eszerint kezelni.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hormonzavar okozza az alkoholizmust?

    Az alkoholizmus drága és veszélyes szenvedély, nemcsak a fogyasztóknak, de a társadalomnak is: az Egyesült Államokban többszáz milliárd dollárba kerül az alkohol okozta betegségek kezelése, és minden harmadik közlekedési baleset italozás következménye. A Scripps Kutatóintézet vizsgálata szerint az alkoholfogyasztás szenvedélyének hormonális oka van: eredményeiket a Biological Psychiatry most megjelenõ száma közli. Marisa Roberto és munkacsoportja hat éve foglalkozik alkoholbetegek vizsgálatával, illetve olyan kísérleti állatok tanulmányozásável, melyeket rászoktattak az alkoholra.

  • Az Alzheimer-kór legjobb fölismerõje a család

    Alzheimer-kór gyanúja esetén a pszichiáterek bonyolult és idõigényes vizsgálatokat végeznek a föltételezett betegen. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy ehelyett a családtagok vagy közeli barátok kétperces kérdõív kitöltésével pontosabb diagnózist szolgáltatnak, mint az elmegyógyász és a páciens együtt.

    Alois Alzheimer német ideggyógyász 1907-ben, egyik betegénél tapasztalta a gondolkodás, a szellemi teljesítõképesség olyan romlását, amilyennel korábban még nem találkozott és ami tankönyveiben sem szerepelt.

  • Cementtel gyógyítják a törött csigolyát

    Brüsszel - Egy új módszer tettek általánossá Belgiumban a csigolyatörések kezelésére: két "hétköznapi" eszköz, felfújható ballon és cement használatával orvosolják a betegséget.

    Az életkor elõrehaladtával óhatatlanul nõ a csontok szerkezetét gyengítõ, s így a törések gyakoriságát növelõ betegség, a csontritkulás esélye. 50 év felett minden negyedik nõ és minden nyolcadik férfi szenved ettõl a betegségtõl. Mint egy belga szakorvos a Le Soir címû brüsszeli lapban elmondta, az oszteoporózis esetében a leggyakrabban a csigolyák törnek - s ráadásul ezeket az eseteket gyakran nem is diagnosztizálják, egyszerû hátfájásnak tudják be.

  • Az örömhormon javítja az arcfelismerést

    Miben segítheti a felismerés az emberiséget?!

    London - A szexuális örömérzettel, a kötõdéssel és az anyai gondoskodással kapcsolatba hozható oxitocin nevû hormon segít az ismerõs arcok azonosításában is - állítják svájci kutatók.

    Azok a férfiak, akik oxitocint kaptak, pontosabban idézték fel az ismerõs arcokat, de a hormon nem javította náluk az élettelen tárgyak felismerését - mondta Peter Klaver, a Zürichi Egyetem munkatársa.

  • A pszichózis kezelésére használt gyógyszerek növelik az agyvérzés kockázatát?

    Minden pszichózis kezelésére használt gyógyszer növeli az agyvérzés kockázatát. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a második generációs antipszichotikumok növelhetik az agyvérzés esélyeit.

    Eddig ismeretlen volt az elsõ generációs gyógyszerek kockázatnövelõ hatása, és hogy ez eltér-e az elbutulásban szenvedõ illetve nem szenvedõ betegek esetében. 2002-ben merült fel a gyanú, hogy a második generációs antipszichotikumok növelik az agyvérzés kockázatát, különösen az elbutulásban szenvedõknél.

  • A jó koleszterin védi a memóriát

    Washington - Azoknak a középkorú embereknek, akiknek alacsony a védõkoleszterin-szintje, nagyobb a kockázata memóriájuk romlására, amely a szellemi leépülés különbözõ formáinak elõjele is lehet - közölték európai kutatók.

    A tanulmányban 3700 brit férfi és nõ egészségügyi adatait elemzik Archana Singh-Manoux vezetésével. Azt találták, hogy a nagy sûrûségû zsírszállító fehérje (HDL, vagy védõkoleszterin) csökkenõ szintje összefüggésbe hozható a memória hanyatlásával hatvan éves korra.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • Akár 20 centis magasságnövekedés is elérhetõ hormonokkal?

    Már korábban bebizonyosodott, hogy a növekedési hormonok szedése segíthet a hormonhiány miatt alacsony termetû gyermekek kezelésében, az azonban, hogy növekedési hormon a nem hormonhiányos gyermekek esetében is hatékony lehet, csak nemrég került napvilágra.

    "Eredményeink szerint a növekedési hormonok szedése hatékony kezelési módszer abban az esetben is, ha a kórosan alacsony termetet nem a növekedési hormonok hiánya okozza. Kutatásaik során a tudósok összesen 150 alacsony termetû gyermek életét követték figyelemmel 20 éven keresztül.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • A baktériumok egymás közti harcából születhetnek új antibiotikumok

    Chicago - Három, a természetben is elõforduló baktériumölõ vegyület nyújt reményt az antibiotikumok alapjaiban új osztályának kifejlesztéséhez. A hatóanyagokat bevethetik majd a mára rezisztenssé vált tuberkulózis baktériumok ellen is, rövidítve ezzel a világszerte szaporodó gümõkóros esetek gyógyulási idejét - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szakfolyóirat pénteki, legfrissebb számában.

    "A három hatóanyag vonzó jelölt széles spektrumú antibiotikumok kifejlesztéséhez" - mondta Richard Ebright, a New Yersey-ben lévõ Rutgers Egyetem munkatársa.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • Fokozódnak a pollenek és a szennyezett levegõ által kiváltott allergiás reakciók

    Szakértõk elõrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegõ pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát

    A globális felmelegedés fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelenõ összefoglaló cikkben. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfûét és a fekete ürömét is.

  • Tíz tévhit az egészséggel szemben

    A zsíros ételek pattanást okoznak?! Olvasás során a félhomály rontja a látást? A barnított bõr véd a naptól? A haj és a köröm tovább nõ a halál után? ...

    Az szervezetünkben lejátszódó folyamatok kapcsán élõ hiedelmeink eredetére legtöbbször nem derül fény, a legtöbb valószínûleg babonaként szállt apáról fiúra és anyáról leányra. Összeállításunkban a leggyakoribb és leginkább bevett mítoszokat cáfoljuk.

  • Alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az óraátállítás

    A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

    Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.