rss
  • Kilencven évvel a spanyolnátha után is véd az ellenanyag

  • Az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány túlélõinek antitestjei még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban.

    A spanyolnáthának is nevezett influenza világjárvány 32 túlélõje ma 91 illetve 101 éves kor között van. Immunrendszerüket virológus és immunológus szakértõk vizsgálták. Úgy vélik, eredményeik segítenek legyõzni a világjárványt kiváltó vírustörzseket, melyek gyorsabban terjednek el, mintsem vakcina készülhetne az általuk okozott fertõzés megelõzésére.

    "Nagyon meglepõ volt, hogy ennyi idõ elteltével is megtaláltuk vérükben a sejteket" - mondta James Crowe, a Tennesseeben található Vanderbuilt Egyetem munkatársa. A túlélõkben talált antitestek a kísérleti egereknek is védelmet nyújtottak az 1918-as vírustörzs ellen. Ez az influenzavírus az elsõ világháború végén 50 és 100 millió közti áldozatot szedett világszerte.

    "Az általunk elkülönített antitestek igen különlegesek. Nagyon szorosan kapaszkodnak bele a vírusba és szinte soha nem pottyannak le. Ez teszi lehetõvé, hogy az 1918-as vírust extrém hatékonysággal pusztítsák el, amihez kis mennyiségû antitest is elegendõ" - tette hozzá Crowe.

    Christopher Basler és kollégái a New York-i Mount Sinai orvosegyetemen a túlélõk vizsgálatakor megállapították, hogy immunrendszerük B-sejtjei nagymértékben ráhangolódtak a spanyolnátha vírustörzsére. Az ember szervezete két rendszer segítségével veszi fel a harcot a betolakodó baktériumokkal és vírusokkal. Az egyik rendszer az úgynevezett T-sejteket használja, a másik a B-sejteket. Ezek a limfociták a csontvelõben õssejtként keletkeznek. Gyerekkorban egy részük a csecsemõmirigybe vándorol, ahol T-sejtekké fejlõdnek. Másik részük a csontvelõben marad, ott érik B-sejtté.

    Terrence Tumpey, az Egyesült Államok járványügyi központjának (Centers for Disease Control and Prevention) munkatársa csoportjával pár éve közremûködött a spanyolnátha vírusának felélesztésében. A világjárvány áldozatainak holttestébõl nyert vírussal egereket fertõztek meg. A kísérleti állatok egy része kapott az idõs túlélõktõl származó antitestekbõl, a másik csoport nem. Azok az egerek, melyek nem kaptak ellenanyagot, elpusztultak, míg az elsõ csoport életben maradt.

    A kutatók most azt tanulmányozzák, hogyan mûködnek ezek az antitestek, hogy más vírusokhoz is ellenanyagot tudjanak termeltetni.

    Az 1918-as spanyolnátha vírusa H1N1 törzs, eredetileg madárinfluenza vírus volt. "A tanulmány azt bizonyítja, hogy az ember hosszan tartó védettséget építhet ki a madárinfluenzával szemben" - véli Crowe. A túlélõk gyerekként gyõzték le a fertõzést. A szakemberek szerint az elsõ influenza, mellyel életünkben találkozunk, váltja ki a legerõsebb immunválaszt.

    A H5N1 madárinfluenza vírustörzs 2003-as felbukkanása óta közvetlen érintkezéssel 385 embert fertõzött meg, akik közül 243 meghalt. A virológusok attól tartanak, hogy miként 1918-ban a H1N1 tette, a H5N1 is olyan formává mutálódik, mely könnyen terjed már át emberre, és világjárványt indít el.

    Senki nem tudja, vajon azok a vakcinák, melyeket a H5N1 madárinfluenza vírus mai formája ellen kidolgoztak, mennyire lesznek hatásosak egy mutáns, humán influenza vírustörzs ellen. Crowe szerint a spanyolnátha túlélõitõl származó ellenanyag átmeneti kezelést tehet lehetõvé, amíg a megfelelõ vakcinát elõállítják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás

    A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzásA dohányfüstnek két formáját különítjük el. Főfüstön a beszívott füstöt értjük. Ennek káros hatásáról sokszor hallhattunk már, gyakorlatilag minden súlyos betegség – érrendszeri, valamint daganatos betegségek – megjelenésének esélyét növeli az aktív füstölés. A dohányfüst másik típusának káros hatásáról viszont kevesebb szó esik. Ez a mellékfüst. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik, és közvetlenül kerül a levegőbe. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Az ember genetikai sokféleségének legrészletesebb térképe készült el

    Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb térképe készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképrõl a Nature tudományos folyóirat legújabb számában írtak a kutatók.

    Az elmúlt években a kutatók számos olyan genetikai tényezõt azonosítottak, amelyek befolyással vannak az emberi betegségekre. Ennek ellenére a rizikófaktorok legtöbbje mindmáig ismeretlen. A térképen dolgozó nemzetközi kutatók egy csoportja 2002 óta munkálkodott azon, hogy megkönnyítsék e rizikófaktorok felismerését.

  • A szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát?

    Egy tanulmány szerint a szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szívbetegség az elsõ számú gyilkos világszerte, évi 17 millió életet követelve.

    A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a leggyakoribb okai, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolt fogíny is felkerülhet a listára. Mindegy, milyen fittek vagy egészségesek vagyunk, a rossz fogak által hozájárulunk a szívbetegség kockázatának növekedéséhez."

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünk

    Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünkAz éhség nagyon összetett érzés, melyet az agy és a hormonrendszer együtt működve irányít. Azt, hogy mennyire vagyunk éhesek és mikor, meglepően sok dolog befolyásolhatja. Légkondicionáló: Télen általában több kalóriát fogyasztunk el, mint nyáron, a hidegben ugyanis több energiára van szükségünk ahhoz, hogy egyenletesen melegen tartsuk a szervezetünket. A légkondicionálónak sajnos ugyanolyan hatása van, mint a kinti hideg levegőnek, vagyis még akkor is többet eszünk a hatására, ha nincs szükségünk plusz energiára.

  • A cápavér hatásos lehet a rák elleni küzdelemben?

    A cápavérben lévõ ellenanyagok hatásosak lehetnek a rák elleni küzdelemben - közölték ausztrál kutatók. A cápák immunrendszere hasonlít az emberéhez, ám a cápák vérében lévõ, betolakodókkal szembeszálló molekulák, a cápa-antitestek sokkal rugalmasabbak.

    A kutatók úgy vélik, ezt a tulajdonságot a rák elleni harcban is fel lehetne használni. Akár a gyógyszerek új nemzedékét is kifejleszthetik erre alapozva. A cápa-antitestek ellenállnak a magas hõmérsékletnek, valamint a szélsõségesen savas és lúgos közegnek is.

  • Új nyálteszt segíti a Hepatitis C szûrést

    Új nyálteszt segíti a hepatitis C szûrést. A mintavevõ részt az íny mellé kell behelyezni, lényeges a "jó sûrû nyálminta". A nyálteszt 15-20 perc elteltével kimutatja a beteg esetleges érintettségét, az eredmény egyértelmûen leolvasható a tesztkazettáról. A tesztet egészségügyi dolgozó felügyelete mellett ajánlott elvégezni, aki pozitív eredmény esetén tájékoztatja az érintettet arról is, hol lehet a vizsgálati eredményt megerõsíteni - mondta el Ujhelyi Eszter, a Szent László Kórház Központi Immunológiai Laboratórium vezetõje.

  • Szerelmi pirula a láthatáron?

    Washington - Megmentheti-e a házasságot egy pirula vagy egy orrspray? Nem kizárt, legalábbis egy amerikai kutató szerint, aki a legmegfoghatatlanabb érzés, a szerelem kémiai alapjait tanulmányozta.

    Larry Young, az atlantai Emory Egyetem kutatója, aki kísérleteirõl a Nature címû folyóiratban számolt be, nem egy high-tech szerelmi bájital kifejlesztését tûzte célul. A kutatót elsõsorban az motiválta, hogy felderítse az érzelmi kötõdés mechanizmusát. Reményei szerint ugyanis e kísérletek révén segíthetnek az autistákon.

  • Pihentető praktikák a nyári kánikulában

    Pihentető praktikák a nyári kánikulábanA nyári kánikula idősek és fiatalok számára is nagy terhet jelent. Nappal kimerültség, éjjel van, hogy csak forgolódunk az ágyban, a fülledt melegben még aludni sem tudunk rendesen. Ilyenkor az ember legtöbbször csak szenved, izzad, másnap nyűgösen, fáradtan ébred, s ez az egész napját megbélyegzi. Ám gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan országok, ahol mindig ennyire meleg van. Ezért is találták ki az ilyen helyeken az úgynevezett szieszta időszakot, amikor bezárnak az üzletek tíztől, délután kettőig, hogy ezekben a nagyon meleg órákban az ember pihenhessen kicsit.

  • Öt centiméteres fenyõfa nõtt egy férfi tüdejébe

    Ilyet sem láttak még az orvosok! A sebészek mûtét közben fedezték fel, hogy a 28 éves orosz férfi súlyos panaszait nem daganat, hanem egy 5 centis fenyõfa okozza, amely a tüdejében nõtt.

    Artyom Szidorkin heves mellkasi fájdalomra panaszkodott, véreset köhögött, ezért az orvosok tüdõrákra gyanakodtak. Még az izsevszki kórházban készített röntgen kép is látszólag ezt támasztotta alá. Aztán mûtét közben, a mellkas felnyitása után, biopszia készítése közben leesett az álluk.

  • Bizonyos ételek/italok megkönnyítik, míg mások megnehezítik az éjszakai pihenést

    Bizonyos ételek/italok megkönnyítik, míg mások megnehezítik az éjszakai pihenéstBizonyos ételek fogyasztása befolyásolja az éjszakai pihenésünket. Nem mítosz: a tej tényleg segít. Ha azt gondoltuk, ez csak gyermekeknél válik be, rosszul tettük. Aki nehezen alszik el, lefekvés előtt egy pohár meleg tej elfogyasztásával pihentetőbb éjszakára számíthat. A tejben ugyanis sok triptofán található, amely egy olyan aminosav, amit alvásproblémák, szorongás és stresszoldás kezelésére tabletta formában is beszerezhetünk. Természetes forrásból a tej mellett olajos magvak, banán, méz és tojás fogyasztásával is pótolhatjuk.

  • Életfogytig tanulni, de nem mindegy, hogy hogyan!

    A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. E ténnyel magyarázzák amerikai és kanadai pszichológus-kutatók, hogy vizsgálataik szerint - a közvélekedéssel ellentétben - idõs korúak a fiataloknál gyorsabban és célszerûbben oldhatnak meg számos feladatot. A megállapítás azonban természetesen csak azokra vonatkozik, akik mentesek a leginkább az idõseket sújtó agyi elváltozásoktól.

    Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépõk.

  • Elérhetetlen álom-e a pihentetõ alvás és a friss ébredés?

    Budapest - Életünk nagyjából egyharmadát, átlag 25 évet töltünk alvással, ami nélkülözhetetlen testünk-lelkünk feltöltõdéséhez. A felnõttkort elérve minden harmadik ember alvásproblémákkal küzd. Mégis, egy múlt hónapban készült felmérés szerint az álmatlanságban szenvedõk kevesebb, mint fele kér orvosi segítséget.

    Az alvás életünk nélkülözhetetlen része. Életünk nagyjából egyharmadát (75 éves átlagéletkort véve alapul 25 évet) töltünk alvással, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy másnap kipihenten, frissen folytathassuk mindennapjainkat.