rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Kilencven évvel a spanyolnátha után is véd az ellenanyag

  • Az eddig feljegyzett legpusztítóbb, 1918-as influenza világjárvány túlélõinek antitestjei még mindig védelmet nyújtanak a halálos vírus ellen - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban.

    A spanyolnáthának is nevezett influenza világjárvány 32 túlélõje ma 91 illetve 101 éves kor között van. Immunrendszerüket virológus és immunológus szakértõk vizsgálták. Úgy vélik, eredményeik segítenek legyõzni a világjárványt kiváltó vírustörzseket, melyek gyorsabban terjednek el, mintsem vakcina készülhetne az általuk okozott fertõzés megelõzésére.

    "Nagyon meglepõ volt, hogy ennyi idõ elteltével is megtaláltuk vérükben a sejteket" - mondta James Crowe, a Tennesseeben található Vanderbuilt Egyetem munkatársa. A túlélõkben talált antitestek a kísérleti egereknek is védelmet nyújtottak az 1918-as vírustörzs ellen. Ez az influenzavírus az elsõ világháború végén 50 és 100 millió közti áldozatot szedett világszerte.

    "Az általunk elkülönített antitestek igen különlegesek. Nagyon szorosan kapaszkodnak bele a vírusba és szinte soha nem pottyannak le. Ez teszi lehetõvé, hogy az 1918-as vírust extrém hatékonysággal pusztítsák el, amihez kis mennyiségû antitest is elegendõ" - tette hozzá Crowe.

    Christopher Basler és kollégái a New York-i Mount Sinai orvosegyetemen a túlélõk vizsgálatakor megállapították, hogy immunrendszerük B-sejtjei nagymértékben ráhangolódtak a spanyolnátha vírustörzsére. Az ember szervezete két rendszer segítségével veszi fel a harcot a betolakodó baktériumokkal és vírusokkal. Az egyik rendszer az úgynevezett T-sejteket használja, a másik a B-sejteket. Ezek a limfociták a csontvelõben õssejtként keletkeznek. Gyerekkorban egy részük a csecsemõmirigybe vándorol, ahol T-sejtekké fejlõdnek. Másik részük a csontvelõben marad, ott érik B-sejtté.

    Terrence Tumpey, az Egyesült Államok járványügyi központjának (Centers for Disease Control and Prevention) munkatársa csoportjával pár éve közremûködött a spanyolnátha vírusának felélesztésében. A világjárvány áldozatainak holttestébõl nyert vírussal egereket fertõztek meg. A kísérleti állatok egy része kapott az idõs túlélõktõl származó antitestekbõl, a másik csoport nem. Azok az egerek, melyek nem kaptak ellenanyagot, elpusztultak, míg az elsõ csoport életben maradt.

    A kutatók most azt tanulmányozzák, hogyan mûködnek ezek az antitestek, hogy más vírusokhoz is ellenanyagot tudjanak termeltetni.

    Az 1918-as spanyolnátha vírusa H1N1 törzs, eredetileg madárinfluenza vírus volt. "A tanulmány azt bizonyítja, hogy az ember hosszan tartó védettséget építhet ki a madárinfluenzával szemben" - véli Crowe. A túlélõk gyerekként gyõzték le a fertõzést. A szakemberek szerint az elsõ influenza, mellyel életünkben találkozunk, váltja ki a legerõsebb immunválaszt.

    A H5N1 madárinfluenza vírustörzs 2003-as felbukkanása óta közvetlen érintkezéssel 385 embert fertõzött meg, akik közül 243 meghalt. A virológusok attól tartanak, hogy miként 1918-ban a H1N1 tette, a H5N1 is olyan formává mutálódik, mely könnyen terjed már át emberre, és világjárványt indít el.

    Senki nem tudja, vajon azok a vakcinák, melyeket a H5N1 madárinfluenza vírus mai formája ellen kidolgoztak, mennyire lesznek hatásosak egy mutáns, humán influenza vírustörzs ellen. Crowe szerint a spanyolnátha túlélõitõl származó ellenanyag átmeneti kezelést tehet lehetõvé, amíg a megfelelõ vakcinát elõállítják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Magas vérnyomás és a szellemi képességek hanyatlása idõs korban

    A magas vérnyomás hatásos kezelése megmenthet a gondolkodás gyors romlásától sok idõs embert, akinek döntési képessége már csökkent. Kanadai kutatók vizsgálatának eredményeit az Archives of Neurology közölte. A magas vérnyomás az erek károsodása következtében a szellemi képességek fokozatos leépüléséhez vezet. Nem mindegy azonban, hogy az agymûködés milyen feladatai károsodnak elõbb: kanadai kutatók ezt a kérdést kivánták tisztázni. Shamram Oveisgharan és Vladimir Hachinski öt éven keresztül 990, átlag 83 éves embert vizsgált rendszeresen.

  • Lelki okai is lehetnek a hasfájásnak

    Lelki okai is lehetnek a hasfájásnakAz emésztőrendszer és a hasűri szervek érzékeny jelzői lehetnek a pszichés állapotnak, stressznek, szorongásnak, elfojtott feszültségnek. hasfájások egy jelentős része funkcionális jellegű. Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot... A hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mutatható ki. Más esetben belgyógyászati vizsgálatokkal igazolható elváltozás áll a panaszok hátterében. Ilyenkor is igaz azonban, hogy a betegség kialakulásában többnyire jelentős szerepe van a lelki okoknak.

  • Ha majd jön a hideg, jön az infarktus is!

    Amikor a téli idõszakban a napi hõmérséklet egy fokot esik, a Nagy-Britanniában egy hónapon belül kétszázzal több beteget szállítanak szívinfarktusssal kórházba. Brit kutatók szerint erre a veszélyre télen minden országban figyelni kell.

    Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idõ beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári idõszakban, de a kórházba kerülõ infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.

  • Gének hálózata nehezíti a rák legyõzését

    Washington - Az egyik legnehezebben kezelhetõ tumor, a hasnyálmirigyrák és egy agresszív agydaganat, a glioblasztóma génváltozatait térképezték fel amerikai kutatócsoportok. Az amerikai Science és a brit Nature tudományos folyóiratok eheti számában megjelent tanulmányok mérföldkövet jelenthetnek a rákkutatásban.

    A tudósok a genetikai változások egész hálózatát találták a folyamat mögött, amely során egy normál sejt a hasnyálmirigyben vagy az agyban rákos sejtté alakul.

  • Egyre több gyermek szenved veseköves betegségben

    Amikor a vesekõre gondolunk, ritkán jutnak eszünkbe a gyerekek. Az orvosok azonban azt állítják, hogy egyre több gyermek szenved ettõl az igen fájdalmas betegségtõl, a szám pedig egyre növekedhet az elhízás terjedésével.

    Bár a beteg gyermekek számát pontosan nem lehet meghatározni, a gyermekkorházak orvosai állítják, a számok egyre növekednek. "Nagyon kevés adat áll rendelkezésre a gyermekek köves megbetegedéseivel kapcsolatban." - mondta Dr. Caleb Nelson, a Bostoni Gyermekkórház urológusa. "A legtöbb adat felnõttekre, vagy a teljes népességre vonatkozik."

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • Jótanácsok magas vérnyomásos betegeknek a nyárra

    Fokozott óvatosságra inti a magas vérnyomásos betegeket a hõség, az utazás és nyaralás idõszakában a Magyar Hypertonia Társaság.
    A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az utazások, nyaralások alkalmával se feledkezzenek meg az érintettek a betegségükrõl, tudatosan törõdjenek magukkal, mivel a stroke és a szívroham "nem utazik nyári szabadságra". Az alattomosan, tünetek nélkül érkezõ szélütés súlyos következményekkel járhat: 10 szélütésen átesett beteg közül 9 soha nem lesz képes többet úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa elõtt.

  • Egyre többen gyõzik le a rákot Európában

    Hamburg/London - Egyre több beteg gyógyul meg a rákból Európában, leginkább a tüdõ-, a gyomor- és a bélrák gyógyulási kilátásai javultak - derült ki az Európai Rákszervezet (ECCO) által készített tanulmány adataiból.

    Bár az egyes országok és a különféle betegcsoportok között vannak különbségek, 23 európai állam rákbeteg-statisztikáinak adatai azt mutatják, hogy a teljesen meggyógyult betegek aránya az 1990-es években a tüdõrák esetében 6-ról 8 százalékra, a gyomorrák esetében 15-rõl 18 százalékra, a bélrák esetében 42-rõl 49 százalékra nõtt.

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • Érdemes hosszabb idõn át használni a nikotintapaszt

    Azok a dohányosok, akik az ajánlott kettõ helyett hat hónapig használtak nikotintapaszt a leszokáshoz, nagyobb eséllyel hagyták el szenvedélyüket - közölték hétfõn amerikai kutatók.

    A hatás azonban ebben az esetben is sokszor csak addig tartott, amíg maga a leszoktató kezelés, ezért a szakemberek szerint elképzelhetõ, hogy tartós kezelést igényel, ha a dohányzástól mentes kíván maradni az egykori függõ.

  • Új vírus - Mexikóban azonosították a H1N1 elsõ mutációját

    Mexikói tisztviselõk szerdán megerõsítették, hogy igazolták az A(H1N1) influenza vírusának elsõ mutációját egy lánynál, aki túlélte a fertõzést.

    Jose Angel Cordova egészségügyi miniszter mexikói újságíróknak elmondta, hogy az eset az újinfluenza vírus elsõ bizonyított mutációja, noha 423 másik gyanús esetet jelentettek már.Elmondta, hogy a lányt két hónappal ezelõtt Mexikóváros egyik kórházában kezelték légúti problémákkal, majd késõbb súlyos tüdõgyulladással tért vissza, amelybõl felépült.

  • Nem elég, hogy csökken a vércukor

    Washington - Cukorbetegségben mind több készítmény hatásosan csökkenti a vércukor szintjét, de valószínûleg ennél többre van szükség: bizonyítani kell, hogy a kezelés hatására a szívroham is ritkább lesz. A vita az élelmiszereket és gyógyszereket engedélyezõ-ellenõrzõ amerikai hivatalban (FDA) folyik.

    Az Egyesült Államok világszerte elismert hivatala, az FDA engedélyezi és rendszeresen ellenõrzi a forgalomban lévõ élelmiszereket és gyógyszereket.

  • Szklerózis multiplex és az élelmiszeripar

    A szklerózis multiplex súlyos, ideggyógyászati betegség, melynek oka még nem ismert, ezért érthetõ, hogy a szakorvosok minden úton igyekeznek a kórokozó tényezõket tisztázni. Egy nemzetközi vizsgálat során a korszerû élelmiszeripar néhány terméke gyanúba került a betegséggel kapcsolatban.

    A szklerózis multiplex fõleg a nõket támadja meg. A mozgás, a járás fokozatosan romlik, aminek oka, hogy az idegrostok borítása, szigetelése megy tönkre. A károsodás magyarázatát világszerte speciális osztályok kutatják, de egyelõre ez nem tisztázott.

  • Új lehetõségek a koleszterin kezelésében

    A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható.
    Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek elõállításához, illetve a máj epesav termelésénél is nélkülözhetetlen.

    A koleszterin több összetevõbõl, ún. koleszterin frakcióból /LDL, VLDL,IDL,HDL/ áll. Az LDL-koleszterin frakciót kórosnak, a HDL-koleszterint pedig védõ koleszterinnek szoktuk nevezni.