2020.12.05. - Vilma

A boldogság a hosszú élet titka

A boldogság a hosszú élet titka
Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

"A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.
Ha van érzékünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, életünk 7,5-10 évvel lehet hosszabb. Az eredmények újabb fontos darabkát adnak ahhoz a képhez, amit világszerte több kutató is próbál összeilleszteni arról, hogy vajon mi tesz minket boldoggá, és arról, hogy a fejlett országokban az anyagi javakkal megáldott emberek miért nem elégedettek az életükkel.

"Elképesztõen romboló hatású az elképzelés, hogy van egy boldogságnak nevezett állapot, meg tudjuk azt határozni és mérni is lehetséges.” – állítja 2007-es könyvében Bill McKibben. "A közgazdászok gazdagabb fogalomvilággal kezdhetnek gondolkodni az életrõl. Nem azt fogják kérdezni, hogy mit vettél, hanem azt, hogy jól élsz?

Az anyagi gyarapodás csak kevéssé boldogít az ilyen kutatások szerint. A boldogságot elõsegítheti a barátság, az emberi közösség, továbbá magasabb rendû szociális tényezõk: úgymint szabadság, demokrácia, hatékony állami intézmények, jogszerû mûködés.

A Journal of Happiness Studies-ban megjelent Veenhoven-cikk szerint a boldogság hosszú életre való hatása legerõsebben amerikai apácák egy csoportjánál tapasztalható. Talán amiatt, mert életüket szoros, stresszmentes életközösségben élték le, mely célt adott mindennapjaiknak.

Veenhoven a cikkben elõször a statisztikai adatokat vizsgálta, hogy lássa, a jókedv hatással van-e a betegségekre, de arra a következtetésre jutott, hogy míg a boldogság segített néhány rákos esetében, akiknek kiújult a betegségük, általánosságban a boldogság nem hosszabítja meg a haldoklást.

Az egészséges emberek közt a boldogság megelõzi a betegségeket, ennélfogva hosszabítja meg az életet. A boldog ember figyel a testsúlyára, hamarabb felfigyel a betegségek tüneteire, kevesebbet iszik és dohányzik, általánosságban egészségesebb életet él. Aktívabbak is, nyitottabbak a világra, magabiztosabbak, jobb döntéseket hoznak és a társasági életük is szerteágazóbb.

"Már tudjuk, hogy a boldogság javítja az egészségi állapotunkat, csak még azt nem tudjuk pontosan, hogy miként. A hosszas boldogtalanság aktiválja a megszoksz-megszöksz reakciót, ami hosszú távon káros lehet, mert magas vérnyomást okozhat, vagy az immunrendszer gyöngülését.”

A hangulatjavítás érdekében még több kutatást kell végezni az életkörülményekkel ill. az iskola hosszú távú hatásával kapcsolatban. A munkával való elégedettségrõl végzett felmérések nem kérdeztek rá arra, hogy az egész életükkel mennyire boldogok.

Az államnak meg kell tanítani az embereket annak mûvészetére, hogy milyen módon élhetnek jól. Segíteni kell kifejleszteni az élet élvezetének képességét, arra, hogyan hozzanak jobb döntéseket, és hogyan fejlesszék magukat az élet valódi értelmének felfedezéséhez. „Ha betegnek érezzük magunkat, elmegyünk az orvoshoz. De nincs kihez fordulnunk, ha boldogtalanok vagyunk. Egyelõre nem áll rendelkezésre szakember, aki útmutatást ad a boldogabb élethez. Ez egy piaci szarvashiba, fõként, ha azt vesszük, hányan szeretnének még boldogabbak lenni.”