rss
  • A szem ereinek elváltozása kezdõdõ szívbetegség jele lehet

  • A szem kis ereinek jellegzetes elváltozása jelzõje lehet a kezdõdõ szívbetegségnek - derül ki ausztrál kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Azok az emberek, akiknél szemideghártyájuk károsodását állapították meg, a rákövetkezõ tizenkét évben nagyobb valószínûséggel haltak meg, mint, akiknél nem találtak retinopátiát - állapították meg a Sydneyi Egyetem, a Melbourne-i Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói. A sydneyi kutatócsoport háromezer, többségében diabéteszes ember retinájáról készült fotót tanulmányozott.

    Ilyen felvételeket gyakran készítenek, hogy megállapítsák, mennyire károsította a szemideghártyát a diabétesz. A felvételt követõ tizenkét év alatt 353 ember, a kísérletben résztvevõk 11,9 százaléka halt meg szívkoszorúér-betegségben - írják a kutatók a Heart címû szakfolyóiratban.

    A retinopátiával élõ emberek csaknem kétszer nagyobb valószínûséggel haltak meg, mint azok, akiknek szeme nem károsodott. Azok az emberek, akiknél retinopátia jelentkezik, elsõ figyelmeztetésként foghatják fel, hogy artériáik károsodása megkezdõdött, és fontos lenne csökkenteni koleszterinszintjüket, vérnyomásukat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vörös rizs a szívroham ellen

    Philadelphia - Jelentõsen csökkentette a szívroham ismétlõdésének kockázatát, javította a betegek életkilátásait a kínai vörös rizsbõl származó gyógyszerkészítmény koszorúérbetegeknek adva. A nagy kínai tanulmány eredményeit az amerikai szívgyógyászok szaklapja közölte.

    Kínában és a Távol-Keleten évszázadok óta fogyasztják a vörös rizst, ami úgy készül, hogy a fehér rizst vörös színû élesztõgombával kezelik, ami a kínai konyhában fontos fûszer, tartósítószer, ételkiegészítõ. A pekingi kacsa különös színe ugyancsak a vörös rizsnek köszönhetõ.

  • A pszichózis kezelésére használt gyógyszerek növelik az agyvérzés kockázatát?

    Minden pszichózis kezelésére használt gyógyszer növeli az agyvérzés kockázatát. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a második generációs antipszichotikumok növelhetik az agyvérzés esélyeit.

    Eddig ismeretlen volt az elsõ generációs gyógyszerek kockázatnövelõ hatása, és hogy ez eltér-e az elbutulásban szenvedõ illetve nem szenvedõ betegek esetében. 2002-ben merült fel a gyanú, hogy a második generációs antipszichotikumok növelik az agyvérzés kockázatát, különösen az elbutulásban szenvedõknél.

  • Cukorbetegeknek is jó a dióevés

    A dió rendszeres ropogtatása javítja a cukorbetegek ereinek állapotát és csökkenti koleszterinszintjét, ezért igen jót tesz az egészségüknek. A biztató hírt a betegségek megelõzésével foglalkozó Amerikai Kollégium kongresszusán ismertették.

    A csonthéjas gyümölcsök - dió, mogyoró, mandula - rendszeres fogyasztása nem csak finom, de egészséges is. Ezt sok évszázados tapasztalatok igazolták, de pontos magyarázata eddig sok szempontból nem volt ismert.

  • Új esély a rákterápiában

    A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.

    Az emlõdaganatos betegeknek mintegy egynegyede szenved HER2-pozitív emlõrákban, ami e betegségnek egy jól körülhatárolható csoportja.

  • Sokáig él az influenzavírus a papírpénzen

    Két hétnél is tovább elél az influenzavírus egy bankjegyen, de nem biztos, hogy a pénz terjeszti is a betegséget. A genfi egyetemi klinikán végzett kísérlet kimutatta, hogy kedvezõ körülmények esetén akár 17 napot is kibír a papírpénzre került vírus. A kórokozó túlélési esélye a környezet páratartalmától, a hõmérséklettõl és az anyag természetétõl függ, amelyen megtelepszik - mondta Yves Thomas kutatásvezetõ. A virológus szerint a kísérlet eredményébõl nem következik automatikusan, hogy papírpénztõl is influenzás lehet az ember.

  • Milyen élõ paraziták lehetnek a szervezetünkben?

    Viszolygást vált ki az emberbõl, ha szervezetében élõ parazitáról szerez tudomást. A férgek és azok lárvái élõsködõ életmódot folytatnak a testben. Egyes fajtáik nemcsak a bélrendszerben élnek, hanem a véráram útján egyéb szerveket is elérnek. Többségük szervi károsodást nem okoz, jelenlétük mégsem kívánatos.

    Szervezetünk többféleképpen jelzi az élõsködõ férgek és azok lárváinak károsító hatását. A paraziták anyagcseréje során mérgezõ anyagok képzõdnek, szervezetünket allergizálhatják.

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • Az egészséges szöveteken keresztül is bejuthat a HIV-vírus a szervezetbe

    Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a HIV-vírus, akárcsak a herpesz kórokozója, a bõr vagy a nyálkahártya sérüléseit célozza meg, hogy bejusson a szervezetbe, s megszállja az immunrendszer sejtjeit. Sokan úgy vélték, hogy a hüvely egészséges nyálkahártyája a vírus számára áthatolhatatlan akadályt jelent.

    "Tudomásul kell venni, hogy sérülékeny az egészséges bõr és nyálkahártya" - hangsúlyozta a chicagói Northwestern Egyetem kutatója, aki eredményeirõl az Amerikai Sejtbiológiai Társaság San Franciscó-i kongresszusán számolt be.

  • Barna zsírszövet, amelytõl fogyhatunk

    Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.

    A diétázók a fehér zsírtól rettegnek, kevesen tudnak azonban az anyag barna változatáról. A barna zsír tele van mitkondriumokkal, a test energiagyártó sejtjeivel és elégeti a szervezet kalóriáit csak azért, hogy hõt tudjon generálni.

  • A magyar fejlesztésû HIV-ellenes tapasz segíthet?

    Elkezdõdtek annak a magyar fejlesztésû HIV-ellenes tapasznak a próbái, amely az eddigi tesztelés során már alkalmasnak bizonyult rá, hogy tartósan is serkentse a HIV-specifikus ölõsejtek termelõdését a betegek szervezetében.

    Az újabb vizsgálatok megkezdése mellett néhány hete jelentették be egy HIV-fertõzött gyógyulását, akinél a rákkezelés során elvégzett csontvelõ-átültetés hatására egyelõre teljesen eltûnt a vírus. A szakértõk szerint ez mindenképpen egyedi esetnek tekinthetõ.

  • A szabad levegõ jótékonyan hat a gyerekek szemére

    Egy új tanulmányban ausztrál kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik sok idõt töltenek a szabad levegõn, kevésbé szenvednek rövidlátásban.

    "A kutatás szerint a hangsúly a szabad levegõn van, teljesen mindegy, hogy kirándulni megyünk, vagy sportolunk.” – nyilatkozta Dr. Kathryn A. Rose. - „Mindkettõ megvédi a gyermekünk szemét attól, hogy túlzottan megnövekedjen, ami a fõ okozója a myopiának.” A rövidlátás az elmúlt évtizedekben népbetegség lett. A magasabban iskolázott emberek több mint 80 %-a szenved tõle.

  • Öt centiméteres fenyõfa nõtt egy férfi tüdejébe

    Ilyet sem láttak még az orvosok! A sebészek mûtét közben fedezték fel, hogy a 28 éves orosz férfi súlyos panaszait nem daganat, hanem egy 5 centis fenyõfa okozza, amely a tüdejében nõtt.

    Artyom Szidorkin heves mellkasi fájdalomra panaszkodott, véreset köhögött, ezért az orvosok tüdõrákra gyanakodtak. Még az izsevszki kórházban készített röntgen kép is látszólag ezt támasztotta alá. Aztán mûtét közben, a mellkas felnyitása után, biopszia készítése közben leesett az álluk.

  • A sok stressz elhízáshoz vezet

    Egyre nõ az elhízott emberek száma, egy új norvég kutatás ennek egyik okaként a stresszes életmódot nevezte meg. A WHO szerint ennél összetettebb a képlet: a zsírokban, sóban, cukorban gazdag táplálkozás és a mozgásban szegény életmód együttesen vezetnek elhízáshoz.

    Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad norvég sporttudós a Medical Hypoteses címû folyóiratban közzétett tanulmányuk során kimutatták, hogy a hízás és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje észrevehetõen magasabb azoknál, akik az idegeskedés miatt híztak meg.

  • A Creutzfeldt-Jakob kór új formáját fedezték fel az Egyesült Államokban

    Washington - A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással, szellemi leépüléssel járó halálos kimenetelû Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg pár tucat embernél az Egyesült Államokban.
    Eddig tíz ember halt meg az angol elnevezés alapján PSPr-nek rövidített, gyorsan kifejlõdõ kórban - közölte hatósági forrásokra hivatkozva a New Scientist címû hetilap. A páciensek a szivacsos agysorvadásnak megfelelõ károsodást szenvedték el, ám a kutatók úgy vélik, ennek hátterében genetikai ok állhat.