rss
  • A bélférgek és az AIDS

  • Egy bizonyos bélféreggel való fertõzõdés esetén a betegek sokkal fogékonyabbak az AIDS-betegség vírusára; ez megmagyarázhatja, hogy a HIV-vírus miért sújtja különösen a szubszaharai térség lakosságát - állítják amerikai kutatók.

    A Schistosoma mansoni, más néven bilharziázis féreg által okozott betegség világszerte mintegy 200 millió embert érint. A fertõzött ember székletével és vizeletével üríti a féregpetéket, s ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut.

    A féregpeték az itt élõ csigákba jutnak be, ott fejlõdnek és szaporodnak, majd a fertõzõképes formák száz számra kerülnek ki a vízbe. A fertõzött édesvízben fürdõzõ, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek, akiknek a szervezetébe a bõrön keresztül jut be a parazita.

    A behatolás helyén viszketõ bõrgyulladás látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi, 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás, bélvérzés léphet fel. A betegek jelentõs hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a lárva a bõrben elhal. A fertõzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet. A kifejlett hím és nõstény 5-10 évig él az emberi szervezetben.

    A kutatók Rhesus majmokon bizonyították be, hogy az élõsködõ jelenléte növeli a HIV-fertõzõdés valószínûségét. A majmok egyik csoportjánál fennállt a Schistosoma mansoni-val való fertõzõdés, a kontrolcsoport egyedei viszont teljesen egészségesek voltak. A továbbiakban a majmokat egy mesterségesen elõállított, "kombinált" HIV-vírussal fertõzték, amelyben "ötvözték" a majmoknál és az embereknél az AIDS-t kiváltó kórokozó alkotóelemeit.

    Mint kiderült, 17-szer kevesebb vírus kellett ahhoz, hogy a bélférgekkel fertõzött majmoknál HIV-fertõzés alakuljon ki, mint a parazitáktól megkímélt, egészséges egyedeknél. - "A bélférgek jelenléte mintha olaj lenne a tûzre, ugyanis legyengítik az immunrendszert, s így kedvezõ feltételeket teremtenek a vírusok számára, hogy +elfoglalják+ a szervezetet" - magyarázta Ruth Reprecht, a Harvard Egyetem kutatója.

    A vizsgálat másik résztvevõje, Evan Secor, az amerikai Betegségmegelõzési Központ (Center for Disease Control and Prevention) munkatársa szerint ezek az eredmények igazak lehetnek az emberek vonatkozásában is. - "Ez megmagyarázhatja, hogy Afrika szubszaharai térségében, ahol bolygónk lakosságának 10 százaléka él, miért koncentrálódik a világ HIV-fertõzötteinek és az AIDS-betegeinek a kétharmada. Az ok a tiszta ivóvíz és a csatornázás hiánya" - hangsúlyozta Evan Secor.

    A bélféreg azonban nemcsak elõkészíti a HIV-fertõzés számára a táptalajt, a parazita jelenléte megsokszorozza a véráramban keringõ vírus mennyiségét is. Ez viszont azt jelenti, hogy a HIV-fertõzött sokkal nagyobb veszélyt jelent mások számára.

    "Amennyiben rendkívül magas a vírusszám a vérben, több kerül a kórokozóból egyéb testnedvbe is, ami azt jelenti, hogy a beteg partnerei is nagyobb valószínûséggel fertõzõdnek meg" - magyarázta Ruth Reprecht, aki szerint e kutatás a közegészségügyi lépések szükségességére világítanak rá annak érdekében, hogy csökkentsék a bilharziázis-esetek számát azokban a térségekben, amelyeket leginkább súlyt az AIDS.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált MMR védõoltás alkalmazása között

    Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola védõoltás alkalmazása között amerikai kutatók, akik megismételtek egy korábbi, ilyen kapcsolatot feltételezõ tanulmányt.

    A Public Library of Science címû tudományos folyóirat online változatában megjelent tanulmányban egy 1998-as, nagy port kavart vizsgálat kontrollját teszik közzé a New York-i Columbia Egyetem és az Egyesült Államok Betegség Megelõzési Központjának (CDC) atlantai kutatói.

  • Folyékony cigaretta?

    Róma - A megrögzött dohányosoknak sem kell felkelniük az éttermi asztaltól, ha két fogás között el akarnak szívni egy cigarettát. Legalábbis ezt ígéri egy holland cég, amely karácsonyra forgalomba akarja hozni a "folyékony cigarettát".

    Olyan természetes növényekbõl készült italról van szó, amely a nikotinhoz hasonló hatást kelt a fogyasztóban, vagy pedig a bódulat és az ellazulás olyan keverékét, amely képes arra, hogy a notórius füstölõknek is legalább négy órára elvegye a kedvét az újabb rágyújtástól.

  • A magánytól magasabb lesz a vérnyomás

    A másokkal való kapcsolat hiánya nem csak boldogtalanná tesz, de az egészségre is káros hatással van: amerikai pszichológusok közvetlen összefüggést találtak a magány és a magas vérnyomás között. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztõl is.

    A Psychology and Ageing címû szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezõként jelentkezik.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • Jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság a nemet mondás kulcsa

    Az ún. kompetencia készségek, melyek önállóvá és rátermetté tesznek - ilyenek például a jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság - nagy szerepet játszanak abban, hogy a tinédzserek káros szenvedélyektõl mentes életmódot alakítsanak ki, még akkor is, ha a barátaik isznak, dohányoznak, vagy drogoznak - közölték a Weill Cornell Orvosi Egyetem kutatói.

    A közeli barátok káros szenvedélyei képezik az egyik legbefolyásosabb külsõ hatást, mely a tizenéveseket arra sarkallja, maguk is éljenek a szerekkel.

  • Öt módszer, amival megelõzhetõek a fertõzések

    Amennyiben a héten utazás közben észrevesz egy embert aki, a mozgólépcsõrõl való távozás után kézfertõtlenítõt használ, jó esélye van arra, hogy az Ön által látott személy Dr. Mark Gendreau, a Burlingtoni Lahey Klinikavezetõ belgyógyásza.

    "Annak az esélye, hogy fertõzõ betegséget kapunk, jelentõsen megnõ zárt térben tett utazások során, fõként a téli hónapokban, amikor is tombolnak a felsõ légúti betegséget okozó vírusok" - mondta Gendreau.

  • A reggeli cigaretta a legkárosabb

    A reggeli cigaretta a legkárosabbNagyobb száj- és tüdőrák-kockázattal számolhatnak azok, akiknek a reggeli cigarettával indul a napjuk, mert több káros anyag halmozódik fel a vérükben - derül ki egy friss kutatásból. A pennsylvaniai szakértők csaknem 2000 felnőtt dohányostól származó adatot elemeztek újra, melyek az Amerikai Egyesült Államok lakosságának egészségi állapotát és táplálkozási szokásait felmérő kérdőív alapján kerültek rögzítésre. A résztvevők vérmintát is szolgáltattak a cigarettázásra vonatkozó szokásaik bevallása mellett.

  • Tapintást érzékel a mesterséges bõr

    A hajlékony félvezetõ anyagból készült új mesterséges bõr érzékeli a tapintást, ami lehetõvé teszi, hogy olyan robotokat alkossanak meg, amelyek fogása akár egy tojás biztonságos tartásához is elegendõen finom, miközben elég erõs egy serpenyõ megtartásához - jelentették be vasárnap amerikai kutatók.

    Komoly feladatot jelent a robotikában, hogy a létrehozott eszköz a különbözõ tárgyak megfogásához és megtartásához szükséges erõt rugalmasan legyen képes megválasztani és alkalmazni. A nyomásérzékeny anyagokat e követelmény teljesítésére tervezik.

  • A szexszomnia betegség?

    A betegség tulajdonképpen az alvajárásnak egy sokkal „fejlettebb” változata, mely magába foglalja a teljes szexuális aktust (elõjátéktól az utójátékig), egyetlen fontos kivétellel: a betegek nincsenek tudatában annak, hogy mit tesznek, és felébredve nem emlékeznek a történtekre.

    A szexszomnia nem összekeverendõ a szexuális álmokkal. Az álmok az alvási fázis olyan szakaszában jönnek létre, mikor a test nagyrészt tehetetlen, míg az alvás közbeni szex a mélyalvást követõ fázisban fordul elõ, vagyis amikor a test már szabadabban mozog.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Boka-kar index - Javítja a szív és érrendszeri kockázatbecslést

    Együttes vérnyomásmérés a bokán és a karon javíthatja a szívbetegségek, agyérkatasztrófák és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatbecslését - közölte a skót Edinbourgh-i Egyetem népegészségtan professzora, Gerry Fowkes.

    Az egyszerûen elvégezhetõ vizsgálat lényege, hogy a bokán és karon mért vérnyomásértékek hányadosa (a boka-kar index, BKI) alapján sorolják a betegeket különbözõ rizikócsoportokba. A BKI-t a hagyományos mérési módszerek (koleszterinszint és vérnyomásmérés, az elhízás és a testmozgás felmérése) kiegészítõjének szánják.

  • Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a fehérjeváltás

    Több mint 84 ezer egészséges nõ 26 esztendei megfigyelése azt mutatta, hogy a fehérjebevitel átváltása vörös húsokról baromfira, halra és diófélékre mérhetõen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

    Amikor a fogamzásgátló tabletták megjelentek és nõk milliói kezdték szedni ezeket világszerte, az orvosok azonnal gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne ellenõrizni, van-e valamilyen veszélye, kedvezõtlen hatása ennek a folyamatnak.