rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Szívbetegek kerüljék a hideget!

  • München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
    A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt fõleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

    A koszorúérbetegség háttere lassú, gyulladásos folyamat: ez az érelmeszesedés lényege. Az utóbbi idõben a vérbõl több, gyulladásjelzõ fehérjét sikerült kimutatni és ezek mennyiségébõl következtetni lehet az érbetegség mértékére, elõrehaladására.

    Egy európai szakértõkbõl álló munkacsoport évek óta foglalkozik a hõmérséklet, a gének, valamint a levegõ szennyezettsége és a szívbetegségek közötti összefüggések vizsgálatával. Ennek legújabb eredményeit közölték most és meglepõ adatokat hoztak.

    A korábbi vizsgálatokban nem foglalkoztak annak mérésével, hogy a környezeti hõmérséklet milyen módon és mértékben befolyásolja a vérben megjelenõ gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Alexandra Schneider és munkatársai hat európai városban vontak be a vizsgálatba összesen 1003 szívbeteget, akiknek már volt infarktusa. Azt nézték, milyen változások következnek be, amikor jön a tél.

    Már öt nap, amikor a külsõ hõmérséklet tíz foknyit csökkent, négy százalékkal növelte a gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Egy másik fehérje vérszintjének növekedése háromnapos késéssel következett be.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt változások azt jelzik: a koszorúérbetegségben szenvedõk nem csak azért kerülnek télen a szívroham ismétlõdése szempontjából fokozott veszélybe, mert a hideg reflexes úton szûkíti az ereket és ez kiváltja az anginás mellkasi fájdalmat, sõt esetleg a szívinfarktust.

    A gyulladásjelzõ fehérjék fölszaporodása hideg idõben arra utal, hogy a hõmérséklet csökkenésének gyors hatása mellett érvényesülnek hosszútávú, kedvezõtlen hatások is, melyek fölgyorsítják az érkárosítás folyamatát. A tél most még messze van, de idõvel az is eljön. Akkor majd öltözzünk melegen!

    (Matos Lajos)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kávé meghosszabbíthatja a nõk életét

    Madrid - Tovább élhetnek azok a nõk, akik naponta négy-öt csésze kávét fogyasztanak, mint azok, akik nem kávéznak. A férfiakkal kapcsolatban ezt nem sikerült igazolni - írták spanyol kutatók az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratban.

    A kávé és frissítõ hatóanyaga, a koffein évszázadok óta viták kereszttûzében áll. Megjelentek hírek, hogy a gyakori kávézás fokozza a szív- és érrendszeri halálozást, szívritmuszavart okoz, sõt rosszindulatú daganatok kifejlõdéséhez vezet.

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • Megfelelõ életvitellel jelentõsen csökkenthetõ az agyi katasztrófák kockázata

    A szélütés minden formája, az agyvérzés, az agyinfarktus vagy az agyembólia leggyakrabban megelõzhetõ, vagy idõpontja jelentõsen késõbbre tolható.

    A legfontosabb az esetleges magas vérnyomás minél korábbi kiderítése és megfelelõ kezelése. A szövetség ugyancsak hangsúlyozza az egészséges életmód fontosságát: a dohányzás és az iszákosság mellõzését, a zsírszegény étrendet, mely sok gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz, a rendszeres testmozgást és a normál testsúly tartását.

  • Kódolt feledékenység?!

    Ha nincs esze, legyen notesze – szól az örök érvényû szólás. De mi van akkor, ha már a noteszt is elfelejtjük megnézni? A feledékenység sajnos senkit sem kerül el, de egy bizonyos határig teljesen normális kísérõje életünknek. A sokat emlegetett stressz nemcsak fizikai, lelki betegségeket okozhat, hanem memóriazavart is. Sokszor nehéz helytállni a családban, átlátni a gyerekek napirendjét, a sajátunkról nem is beszélve. Elfelejtünk egy-egy határidõs munkát, megbeszélést, és elõfordul, hogy kimarad az oviba, iskolába induló kicsi hátizsákjából a kedvenc plüssállat, rosszabb esetben az uzsonna.

  • Az éjszakai felriadások részben örökölhetõek?

    Az éjszakai felriadás, melytõl a gyerekek hirtelen sikítozni kezdenek, részben öröklõdik - állítja egy napokban megjelent tanulmány.

    "Az eredményeink azt mutatják, hogy a genetika is szerepet játszik az éjszakai felriadásban, bár a jelenséghez köthetõ géneket még nem sikerült beazonosítani - jelentették Bich Hong Nguyen és kollégái, a montreali Sacre-Coeur Kórház központjából. A jelentésben idézett korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy az alvajárás, alvás közbeni beszéd és a felriadás néhány esetében is szerepet játszanak a gének.

  • Zöld tea az öregedés ellen

    Zöld tea az öregedés ellenA zöld tea napjainkban fogyókúrás programok részeként vált közismertté. Azt viszont nem mindenki tudja, hogy a tea Ázsiában már évezredek óta közkedvelt, mivel gyógyítja a fejfájást, depressziót, elöli a káros baktériumokat. A zöld tea antioxidánsai védik az érrendszert a meszesedéstől, a rendszeresen zöld teát fogyasztó ember koránál jóval fiatalabbnak tűnik, gondoljunk csak Japánra, ahol a száz év fölöttiek aránya a világon a legnagyobb és a civilizáció káros hatásai ellenére ez az arány továbbra is folyamatosan növekszik.

  • A testszag olyan egyedi, akár a DNS

    A szaglenyomat információi a testnedvekkel, például a vizelettel és a verítékkel jutnak el a szervezet különbözõ részeire, ezek a folyadékok számos illékony és illatos anyagot is tartalmaznak.

    A szakemberek szerint éppen olyan egyéni tulajdonságról van szó, mint az ujjlenyomat vagy a DNS-minta: az egyéni szag mind állatok, mind mûszerek segítségével kimutatható. Az elfogyasztott táplálék is befolyásolja a testszagot, például a nagy mennyiségben fogyasztott fokhagyma illóanyagai a bõrön is érezhetõk.

  • Mágneses impulzusokkal átmenetileg megváltoztatható, hogy melyik kezünket preferáljuk

    Az agyra irányított mágneses impulzusokkal átmenetileg megváltoztatható, hogy melyik kezünket részesítjük elõnyben - állítják tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    Mint Flavio Oliveira, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársa elmondta, az emberek naponta sok-sok alkalommal döntenek arról, amikor egy tárgy felé nyúlnak, hogy melyik kezükkel tegyék meg azt. Ez a kezesség: a balkezesek a bal, a jobbkezesek a jobb kezüket indítják el tudattalanul a megfelelõ irányból érkezõ tárgy felé.

  • Segíthet a nõknek a séta a stroke elkerülésében

    Csökkentheti egy új tanulmány szerint a nõk a stroke-kockázatát, ha tornacipõt húznak, és hosszabb tempós sétára indulnak. Azoknál a nõknél, akik tempósan gyalogolnak, 37 százalékkal volt alacsonyabb a stroke veszélye, azoknál pedig, akik legalább heti két órát sétáltak bármilyen ütemben, 30 százalékkal csökkent az agyi katasztrófa esélye. Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a fizikai aktivitás segít a stroke elkerülésében, a most ismertetett kutatás azonban arra összpontosított, hogy pontosan mely mozgásfélék lehetnek a nõk legnagyobb segítségére ezen a téren.

  • Vörösbor védi az agyat

    A piros szõlõ legfontosabb hatóanyaga, amely a borban is benne van, csökkenti szélütés esetén az agyi károsodás mértékét. A sokak számára reményt keltõ vizsgálat eredményeit a Journal of Experimental Neurology közölte.

    A vörösborban egész sor bioaktív anyag található, amelyek közül az utóbbi években a rezveratrol lett a legismertebb. Vizsgálatok igazolták, hogy ez a polifenol mind a rosszindulatú daganatok elõfordulását, mind a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentõsen csökkenti.

  • Bébi zsírsejtek várnak hízásra

    Már a születés elõtt vagy közben megtalálhatóak az erekben azok a "bébi" zsírsejtek, melyek késõbb zsírraktárakat képeznek és arra várnak, hogy új zsírsejteket hozzanak létre - írják amerikai kutatók a Science címû tudományos folyóiratban.

    A dallasi Texas Egyetem orvosi karának kutatói úgy vélik, az érfalakban megbúvó zsírsejtek többlet kalória-bevitel hatására aktiválódnak és elhagyják addigi helyüket. - "Ezek az éretlen, úgynevezett progenitor sejtek még a születés elõtt vagy közben képzõdnek" - mondta Jonathan Graff, a kutatás vezetõje.

  • A futás a hosszú élet titka?

    Fussunk az életért!

    Washington - Egy futóklub középkorú tagjainak húsz éven át tartó követéses vizsgálata azt mutatja, hogy a futás számos idõskori betegség kockázatát csökkenti - közlik tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    A futás csökkentette a szívinfarktus, a rák és a neurológiai megbetegedések elõfordulási arányát is - írja Eliza Chakravarty és kutatócsoportja az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóirat hétfõi számában.

  • Az alapszínek testi-lelki hatásai - színterápia, színkezelés

    Az alapszínek testi-lelki hatásai - színterápia, színkezelésA színek testre és lélekre való hatásait már az ősi időkben – pl. Egyiptom és Kína területén – is ismerték és felhasználták. A színek ma is erősen befolyásolják lelkiállapotunkat, közérzetünket, és gyógyító hatással lehetnek a testre. A színek számos alakban és jelenségben nyilvánulnak meg. Az ember szabad szemmel legalább 2000 különböző árnyalatot képes érzékelni. A teljes képet és a helyiség szinergiáját pedig különböző színkombinációk képzik.Tény, hogy az összes érzéki benyomás 87 % -a színvilágon keresztül érvényesül. Az ember használja a színeket és általuk fejezi ki önmagát.

  • Az alaszkai eszkimóknak is ártalmas a cigi

    New York - Az inuitok étrendjében szereplõ telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelõre gyõzött a cigaretta.

    A GOCADAN betûszóval jelölt tanulmány 2000-ben indult. Ezernél több alaszkai inuitot kértek meg arra, hogy vegyen részt a vizsgálatban, amelyben az együttmûködõk genetikai alapját, étkezését, életvitelét követik nyomon és ultrahangos módszerrel mérik a fontos verõerekben az érelmeszesedés kialakulásának mértékét.