rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Csatazaj nem okoz szívinfarkust

  • Share on Tumblr

    A szívinfarktus vagy az agyi katasztrófa nem gyakoribb azoknál, akik katonaként évtizedekkel korábban túléltek háborús eseményeket.

    A háború szörnyûségei a katonák számára nem csak fizikai, de gyakran még súlyosabb lelki megterhelést jelentenek. Ez az életveszélyes szív- és érrendszeri események szempontjából rendkívüli kockázati tényezõ lehet, ezért több tanulmány foglalkozott a harci eseményeket túlélõ katonák késõbbi szívbetegségének elõfordulásával. Amerikai veteránok vizsgálatának eredményeit az Annals of Epidemiology közölte.

    Az Egyesült Államokban évtizedek óta folyik az ARIC tanulmány, amely azzal foglalkozik, hogy az érelmeszesedés kockázata milyen módon és mértékben érvényesül a társadalom különbözõ rétegeiben. Ennek fontos része, hogy a katonai szolgálatból visszatérõ férfiak és nõk között milyen gyakorisággal jelennek meg a szív- és érrendszeri betegségek.

    Öt éve Anna M. Johnson vezetésével egy munkacsoport 5368, többségében idõs ember adatait dolgozta fel. Csaknem a felük katonáskodott a II. világháborúban, illetve a koreai vagy vietnami háborúban. A kutatók külön választották azokat, akik ténylegesen részt vettek a harcokban, láttak embereket megsérülni vagy meghalni, esetleg maguk is megsebesültek, illetve azokat, akik nem kerültek ténylegesen bevetésre.

    Az elõzõ két csoport tagjainak egészségi állapotát azokéhoz hasonlították, akik hasonló korúak és iskolázottságúak voltak, de nem voltak katonák. Az akkori vizsgálatból az derült ki, hogy a harctéren küzdõ, tényleges hadviseltek között a katonai szolgálatot nem teljesítõkhöz képest a leszerelés után kétszerte gyakrabban fordultak elõ erõs dohányosok, négyszer annyian voltak alkoholisták, viszont valamivel többet mozogtak.

    A kutatók akkor úgy látták, hogy azok, akik megjárták a frontvonalat, leszerelés után nagyobb mértékben küszködtek bizonyos kockázati tényezõkkel - köztük dohányzással, alkohollal -, mint a többiek.

    A munkacsoport 36 évvel az egykori katonai események után újra megvizsgálta az ARIC tanulmány résztvevõit. A nem katonáskodók, a harci eseményektõl távol lévõ katonák, illetve a harcokban közvetlenül részt vevõk szív- és érrendszeri kockázata között most már nem találtak eltérést.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Könnyebb bejutni egy Botox kezelésre, mint ellenõriztetni egy gyanús anyajegyet

    Úgy tûnik, könnyebb bejutni a bõrgyógyászati sebészetre egy Botox kezelésre, mint ellenõriztetni egy gyanús anyajegyet.

    Amerikai kutatók azt figyelték meg, hogy azok a páciensek, akik Botox injekciót szerettek volna kapni, gyorsabban bejutottak bõrgyógyászhoz, mint azok a betegek, akiknek sürgõsen meg kellett volna beszélni egy anyajegy eltávolítását. Igen nagy különbségek vannak a kozmetikai illetve a valóban beteg bõrgyógyászati páciensek várakozási ideje között.

  • Fénnyel irányítottak izmokat amerikai kutatók

    Amerikai kutatóknak sikerült fény segítségével idegsejtek aktivitására hatni egereknél úgy, hogy az azokhoz tartozó izmokat irányítani tudták.

  • Bújjunk össze, hogy megóvjuk a szívünket!

    Az összebújás és a gyengédség nemcsak a léleknek esik jól, hanem a szívbetegségeket is segít megelõzni. Az észak-karolinai egyetem kutatói felfedezték, hogy már az is csökkenti a vérnyomást és a pulzust, ha tíz percig fogjuk egymás kezét - tudósít a "Men's Health" címû amerikai férfi életmódmagazin. Ezáltal pedig erõsödik a szív-és érrendszer.

  • Meg kell állítani az újszülöttkori szepszis okozta halálesetek terjedését

    A WHO arra szólította fel a Fülöp-szigeteki kórházakat, szigorítsanak a fertõzések elenõrzésén annak érdekében, hogy állítsák az újszülöttkori szepszis okozta halálesetek terjedését.

    Az évente körülbelül 30 ezer Fülöp-szigeteki csecsemõ közül, akik születésük után egy hónapon belül meghalnak, közel 8 ezren az újszülöttkori szepszis, egy komoly bakteriális fertõzés miatt vesztik életüket. A WHO azután adta ki felhívását, miután idén májusban a Metro Manila Kórházban 31 újszülött vesztette életét, közülük 27-en az újszülöttkori szepszis következtében.

  • Mesterséges szivárványhártyát kapott az írisz nélkül született amerikai kisfiú

    Mesterséges szivárványhártyát ültettek be egy írisz nélkül született amerikai kisfiú szemébe és a mûtét eddig sikeresnek látszik - jelentette a The Cincinnati Enquirer címû lap.

    Ha a jobb szemen beválik a szivárványhártya-protézis, akkor megmûtik a fiú bal szemét is, így várhatóan teljes egészében helyreállhat a beteg színlátása. Az újság szerint a hétéves Nathaniel máris jobban látja a színeket és jobban tud fókuszálni, pedig még csak a jobb szemébe ültették be a mûíriszt.

  • A balkezesek gyengébben teljesítettek a teszteken

    London - A balkezes gyerekek gyengébben teljesítettek a teszteken, mint jobbkezes társaik - derült ki a Bristoli Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során.

    A tudósok azt kívánták kideríteni, hogy a balkezességhez társul-e a kognitív fejlõdés mássága. A kutatásokat az angol oktatási rendszer országosan egységes teljesítménytesztjeire - Standard Attainment Tests (SAT), amelyet 7, 11 és 14 éves korban végeznek , valamint az intelligenciahányadost mérõ IQ-tesztekre alapozták.

  • Hirtelen halál a férfiaknál õrizete vétel után - szívstressz-szindróma

    München - Egy új tünetegyüttes áldozatai lehetnek azok a fiatal férfiak, akik hirtelen meghalnak azt követõen, hogy a rendõrség õrizetbe vette vagy letartóztatta õket: hasonló tünetegyüttes létezik a vadállatok esetében is, amikor fogságba esnek - állítják spanyol kutatók.

    Manuel Martinez Selles a madridi Gregorio Maranon kórház orvosa jutott erre a következtetésre azután, hogy megvizsgált 60 olyan esetet Spanyolországban, amelynek során a rendõrség õrizetében valaki hirtelen és megmagyarázhatatlan halált szenvedett.

  • Egy vérnyomáscsökkentõ segíthet törölni a rossz emlékeket

    London - Egy széles körben használt vérnyomáscsökkentõ segíthet majd megszabadulnunk rossz emlékeinktõl, sõt szorongásos zavarok és fóbiák kezelésére is alkalmas lehet - állapították meg holland kutatók.

    Jelentõsen gyengítette egészséges önkéntesek pókokkal kapcsolatos rossz emlékeit a propranolol hatóanyagú bétablokkoló szer - mondta Merel Kindt kutatásvezetõ, az Amszterdami Egyetem pszichológusa.

  • Szív- és érrendszeri megbetegedések megelõzését támogató program

    Eredményesebb kardiológiai gyógyítást szeretne a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) és a Magyar Kardiológusok Társasága, így támogatják a "vel és gyógyításával kapcsolatos nemzeti program" javaslatait.

    A magyarok több mint 50 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Közel 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egy millióan cukorbetegek, a lakosság fele túlsúlyos.

  • Saját kislányát kábítószerezte egy nõ

    Gyermekkora óta kábítószerezte saját lányát egy nõ a kelet-ukrajnai Makijivka városában.

    A helyi rendõrség családvédelmi akcióba kezdett, hogy kiszûrje a gyermekeiket elhanyagoló vagy velük durván bánó szülõket a Donyeck megyei városban, ekkor derült fény a szörnyû tettre.
    Még a sokat tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette az, ahogyan egyes szülõk bántak a saját vagy fogadott gyermekeikkel - írta a Komszomolszkaja Pravda ukrajnai kiadásának internetes változata.

  • Tanulmány: minden tizedik kínai cukorbeteg

    Kína diabéteszjárvánnyal néz szembe a növekvõ arányú elhízás és a társadalom öregedése miatt - figyelmeztet egy csütörtökön megjelent tanulmány.

  • Probáma az orvosi recepteken szereplõ utasításokkal

    Számos amerikainak akad gondja a recepteken szereplõ utasításokkal. Gyakori félreértés például, amikor a 'napi kétszer két tabletta' utasítást naponta összesen két tablettának gondolják.

    A többnyire alacsony képzettséggel rendelkezõ meginterjúvolt emberek 43,7 %-ának okozott gondot eldönteni, hogy pontosan hány tablettát is jelent a 'vegyen be napi kétszer két tablettát szájon át' utasítás. A megkérdezettek 9 %-a nem tudta meghatározni a tabletták számát a 'vegyen be minden nap egy tablettát' utasításra.

  • A víruskutatás óriási sikere - Az idei orvosi Nobel-díjat három virológus kapta

    A víruskutatás óriási sikerének nevezte Nagy Károly professzor, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója, hogy az idei orvosi Nobel-díjat három virológus kapta.

    Harald zur Hausen német kutató a méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV), a két francia tudós - Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier pedig az AIDS-vírus felfedezéséért kapta idén megosztva a legmagasabb tudományos elismerést. "Mind a három kutatót személyesen ismerem.

  • Tippek az aranyér kezeléséhez

    Kis odafigyeléssel és helyes táplálkozással megelõzhetõek a kellemetlen tünetek. Annak is érdemes megjegyezni a tippeket, akiknek még nem voltak ilyen panaszai.

    Az aranyeresség népbetegségnek számít, amely a felnõtt lakosság 20%-át, érinti. A folyamat, a végbélnyílástól kb. 4-5 cm-re, a nyálkahártya alatti vénák kóros kitágulásával kezdõdik. Különbözõ szövõdmények is kialakulhatnak, pl. nyálkahártya-berepedés, vénatrombózis, vérzés, amelyek rendkívül fájdalmasak. A beteg sok esetben csak ilyenkor megy el orvoshoz.