rss
  • Újabb botrányos tett - a kórház mosdójában halt meg a kezeletlen beteg

  • Share on Tumblr

    A békéscsabai kórház mosdójában halt meg egy 61 éves férfi az elmúlt hét elején, anélkül, hogy orvos látta volna. A férfi hajnalban ment be a kórház sürgõsségi osztályára mert otthon rosszul lett.

    A békéscsabai kórházból a hozzátartozók szerint a férfit vizsgálat nélkül a felnõtt ügyeletre küldték tovább, ám orvos ott sem vizsgálta meg. A férfi ezután a kórház mosdójában rosszul lett és meghalt, hiába próbálták meg újraéleszteni.

    A családtagok elmondása szerint a férfi otthon hasmenésre és szívtájéki szorításra panaszkodott, ezért döntöttek úgy, hogy bemennek a kórházba. A sürgõsségi osztályon anélkül, hogy megvizsgálták volna, az ügyeletes nõvérek a kórház egy másik épületében lévõ felnõtt ügyeletre küldték tovább a beteget. A felnõtt ügyeleten azonban hiába kopogtattak, senki sem nyitott ajtót.

    A férfi közben rosszul lett és kiment a mosdóba, ahol összeesett. A felesége hiába hívott segítséget, az idõközben kiérkezett orvos már nem tudta újraéleszteni a beteget. Az utólagos diagnózis szerint a férfi halálát koszorúér trombózis okozta. Az eset miatt a kórház és az intézménytõl függetlenül mûködõ felnõtt ügyelet is belsõ vizsgálatot rendelt el.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem segítenek a szteroidok a ziháló gyerekeken

    Boston - A vírusos vagy egyéb fertõzések miatt nehezen lélegzõ gyerekeknek adott szteroidok nem javítanak állapotukon - állapította meg brit orvosok vizsgálata.

    Az iskolás kor alatti gyerekek harmadánál jelentkezik idõnként olyan ziháló légzés, amely megrémíti a szülõket. Hat éves korukra a gyerekek többsége kinövi, ám addig sok esetben kortikoszteroid-kezelést kapnak.

  • A mellrákra hajlamosító gént nem befolyásolja az életmód

    Az emlõrákra hajlamosító gént nem befolyásolja az életmód, amelynek káros elemei amúgy növelhetik a betegség kockázatát a nõknél - derült ki egy frissen ismertetett tanulmányból.

  • A kromoszómák korai öregedését tapasztalták sokízületi gyulladásnál

    Washington - Sokízületi gyulladással (reumatoid artritisz) élõ emberek immunsejtjeit vizsgálva a bennük lévõ kromoszómák korai öregedését fedezték fel amerikai kutatók.

    A kromoszómák végeit lezáró, telomernek nevezett rövidke DNS-szakaszok minden sejtosztódáskor rövidülnek, hacsak egy erre szakosodott enzim, a telomeráz ki nem javítja.

  • Verejtékmirigyek segítik a sebgyógyulást

    Kiderült, hogy az izzadásért felelõs mirigyek egy másik, az egészségünk szempontjából létfontosságú feladatot is végeznek: segítik a sebgyógyulást.

  • A sebgyógyulás mechanikája

    Úgy tûnik, hogy a sebgyógyulás és a kötõszövet képzõdés hátterében döntõen mechanikai hatások érvényesülnek. Amikor sérülés ér minket, a kialakult seb helyreállítása érdekében a szervezet komplex mechanizmust indít be. Közvetlenül a bõr felszíne alatt folyamatosan olyan specializált sejtek (fibroblasztok) ólálkodnak, melyek a sebben kialakult ideiglenes szövethálózatban aktiválódnak és a seb zárásához szükséges kollagént elkezdik termelni. Az ideiglenes szövetháló (mátrix) kezdetben igen puha és tele van sejtek növekedését serkentõ faktorokkal.

  • A jó memória titka a boldogság

    A Magdeburgi Egyetem munkatársainak vizsgálatai szerint a dopamin nevû hormon javítja a hosszú távú memóriát.

  • Kicsit kevesebb konyhasó, sokkal kevesebb szívhalál

    Ha az Egyesült Államokban csak egy kicsit sikerülne az ételek sózását visszafogni, a szívbetegségek vagy az agyi katasztrófák okozta halálozás jelentõsen csökkenne, kiváltképp az afroamerikaiak körében, akik között különösen gyakori a magas vérnyomás és a sóérzékenység. Az errõl szóló elõadás az Amerikai Szív Társaság konferenciáján hangzott el Floridában.

  • Genetikai módszerekkel tesztelhetõ a gyógyszerkészítmények májkárosító hatása

    Washington - Amerikai kutatók szerint a vérben található genetikai anyag, az úgynevezett mikroRNS lehetõvé teszi a gyógyszerek májkárosító hatásának korai felismerését.

    Egy sor gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik a májkárosodás, ám az orvosok nem rendelkeznek olyan gyors és egyszerû vérvizsgálati módszerrel, amellyel kimutatható a készítmény májra toxikus volta azelõtt, hogy súlyosabb gondok jelentkeznének.

  • Ausztráliában is találtak az új szuperbaktériummal fertõzött betegeket

    Három ausztrál betegben is azonosították azt az új, minden antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumot, amely brit tudósok kutatásai szerint Dél-Ázsiából indult, és rövid idõn belül az egész világon elterjedhet.

  • A személyre szabott alvadásgátlás biztonságosabb

    Budapest - Ha laboratóriumi vizsgálattal ellenõrzik a vérlemezkéknek a legkorszerûbb gyógyszer alkalmazásakor észlelhetõ viselkedését, a kezelés hatékonyabb, a vérzéses szövõdmény pedig ritkább. Francia kutatók az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették eredményeiket.

  • A szoláriumok használatának veszélyeire figyelmeztet az Európai Bizottság

    Az Európai Bizottság arra figyelmeztette több uniós ország, köztük a magyar szoláriumhasználóit, hogy a téli barnulásukért késõbb akár komoly árat is fizethetnek.

  • Tanulmány: biztonságos a lézeres szürkehályog-mûtét

    Könnyebb és pontosabb, ha lézer segítségével törik szét és távolítják el a szemlencsét szürkehályog-mûtétnél - közölték amerikai orvosok.

  • Rendszeres testmozgással megelőzhető a mellrák

    Rendszeres testmozgással megelőzhető a mellrákNapi egy órányi mozgás segítségével jelentősen csökkenthető a mellrák kialakulásának esélye, függetlenül attól, hogy milyen testsúlyú vagy életkorú az illető. 'Az összes olyan tanulmányt figyelembe vettük, melyek a testmozgás és a mellrák közötti kapcsolatot vizsgálták, így az eredményeink meglehetősen stabil tudományos alapokon állnak' - mondta a professzor. A testmozgás előnyös hatásai egyedül akkor nem voltak számottevőek, ha az érintett hölgyek hormonpótló terápiában részesültek.

  • Újra használják lebénult kézizmaikat a majmok

    Chicago - Újra használni tudták bénult csuklójukat egy kísérletben résztvevõ majmok egy számítógéppel támogatott eszköz segítségével, amely agyi jelekkel vezérli az állatok izommûködését - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóirat csütörtöki számában.

    A felfedezés olyan emberek kezeléséhez vezethet, akiknek megsérült a gerincagya vagy más okból lebénültak izmaik.