A Heidelbergi Egyetem kutatói Boris Stuck vezetésével végezték kísérleteiket, melyekrõl vasárnap a Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány (Egyesült Államok) chicagói éves találkozóján számoltak be.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Korábbi kutatások már igazolták, hogy másfajta serkentõ hatások - így a hangok, nyomás, rezgés - befolyásolják az álmok tartalmát és érzelmi töltetét.
Stuck szerint a kísérlet nehézsége abban áll, hogy a beavatkozásnak elég erõsnek kell lennie az érzékelhetõséghez, de nem lehet túl erõs ahhoz, hogy a vizsgált egyén felébredjen tõle. Egyes szagok, például a borsé, nemcsak serkentik a szagérzékelést, hanem irritálhatják az orrjáratokat is.
A vizsgálatban tizenöt egészséges, fiatal nõ vett részt. Amikor a nõk a gyors szemmozgás (REM) alvási fázisába jutottak - amelyben az álmokat is látjuk -, akkor alkalmazták a szagokat. Minden kísérleti alany háromszor ébredt fel, tehát 45 alkalommal kérdezték meg õket álmukról. Összesen negyven álomról számoltak be.
A kutatók megkérték a kísérletben résztvevõket, hogy 0 és 3 között értékeljék a látott álom érzelmi töltetének erõsségét. A záptojás esetében az átlagos érték mínusz 0,4 volt, míg a rózsánál 1,2 a pozitív tartományban.
A vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy akár öntudatlanul is befolyásolható hangulatunk olyan egyszerû környezeti hatással, mint az illat.