rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A baktérium nem tesz különbséget

  • Share on Tumblr

    Ingyenes lesz a babák védelme

    A pneumococcus baktérium okozta fertõzés esetenként súlyos, gyakran drámai következményekkel jár, elsõsorban a kétévesnél fiatalabb gyermekek körében. A szerdai kormánydöntés értelmében a szülõk kérésére valamennyi 2 évnél fiatalabb kisgyermek térítésmentesen kapja meg az oltást.

    Jövõ év végére így már valamennyi 2 évnél fiatalabb gyermek ingyenesen lesz beoltva a pneumococcus ellen. Ezen felül továbbra is minden 2 és 5 év közötti veszélyeztetett kisgyermek 70 százalékos támogatás mellett juthat hozzá a vakcinához. Milyen betegségek ellen véd a vakcina?

    A világ 24 országában a pneumococcus elleni védõoltás már természetes gyakorlat és további 6 ország bejelentette az oltás bevezetésének szándékát.Nem oktalanul, hiszen az Egészségügyi Világszervezet, a WHO közelmúltban publikált adatai szerint a baktérium által okozott betegségek évente 1,7 millió kisgyermek halálát okozzák, a szövõdmények pedig életre szóló károsodást idézhetnek elõ.

    Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet fõigazgatója már beszélgetésünk kezdetén rámutatott: sok kisgyermek észrevétlenül hordozója ennek a baktériumnak, ami bármikor aktivizálódhat és súlyos agyhártyagyulladást, tüdõgyulladást, középfülgyulladást és még többfajta, súlyos fertõzést okozhat.

    A baktérium cseppfertõzés útján terjed, tehát köhögéssel, tüsszentéssel és közvetlen érintkezéssel is. Rendkívül agresszív baktériumfajtáról van szó, ami az orr-és garatüreg nyálkahártyáin túljutva fertõz. De, ha nem is töri át a szervezet védelmi vonalát, akkor is okozhat betegségeket, mivel az orrgarat anatómiai összeköttetésben van a középfüllel, és a melléküregekkel, tehát ezekbe közvetlenül is eljuthat. A gennykeltõ baktérium támadására leginkább télen, és kora tavasszal lehet számítani, mikor az immunrendszer gyengülése következtében az egész szervezet ellenállóképessége rosszabb és fokozottabb az összezártság is.

    Az alattomos baktérium okozta fertõzés könnyen összetéveszthetõ kezdetben az egyszerû influenzával. Azonban a nem kezelt, félreismert fertõzés késõbb jellegzetes tüneteket mutat, mint a magas láz, a hányás, a fejfájás, a nyakizmok megfeszülése, az elesettség érzete, ami eszméletzavarig fokozódhat. A kisgyermek nyöszörögve sír, vagy éppen sivalkodva jelzi, hogy nagy a baj. Dr. Újhelyi Enikõ, a Szent László Kórház gyermekintenzív osztályának osztályvezetõ fõorvosa naponta találkozik ilyen baktériummal fertõzött kisgyerekkel.

    - Valóban az egy év alatti kicsik körében a legveszélyesebb a fertõzés, hiszen az õ immunrendszerük még nem képes védekezni az ilyen durva támadás ellen. A megelõzés egyetlen módja a védõoltás, amit eddig is megkaphatott mindenki, aki kérte gyermeke számára és meg tudta fizetni. Az oltás hosszú évtizedekre, esetleg egy életre védettséget ad. Egészségügyi centrumunkban sajnos csaknem mindig kezelünk pneumococcus által fertõzött gyermekeket, és a leggondosabb intenzív terápia ellenére is ötbõl egyet általában elveszítünk. Az antibiotikumokkal szemben ezek a baktériumok egyre ellenállóbbak és a véráramba bekerülve szinte órák alatt végzetes rombolást képesek végezni.

    A kérdésre, hogy felnõttek is megkaphatják-e ezt a fertõzést, a fõorvosnõ igennel válaszol. Felnõttek számára forgalomban van egy más összetételû védõoltás, amit az egészségpénztár 50 százalékban támogat. Ez viszont gyermekeknek nem adható, náluk nem vált ki immunválaszt és hatása sem olyan tartós, legföljebb 5-10 évre tehetõ.

    A gyermekorvosok elégedetten vették tudomásul a bejelentést, miszerint a jövõben nem a szülõk anyagi helyzete dönti el, melyik csecsemõ kap védõoltást a veszélyes baktérium ellen, hanem októbertõl a két éven aluli gyermekek ingyen kapják.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túlzott alkoholfogyasztás szívritmuszavarhoz vezethet

    A leggyakoribb szívritmuszavar, amelynek szövõdményei súlyos, életveszélyes állapotot jelenthetnek, nem ritkán bõséges alkoholfogyasztás következtében kezdõdik.

  • Az Elsõsegélynyújtás Világnapja

    Tizenhat európai ország vöröskereszt szervezetének 2000-es kezdeményezésére szeptember második szombatján - idén 13-án - rendezik meg az Elsõsegélynyújtás Világnapját. Így szeretnék ráirányítani a figyelmet arra, hogy kívánatos lenne az elsõsegélynyújtás minél szélesebb körû ismerete a laikusok körében, mert sok esetben életmenthetõ lehet az idejében és szakszerûen elvégzett beavatkozás. Tavaly már több mint száz ország Nemzeti Vöröskereszt és Vörösfélhold Társasága tartotta meg az elsõsegélynyújtás ünnepét, együtt a Magyar Vöröskereszttel.

  • Súlyos következménnyel járhat a hörgõtágító

    New York - Azoknak a krónikus asztmával élõ pácienseknek, akik naponta használják a szalmeterol hatóanyagú hörgõtágítót, nagyobb a kockázatuk a súlyos nemkívánatos eseményekre - állapították meg brit kutatók a Cochrane Library orvosi szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Új eljárás, ami drasztikusan egyszerûsítheti a tüdõrák felismerését?

    A lipcsei egyetem kutatói különleges eljárást fejlesztettek ki a tüdõrák korai felismerésére. Német sajtóértesülések szerint az eljárás drasztikusan egyszerûsíti a felismerést. Lényege az, hogy a meglehetõsen költséges komputertomográfia helyett a jövõben egyszerû légzéselemzés elegendõ.

    Ehhez pedig egy egészen "kezdetleges" berendezés szükséges, amellyel a háziorvosok is rendelkezhetnek, s nem lesz szükség arra, hogy a pácienst azonnal egy szakorvoshoz utalják. Ugyanakkor így az olykor több hetes várakozások is megelõzhetõk.

  • Ezentúl a nõvérek is kezelhetnének betegeket Nagy-Britanniában?

    A brit háziorvosok élesen tiltakoznak a londoni egészségügyi minisztérium új reformtervei ellen, amelyek szerint a jövõben a nõvéreknek is megengednék, hogy betegeket kezeljenek. Ugyan a nõvéreket és ápolókat szigorú szabályok kötnék, a háziorvosi szövetségek mégis kritizálják ezeket a terveket.

    A brit orvosszövetség (British Medical Association, BMA) elnöke, Hamish Meldrum azzal érvelt, hogy a nõvérek, az ápolók és a praxissegítõk nem elég képzettek ahhoz, hogy saját felelõsségükre betegeket lássanak el.

  • Hipovitaminózis - Hogyan tehetünk ellene?

    Ha a szervezet vitaminigénye nagyobb, mint a vitaminbevitel, hipovitaminózis fejlõdik ki, melyek tünetei a vitamin bevitelével gyorsan és eredményesen megszüntethetõk.

    Elsõdleges módon kialakuló hipovitaminózisról beszélünk, ha a bejutott vitamin mennyisége kevesebb a táplálékfelvétel csökkenése (idõs, leromlott állapotú betegek, krónikus alkoholisták esetén) vagy a táplálék összetételének megváltozása miatt.

  • Tovább terjed a madárinfluenza-járvány

    India keleti részén a hatóságok újabb madárinfluenza-járvány kitörését jelentették, miközben egy másik államban is a vírus megfékezésén dolgoznak.

    A laborvizsgálatok megerõsítették, hogy a Nyugat-Bengálban talált szárnyasok a halálos fertõzéstõl hullottak el - nyilatkozta az állategészségügyi vezetõ, Dilip Chakraborty a régió fõvárosában, Kolkatában. A kormány bejelentése szerint a szárnyasok leölését szerdán kezdik meg.

  • Értékes nyersanyag emberi vizeletbõl

    Berlin - Egy német építészmérnök olyan eljárást dolgozott ki csapatával, amely a szennyvízbõl egy egyre szûkösebbé váló, de annál inkább szükséges nyersanyagot állít elõ: foszfort.

    "A foszfor szervezetünk egyik legfontosabb energiahordozója" - magyarázta Rainer Schuhmann a Die Welt címû német lap internetes kiadásában.

  • Amerikában beköszöntött a beteglátó robotok kora

    Az amerikai kórházakban már ma is több száz olyan, önjáró robotot alkalmaznak, amelyek egy távoli városban lévõ orvos szemeként és füleként szolgálnak a pácienssel való kommunikációban.

  • A "halál órája" mutatja az elhunyt dohányosok számát

    A "halál óráját" leplezte le az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a svájci Genfben; az óra azt mutatja, hogy világszerte hányan halnak meg a dohányzás miatt.

  • Sokat beszélnek fittségükrõl a britek, de keveset tesznek érte

    A brit állami egészségügyi szolgálat felmérése szerint a lakosok többsége inkább beszél az egészségérõl és aggódik, mintsem tenne érte.

  • Az alacsony vérnyomásról

    Az alacsony vérnyomás nagyon gyakori a népesség körében. A vérnyomás a nap folyamán ingadozhat is, többször elérve az alacsonynak számító értékeket. Másoknak az átlag vérnyomásértéke alacsony. Az alacsony vérnyomás nem minden esetben okoz panaszokat szemben a magas vérnyomással.

  • A séta csökkenti az agyérgörcs kockázatát

    A legújabb spanyol kutatás szerint azokban a nõkben, akik hetente több órát sétálnak, kisebb az agyérgörcs kialakulásának valószínûsége, mint azokban, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem sétálnak.

  • Génjeink is közrejátszhatnak népszerûségünkben

    Washington - Génjeink is közrejátszhatnak népszerûségünkben - állítják amerikai kutatók egy nagyszabású ikerkutatás alapján.

    Nicholas Christakis, a Harvard Egyetem kutatója a San Diegói Kaliforniai Egyetem két tudósával - Christopher Dawesszal és James Fowlerral közösen 1110 tinédzserkorú ikerpárt vont be a vizsgálatokba. A kutatók olyan népszerûségi mutatókat értékelték, mint hogy hányan nevezték barátjukként az adott személyt.