Az amerikai szívgyógyászoknak súlyos gondot kell megoldani: a szívkatéterezésre bekerülõ betegek közül egyre többet nem tudnak a vizsgáló asztalra fektetni, mert annyira kövér. A viharosan növekvõ nehézségekrõl egy kutatócsoport az Amerikai Szívgyógyászok folyóiratában számolt be.
Thomas Vanhecke és munkatársai 94 gyógyintézet szívkatéteres laboratóriumának vezetõit kérdezték meg, milyen gondot okoz honfitársaik gyarapodó testsúlya, amikor legtöbbször sürgõs felvételre és azonnali eszközös vizsgálatra beszállítják a túlsúlya mellett szívrohammal is küszködõ beteget.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A 94 szívkatéteres laboratóriumban a leggyakoribb megengedett súlyhatár a 198,9 kg volt, de az értékek 160 kg és 250 kg között mozogtak. A fölmérés szerint évente átlag öt alkalommal fordul elõ, hogy a beteg kövérsége miatt egyik szívkatéteres laboratóriumban sem tudják elvégezni a vizsgálatot.
A megkérdezett laborvezetõknek 70 százaléka azt mondta, hogy ilyenkor egyszerûen nem tudja, mit is tegyen. A helyzet azért mind súlyosabb, mert a szívizom infarktus a kórosan elhízott fiatal emberekben az utóbbi évek tapasztalatai szerint sûrûbben fordul elõ.
Az utolsó évtizedben a szívkatéteres laboratóriumokban vizsgált, kezelt betegek testsúlyának átlaga meredeken növekedett. Ráadásul a kövér betegeknél gyakoribbak a szövõdmények, bonyolultabb a vizsgálandó erek megközelítése.
Kiderült, hogy a szívkatéteres beavatkozások alapvetõ eleme, a röntgenkép a nagy testtömegû betegek esetén gyakran nem jól látható. Ennek az a következménye, hogy a kritikus érelváltozások fölismerése, ellátása sem tökéletes.
Az amerikai kórházakban a mind több elhízott beteg kezelése évek óta probléma. Vannak intézetek, ahol külön épületszárnyat nyitottak a kövér páciensek számára. A nyitás szószerint értendõ: legelõször az ajtókat kellett kicserélni, mert a korábbinál szélesebb hordágyat vagy gördíthetõ betegágyat az eredeti nyílászáró szerkezeteken keresztül nem lehetett átgurítani.