rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az első gyermeknél nagyobb az esély az allergia kialakulására

  • Share on Tumblr

    Az első gyermeknél nagyobb az esély az allergia kialakulásáraMár a várandósság hónapjaiban eldőlhet, hogy a születendő gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e majd allergiás tünetek. A betegség kialakulását ezen felül a születési sorrend is befolyásolhatja. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Az Egyesült Államokban 10 év alatt 18 százalékkal emelkedett a gyermekek körében előforduló ételallergia gyakorisága. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

    Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.

    Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több, mint 13.000 iskolás korú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették. Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében.

    A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza. A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében.

    Az allergiák megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés - magyarázza dr. Hidvégi Edit. Fontos azonban, hogy soha nem a betegséget, csak a hajlamot örököljük, így amit lehet, meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük kialakulását.

    Ételallergiás gyermekek esetében például ezért 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javaslunk. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.
    A légúti allergiák megelőzésével kapcsolatban készült felmérések gyakran példaként említik, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban fordul elő allergiás megbetegedés. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szükség van bizonyos mikrofertőzésekre, vagyis a túlzott tisztaság egyáltalán nem segít az allergia elkerülésében.

    Az első gyermeket a szülők rendszerint a széltől is óvják, a később született testvérek esetében azonban elkerülhetetlen például, hogy a nagyobb gyermek által az óvodában, iskolában szerzett fertőzésekkel már kicsi koruktól fogva találkozzanak.

    A kisebbek immunrendszere ezért más érési folyamaton megy keresztül, mint nagyobb testvérüké. Feltehetően ez az összefüggés állhat a kutatási eredmények hátterében is.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új fenyegetés: H5N1 után H9N2

    Washington - Miközben a világ készül a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse által okozott világjárványra, tudósok szerint egy másik, a H9N2-es törzs szintén egyre fenyegetõ veszélyt jelent.

  • Gates 130 000 dollárral támogatja a dohányzás betiltását és a füstmenetes olimpiát

    Bill Gates,a Microsoft visszavonult társalapítója,alapítványából félretett 130 000 dollárt, hogy támogassa a füstmentes olimpiát.

    Az alapítványból elkülönített összeget reklámokra és dohányzásellenes kampányokra szánták, párhuzamosan a dohányzás Olimpiáról való kitiltásával.

    Peking füstmentes játékokat ígért, betiltották a dohányzást a legtöbb fedett nyilvános helyen, munkahelyen, nézõtereken, nyitott stadionokban a játékok idejére.

  • Ultrahanggal és mágneses tér segítségével juttatták el a gyógyszert az agytumorba

    Ultrahang és erõs mágneses tér segítségével sikerült tajvani kutatóknak célzottan eljuttatni az egerek agydaganatába a kemoterápiás készítményt.

  • A számítógépes receptírás elõnyei

    A gyógyszertárba küldött recept számítógépes formája hatszorta pontosabb, biztonságosabb, mint az eredeti, kézzel írott változat. A módszer amerikai elterjedésének elõnyeit és nehézségeit áttekintõ tanulmányt a Journal of Internal Medicine legújabb száma közölte.

  • Újabb rákgéneket azonosítottak

    Párizs - A számítógépek egyre nagyobb kapacitását a genetikai kód elemzésével kombinálva újabb rákgénrõl, valamint a mell és a bõr tumorjában szerepet játszó hibás génváltozatokról születtek tanulmányok, melyeket a Nature Genetics címû szaklap vasárnapi számában tettek közzé a kutatók.

  • Sokba kerülnek a víz által terjesztett betegségek

    Háromféle, a légutakba vagy az emésztõrendszerbe került víz által terjedõ betegség 539 millió dollár (120 milliárd forint) költséget jelent évente az Egyesült Államok egészségügyi rendszerében - közölték szerdán kutatók.

  • 'Elhízásgén' nélkül vékonyak maradtak az egerek

    London - Kevesebb mozgás mellett is több kalóriát égettek el azok a kísérleti egerek, melyekbõl hiányzott egy, az elhízással már összefüggésbe hozott gén - közölték német tudósok a Nature címû brit tudományos magazin legutóbbi számában.

  • Új, nemi úton terjedõ betegséget fedeztek fel

    Egy új vizsgálat szerint egy viszonylag új, nemi úton terjedõ betegség gyakorisága megelõzte a gonorrhoeáét az amerikai fiatal felnõttek körében.

    A Mycoplasma genitaliumot elõször az 1980-as években azonosították. Férfiakban húgycsõgyulladást, nõkben méhnyak és méhnyálkahártya gyulladást okozhat, amely meddõséghez vezethet, bár az esetek többségében tünetmentes a fertõzés. A jelen vizsgálatban a Washington Egyetem kutatói a 18 és 27 éves korosztályból 1714 nõt és 1218 férfit vizsgáltak meg az amerikai nemzeti kamaszkori egészségi állapotot felmérõ vizsgálat keretében.

  • Kecsketejjel az allergia ellen

    A legújabb kutatások szerint a parlagfû okozta allergiát jól lehet kezelni a kecsketejjel, ugyanis az állat vérében a lelegelt növény allergén anyagai hatására ellenanyag képzõdik – számol be a Somogyi Hírlap.

  • Légzõszervi rákot okozhat a füstölõégetés

    New York - A füstölõk égetése kellemesen édes illatot áraszt, ám a szétterülõ füst rendszeres belégzése növeli a légzõszervi rák kockázatát - állítja a Cancer címû orvosi szakfolyóiratban októberben megjelenõ tanulmány.

  • Ingyenessé kellene tenni a maláriavizsgálatokat és -kezeléseket

    Ingyenessé kell tenni a maláriavizsgálatokat és -kezeléseket, mert ez jelentõsen megnövelné az évente egymillió halálos áldozatot követelõ megbetegedés ellen kezelést igénylõk számát - állította egy nemzetközi orvoscsoport.

    Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) képviselõi több százezer, Csádban, Sierra Leonében és Maliban kezelt maláriás eset tapasztalatából kiindulva fogalmazták meg ajánlásaikat, amelyeket Johannesburgban tartott sajtóértekezletükön ismertettek.

  • A rágógumi elõsegíti a bélmûködés helyreállását vastagbélmûtét után

    Egy brit tanulmány szerint az "áltáplálkozásként" ható mûvelet stimulálja az emésztõidegeket.

    Brit kutatók 158 beteg részvételével végzett kutatásuk alapján azt állítják, a rágógumi elõsegíti a bélmûködés helyreállását a vastagbél egészének vagy egy részének mûtéti eltávolítása után.

    A béltartalom továbbítására való képtelenség a bélrendszerben a mûtét után normális jelenség hasi mûtéten átesett betegek esetében.

  • A szénhidrátok zsírrá alakulásáért felelõs gént találtak

    Chicago - Amerikai kutatók találtak egy gént, amely felelõs azért, hogy az elfogyasztott szénhidrát zsírrá alakul, ezzel közelebb kerültek az elhízás okainak megértéséhez - számoltak be róla a Cell címû szakfolyóirat csütörtökön megjelent számában.

  • A fertõzést megelõzõen alkalmazott antibiotikum életeket ment

    London - A megelõzésként adott antibiotikumok megmenthetik az intenzív osztályokon kezelt páciensek életét - állítja holland kutatók tanulmánya.

    A gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek terjedése egyre nagyobb gondot okoz a kórházakban, fekvõbeteg-intézményekben és ápolóotthonokban is. Leginkább az intenzív osztályokon ápolt, legyengült pácienseket veszélyeztetik a szélsõségesen rezisztens baktériumok.