rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Védi a szemet a vörösbor

  • Share on Tumblr

    A szõlõ - és ezáltal a vörösbor - és más gyümölcsök egyik alkotóeleme képes megvédeni a szemben található ereket a korral járó károsodástól - fedezték fel amerikai kutatók.

    A rezveratrol néven ismert vegyület, amelynek már korábban is öregedés gátló, illetve rákellenes hatást tulajdonítottak, megakadályozza a hibás illetve mutáns erek kialakulását - adták hírül a kutatók a The American Journal of Pathology címû szaklapban. Ez a jelenség összefügg a rák, valamint szív- és olyan szembetegségek kialakulásával, mint például a sárgatest idõskori degenerációja.

    Az eredmények segíthetnek többet megtudni a rezveratrol mûködésének módjáról - nyilatkozta a kutatást vezetõ Rajendra Apte, a St. Louis-i Washingtoni Orvosi Iskola kutatója a Daily Telegraph internetes kiadása szerint (www.telegraph.co.uk). A kutatás ugyanis jól mutatja, hogy a természetben elõforduló rezveratrol közvetlenül gátolhatja az abnormális erek kialakulását a szemen belül és kívül - utat nyitva ezzel új kezelési eljárások elõtt.

    A rezveratrolt számos növény termeli, hogy segítségével védekezzen a bakteriális és gombás fertõzések ellen. Különösen nagy mennyiségben található a szõlõszem héjában - ezáltal a vörösborban is -, valamint csekélyebb mennyiségben például az áfonyában és földimogyoróban.

    A vörösbornak a közelmúltban számos egészségre jótékony hatását fedezték fel. Mérsékelt fogyasztása csökkenti az infarktus veszélyét, és összefügg a szív- és érrendszeri megbetegedések mérsékelt elõfordulásával is.

    Ez az úgynevezett francia paradoxon. A franciáknál ugyanis annak ellenére, hogy sok vajat, sajtot és más, telített zsírsavban gazdag élelmiszert fogyasztanak, aránylag csekély a szív- és érrendszeri megbetegedések elõfordulása. Ezt a jelenséget egyesek a vörösbor rendszeres fogyasztásának tulajdonítják.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Világszínvonalú rákkutatás európai támogatással

    Budapest - Szakács Gergely az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetébõl tér haza Budapestre és alakítja meg kutatócsoportját az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) által odaítélt kutatási támogatásból - tudta meg az MTI a pályázati nyertes kutatótól.

  • Túlsúlyos és keveset mozog a magyarok többsége

    Budapest - A magyarok 56 százaléka tartja magát túlsúlyosnak, közülük 18 százalék próbálkozik fogyókúrával, ami Európában messze a legalacsonyabb arány - tárta fel a Nielsen piackutató vállalat 52 országban - köztük Magyarországon - végzett felmérése.

    Ötszáz magyart kérdeztek meg interneten, a válaszokból kiderült, hogy a fogyókúrázók 16 százaléka próbálkozik diétás tablettákkal és italkeverékekkel, miközben hasonló körben az európai átlag 6 százalék.

  • A garantáltan sikeres fogyókúra titka

    Teljesen mindegy, a fogyókúrás étrend mit tartalmaz: a túlsúly akkor csökken, ha kevés a megevett kalória. A sokak által kíváncsian figyelt, két esztendeig tartó tanulmány eredményeit az orvostudomány elsõ számú folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

  • Egyre csak csökken a születéskor várható átlag életkor

    Lefékezõdött a várható élettartam növekedése Magyarországon, amióta 2003-ban beindult az Egészség évtizede címû tízéves népegészségügyi csomagterv. A HVG félidõs összesítése szerint az eddigi eredmények alapján kijelenthetõ: aligha sikerült elérni 2012-re, hogy a születéskor várható életkor a férfiaknál 71, a nõknél 79 év legyen.

    Egyelõre úgy tûnik, a magyar parlament még nem kíván szembenézni azzal a ténnyel, hogy az életkor növelésére irányuló intézkedések itthon egy ideje legfeljebb csak fele olyan sikeresek, mint Csehországban, Romániában és Szlovéniában.

  • Fertõzõ kézfogás

    Angol és amerikai kutatók nemrég felfedezték, hogy a közhiedelemmel ellentétben sokkal fertõzõbb a kézfogás, mint a puszi. Az emberek azt hiszik, hogy a legtöbb betegséget akkor kaphatják el, amikor megpuszilnak valakit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azonban az amerikai és angol kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem akarunk influenzásak vagy hasfájósak lenni, esetleg el akarjuk kerülni a szalmonella, vagy az MRSA fertõzést, akkor otthonunkban, szó szerint a kezünkkel kell kezdeni a takarítást.

  • Hogyan alakul ki a gyógyszerfüggõség?

    Minden harmadik magyar szed nyugtatót egy felmérés szerint. Azt viszont fel sem lehet mérni, hogy közülük hányan válnak függõvé. Hogy korunk problémáira megoldást jelentenek-e ezek a szerek, és hogy hogyan alakul ki a gyógyszerfüggés, arról Dr. Zacher Gábor toxikológus beszélt az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

    Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót. Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfõbb gond, hogy az emberek jellemzõen nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tõlük kapnak elõször kipróbálásra különbözõ szereket – mondta el Dr. Zacher Gábor toxikológus az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

  • A herpesz kialakulása és kezelése

    A herpesz kialakulása és kezeléseAz ajakherpesz a herpeszvírus által okozott sebes bőrelváltozás. Az, akinek egyszer volt már herpesze életében, többé nincs védve ellene - sőt a csúnya hólyagok nyáron is megjelenhetnek! A labiális vagy ajakherpesz oka a legtöbb esetben a herpes simplex vírus 1 (HSV-1); leggyakrabban az ajkakon, a szájzugban jelenik meg. Rendkívül gyakori fertőzés: tíz felnőtt közül hét biztosan megtapasztalta már a kellemetlen tüneteket élete során. Tulajdonképpen nem véd ellene semmi, és gyakran úgy fertőződünk meg, hogy sem mi, sem pedig a vírus továbbadója nem veszi azt észre.

  • Koszorúérmûtét után is hasznos egy kis alkohol

    Nemcsak az egészséges szervezetnek, de a koszorúérbetegek számára is jót tesz a mértékletes alkoholfogyasztók - igazolták olasz kutatók az Amerikai Szív Szövetség (AHA) éves chicagói konferenciáján elhangzott elõadásukban.

  • Megfázás maláriától?

    Amerikai kutatók úgy vélik, fontos felismerésre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a malária egyesekben miért csak enyhe, megfázásszerû tüneteket okoz, míg másokban kómához és halálhoz vezet. A magyarázat valószínûleg a betegséget okozó Plasmodium falciparum molekuláris genetikai sajátosságaiban rejlik - tette közzé szerdán a Nature címû brit tudományos hetilap. A Massachusetts Technológiai Intézet Broad Intézetének munkatársa, Aviv Regev és kollégái maláriával fertõzött szenegáli gyermekektõl vettek vért. Megvizsgálták ezen mintákban az élõsködõk által termelt fehérjéket, majd összehasonlították azokat a gyakran vizsgált Saccharomyces cervisiae-vel. - írja a MediPress.

  • Új vizsgálat, amely megvédhet a kergemarha-kórtól

    Amerikai kutatók kifejlesztették az elsõ olyan vizsgálatot, amely azonnal kimutatja a vágás közben a szarvasmarha agyszövetével vagy gerincvelõjével szennyezett marhahúst.

    A vizsgálat elõrelépést jelenthet, hogy megvédhessék az emberi táplálékláncot a szarvasmarhák szivacsos agyvelõ-gyulladásától (BSE), közismertebb nevén a kergemarha-kórtól. Az agy, a gerinc és más központi idegrendszeri szövetek eltávolítása a vágás után „az egyik legfontosabb feladat, hogy elkerülhetõ legyen az emberi tápláléklánc fertõzõdése kergemarha-kórral”- állítja Jurgen A. Richt

  • Tíz év múlva jelentkezik a mindennapi stressz hatása

    Susan Charles, a pszichológia és a társas viselkedések tudományának professzora azzal kapcsolatban készített tanulmányt, vajon milyen hatással van az emberekre a mindennapos stressz és idegeskedés.

  • Az elhízott nõk petefészke kevésbé fogamzásképes

    Az elhízott nõk petefészkének környezete olyan elváltozásokat szenved, amelyek csökkentik fogamzóképességüket.

    Az elhízott nõk nehezebben esnek teherbe még akkor is, ha fiatalok és menstruációjuk szabályos - olvasható abban a tanulmányban, amelyet az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatócsoportja tett közzé a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism címû folyóiratban.

  • Igénytelenek a brit orvosok?

    Nem felelnek meg a tisztasági szabványnak az operáció közben használt berendezések a brit kórházak közel egynegyedében - állapította meg a brit egészségvédelmi bizottság (HC). A kimutatás szerint csak tavaly a megfelelõen tisztán tartott és fertõtlenített kórházak száma 7 százalékkal csökkent, ami a páciensekre nézve sokkal nagyobb fertõzésveszélyt jelent.

    A kórházak viszonya a tisztasági szabványhoz önkéntes bevallás alapján történik, majd szúrópróbaszerûen ellenõrzik azt. 2006-ban higiéniailag az intézmények közel 85 százaléka tartotta megfelelõnek a tisztasági állapotát, míg tavaly csak 77 százalékuk.

  • Egyre több fiatal cukorbeteg kerül kórházba

    Az elmúlt tíz évben jelentõsen megnõtt a fiatal kórházba kerülõ cukorbetegek száma az Egyesült Államokban – írják az Ann Arbori Michigan Egyetem kutatói a Diabetes Care címû szaklapban.