rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A tojásevés nem növeli a diabétesz kockázatát

  • Share on Tumblr

    Napi egy tojás vélhetõen nem növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát - állapították meg tanulmányukban a Harvard Egyetem kutatói.

    Mintegy 4 ezer ember bevonásával zajlott a vizsgálat, amelyben nem találtak összefüggést a tojás rendszeres, szinte napi fogyasztása és a felnõttkori diabétesz között.

    A Luc Djousse által vezetett vizsgálatban részt vevõ férfiak és nõk (összesen 3898 fõ) mindannyian legalább 65 évesek voltak. A követés átlagosan 11 éve alatt 313 embernél fejlõdött ki 2-es típusú cukorbetegség, amely szoros kapcsolatban áll a túlsúllyal, a rossz étrenddel és a kevés testmozgással.

    Djousse és munkatársai elemzésükben nem találtak összefüggést a vizsgálatba bevont emberek tojásfogyasztása és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának nagyobb kockázata között.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A nátha különbözői fajtáit más-más módon kell kezelni

    A nátha különbözői fajtáit más-más módon kell kezelni A nátha kezelése többek között attól is függ, hogy mik az alapbetegségek, mennyire elesett a beteg, milyen idős, illetve, hogy milyen típusú nátháról beszélünk. Egy egyszerű fertőzéses nátha kezelésére alkalmasak a gyulladáscsökkentő orrcseppek, melyek lelohasztják az orrnyálkahártya duzzanatát. Ezeket azonban nem szabad egy hétnél tovább alkalmazni, mivel kiszáríthatják az orrnyálkahártyát, valamint fennáll a hozzászokás veszélye is. Utóbbi esetben ahhoz, hogy az orr ne legyen folyamatosan eldugulva, emelni kellene a dózist.

  • Õssejtes klinikai próbák kezdõdnek Skóciában

    London - Szélütésen átesett és vak embereken kívánnak segíteni az õssejtkutatás legújabb eredményeivel két különbözõ, harmarosan induló nagy-britanniai klinikai próbán.

    A világ elsõ klinikai tesztjével, mely a glasgowi Southern General Hospitalban kezdõdik júniusban, olyan kezelést kívánnak kifejleszteni, amely a szélütésen átesett páciensek életminõségét javítaná.

  • Megnégyszerezi az emlõrák kiújulási kockázatát a génmutáció

    Négyszer nagyobb a kiújulás kockázata azoknál a nõknél, akiknél 55 éves koruk elõtt emlõrák alakult ki és emellett hordozzák a BRCA1 és BRCA2 jelû gének bizonyos mutációját - állapították meg amerikai kutatók hétfõn közzétett tanulmányukban.

  • A húsban gazdag étrend elõnyös a férfiaknak

    Több húst? Egy ausztrál tanulmány szerint a vörös húsokban gazdag étrend segíthet a túlsúlyos férfiaknak abban, hogy megszabaduljanak a veszélyes hasi zsírrétegõl. Az ellentábor azonban úgy véli, a túlzott húsfogyasztásnak vannak hátrányai, talán több is, mint elõnye.

  • Mirõl árulkodhat a nõi mell mérete?

    Egy kanadai kutatók által vezetett és a Canadian Medical Association Journal címû folyóiratban ismertetett kutatás szerint a fiatal nõk mellmérete alapján következtetni lehet arra, hogy a késõbbi életük során mekkora az esélyük a 2-es típusú cukorbetegségre.

  • Túl alacsony vércukorszinttel elhamarkodott lehet a döntés

    A vér glükózszintje befolyásolja az emberek döntéshozatali folyamatát; megfontoltabban választottak egy tanulmányban azok, akiknek magasabb volt a vércukorszintje - közölték amerikai kutatók a Psychological Science címû szaklapban.

  • Féreggén segíti az oxigénhiányos sejtek túlélését

    Chicago - A szélütés vagy szívinfarktus miatti oxigénhiányos sejtek megmentését is segítheti egy aprócska féregben most azonosított gén tanulmányozása - állítják amerikai kutatók.

    A C. elegans nevû, alig száz sejtbõl álló, átlátszó féreg a genetikai kutatások modellállata, mert fehérjéket kódoló génjeinek jelentõs része megfelel a fejlettebb élõlények, így az ember génjeinek.

  • Pajzsmirigyprobléma is okozhat fáradékonyságot

    A szerteágazó tünetek miatt a pajzsmirigy betegségei sok esetben nem, vagy csak késõn kerülnek felismerésre. A betegek sok esetben okolhatják a fokozott stresszt, a mozgás hiányát, az egészségtelen táplálkozást, a kevés alvást.

  • Két fehérje dönti el a rákos és normál sejtek közti versengést

    Az egészséges és a rákos sejtek versengésében két gén és az általuk kódolt fehérjék döntik el a kimenetelt az emlõsöknél is.

  • Újabb botrány egy amerikai kórház pszichiátriai osztályán

    Ismét ápolási botrány robbant ki Amerikában: egy pszichiátriai klinikán hagytak magára egy beteget, aki 22 óra elteltével meghalt.

    Az 50 éves férfire négy mûszakban felügyelõ személyzet mindeközben kártyázott, TV-t nézett és telefonált.

    A férfi leesett a székrõl és megütötte a fejét - jelentették a helyi újságok. Ezután a beteg egész nap nem kapott enni, végül „szívproblémák” miatt halt meg, jelentette a The News&Observer.

  • Verejtékmirigyek segítik a sebgyógyulást

    Kiderült, hogy az izzadásért felelõs mirigyek egy másik, az egészségünk szempontjából létfontosságú feladatot is végeznek: segítik a sebgyógyulást.

  • Összefüggésben áll a depresszió és a hátfájás

    Összefüggésben áll a depresszió és a hátfájásA Nyugat-Ausztráliai Orvosi Kutatóintézet munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti. Markus Melloh professzor elmondta, már néhány éve tudjuk, hogy a depressziós tünetektől szenvedő betegekben nagyobb eséllyel alakul ki és marad meg a hát- és a nyakfájdalom, mert kisebb mértékben képesek megbirkózni a fájdalomepizóddal. Másrészt viszont a kutatások azt is kimutatták, hogy a hát- és nyakfájdalomtól sújtott betegek gyakrabban szenvednek depresszióban.

  • Pontosabbá válik a mellrákszûrés

    Pontosabbá válik a mellrákszûrés egy európai uniós finanszírozással kifejlesztett klinikai munkaállomás segítségével.

  • Orvosi marihuána

    Orvosi marihuánaLegalizálni a drogot? Kutatás: az orvosi marihuána legalizálása nem növelné a fogyasztást. Az Egyesült Államoknak abban a 21 államában, ahol a marihuána orvosi célú használatát legalizálták, a 13-18 évesek drogfogyasztása nem változott. A marihuána orvosi használatának legalizálása nem vezet a szer fogyasztásának növekedéséhez egy nagy léptékű amerikai tanulmány szerint, amely 48 államban 24 éven át rögzített adatokat elemzett.