rss
  • Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznek

  • Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznekBármennyit költünk is krémekre és egyéb ápolószerekre, nem árt, ha tudjuk, hogy bőrünk szépsége nagy mértékben függ attól is, hogyan táplálkozunk. Nem véletlen, hogy minden bőrgyógyász ismer egy-két olyan ételt, amelyet minden páciensnek javasol. Avokádó: Érdemes legalább hetente egyet megenni, mivel tele van egészséges zsírokkal, amelyek erősítik a sejteket, és segítenek, hogy bőrünk puha, sima és hidratált maradjon. Ezenkívül sok olyan antioxidáns található benne, amely védelmet nyújt különböző károsító hatások ellen, nem is beszélve a vitaminokról és ásványi anyagokról.

    Lenmag:

    A lenmagban található anyagok segítenek legyűrni az aknét és más típusú bőrgyulladásokat is, emellett akadályozzák a bőr kiszáradását, és segítséget nyújthatnak a pszoriázis, illetve azekcémakezelésében. A lenmagolaj pedig székrekedés ellen is kiváló, ami azért fontos, mert így biztosan lehetünk benne, hogy minden méreganyag távozik a szervezetünkből.


    Tofu:

    Olyan ételek, mint a miso vagy a tempeh szintén jó, ha rendszeresen az asztalunkra kerülnek, mivel a bennük található fitoösztrogének élénkítik a sejtanyagcserét, amitől a bőrfelszín fényesebb és egyenletesebb lesz.


    Csokoládé:

    Mértékkel fogyasztva a jó minőségű, magas kakaótartalmú (70 százalék fölötti) csokoládé nagyon is egészséges a bőrnek. A benne található anyagoktól jobb lesz a bőrünk állaga, kevésbé szárad ki, és a keringést is élénkítik, így a tápanyagok és az oxigén hatékonyabban tudnak eljutni a sejtekhez.


    Grapefruit:

    Magas C-vitamin tartalma miatt segíti a kollagéntermelődést, és mivel alacsony a glikémiás indexe, a vércukorszintet sem emeli meg, ami fontos, mert a magas cukorszint csökkenti a kollagén mennyiségét.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy szaruhártyával több károsodott szemû betegen segíthetnek

    Új-Delhiben végzett kísérleti módszer következtében csökkenthetõ a szövetátültetések várólistája. Egy szaruhártyával akár három károsodott szemû betegen tudnak segíteni - számolnak be a szakorvosok az Archives of Ophthalmology egyik közleményében.

    A szaruhártya egy átlátszó membrán, ami a szem elülsõ részét fedi. A szakembereknek nem kell az egész szaruhártyát átültetni: elég, ha csak a károsodott részt távolítják el és pótolják a transzplantátummal.

  • A rendszeres testmozgás mellrák ellen is véd

    A változás kora utáni idõszakban végzett fizikai tevékenység jelentõsen csökkenti az emlõrák kifejlõdésének kockázatát. Csaknem százezer nõ vizsgálata alapján készült tanulmány. Évek óta számos vizsgálat igazolta, hogy a koszorúér-betegség megelõzésére alapvetõen szükséges a rendszeres testmozgás, fizikai munka vagy sport.

    Újabb adatok azt jelzik, hogy a rosszindulatú daganatok kifejlõdése ellen is fontos védõ hatást jelent a mozgás.

  • Mitõl mûködik a zsigeri ösztön?

    Az agy egy szupergép!

    New York - Nem csupán találgatás, amikor zsigerbõl döntünk valamirõl, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience címû szaklapban amerikai kutatók.

    Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevõkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.

  • Két gén és egy nyomelem kapcsolata a Parkinson-kórral

    Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.

    A Parkinson-kór az idegrendszert támadja meg, s az agy egyik nélkülözhetetlen ingerületátvivõ anyagát, a dopamint termelõ sejtek pusztulását okozza. Tünete lehet egyebek közt a remegés, izommerevség, egyensúlyzavar, mozgási nehézség.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek is

    Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek isAz esős, szürke őszi reggeleken különféle zöldség és gyümölcs levekkel indíthatjuk a napot, amire nagy szükség van, hiszen ilyenkor szép lassan kiürülnek a szervezet vitamin tartalékai. A gyümölcs- és zöldséglevek nem csak energiával és vitaminokkal töltenek fel minket, de tisztító hatásuk is van és a fogyásban is segítenek. Öt csodálatos gyümölcs illetve zöldség levéből készült italok megerősítik, energetizálják, optimalizálják a test működését – beleértve a testsúly csökkentést is. Ilyenek a cékla, az aszalt szilva, a piros szőlőlé, a homoktövis és a zöld búzafű levéből készült italok.

  • Növeli a mellrák kockázatát a túlsúly

    Növeli a mellrák kockázatát a túlsúlyMivel ma Magyarországon évente 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal, az önvizsgálat, a korai felismerés és a helyes életmód jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

  • Segít a hõ a rákkezelésben

    Nagyobb eséllyel maradnak életben és hosszabb ideig rákmentesek azok, akik a kemoterápia mellett hõkezelést is kapnak - közölték német kutatók. Eredményeik alapján a kemoterápiás szerek mennyisége csökkenthetõ lenne hõkezelés mellett, bár ennek alátámasztására további kutatások szükségesek. Rolf Issels, a Müncheni Egyetem onkológusa kutatócsoportjával azt vizsgálta, hogy lágy szövetekben, például az izom- és zsírszövetben, valamint az ízületek körül lévõ tumorokra miként hat a hõkezelés.

  • Krónikus betegség - súlyos betegség húzódhat a háttérben

    A krónikus köhögést hajlamosak vagyunk a dohányzásra, vagy a fáradtságra fogni, pedig van, hogy egy súlyosabb betegség húzódik meg a háttérben.

    Ezek a tünetek ugyanis könnyen lehetnek a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) korai jelei. A Mayo Klinika augusztusi hírlevele részletesen foglalkozik ezzel a progresszív tüdõbetegséggel, amelynek kialakulásáért leggyakrabban a dohányzás tehetõ felelõssé. A COPD leggyakrabban krónikus bronchitis és emfizéma formájában jelentkezik.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Boka-kar index - Javítja a szív és érrendszeri kockázatbecslést

    Együttes vérnyomásmérés a bokán és a karon javíthatja a szívbetegségek, agyérkatasztrófák és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatbecslését - közölte a skót Edinbourgh-i Egyetem népegészségtan professzora, Gerry Fowkes.

    Az egyszerûen elvégezhetõ vizsgálat lényege, hogy a bokán és karon mért vérnyomásértékek hányadosa (a boka-kar index, BKI) alapján sorolják a betegeket különbözõ rizikócsoportokba. A BKI-t a hagyományos mérési módszerek (koleszterinszint és vérnyomásmérés, az elhízás és a testmozgás felmérése) kiegészítõjének szánják.

  • Egyre többen gyõzik le a rákot Európában

    Hamburg/London - Egyre több beteg gyógyul meg a rákból Európában, leginkább a tüdõ-, a gyomor- és a bélrák gyógyulási kilátásai javultak - derült ki az Európai Rákszervezet (ECCO) által készített tanulmány adataiból.

    Bár az egyes országok és a különféle betegcsoportok között vannak különbségek, 23 európai állam rákbeteg-statisztikáinak adatai azt mutatják, hogy a teljesen meggyógyult betegek aránya az 1990-es években a tüdõrák esetében 6-ról 8 százalékra, a gyomorrák esetében 15-rõl 18 százalékra, a bélrák esetében 42-rõl 49 százalékra nõtt.

  • Egyetlen gén blokkolása segíthet a gerincsérüléseken

    Egyetlen gén kikapcsolása megelõzheti annak a károsodási folyamatnak az elindulását, amely lebénítja a gerincsérült embereket - közölték szerdán amerikai kutatók.

    Egy elterjedt, generikus diabétesz elleni szer használatát ajánlják a tudósok a génkikapcsoló technikával kombinálva. Úgy vélik, hogy ezzel megelõzhetõ a gerincsérülés utáni nagyobb károsodás, sõt a megközelítést alkalmazhatnák szélütésen vagy traumás agysérülésen átesett embereknél is.