rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznek

  • Ételek, melyek a szépségnek is jót tesznekBármennyit költünk is krémekre és egyéb ápolószerekre, nem árt, ha tudjuk, hogy bőrünk szépsége nagy mértékben függ attól is, hogyan táplálkozunk. Nem véletlen, hogy minden bőrgyógyász ismer egy-két olyan ételt, amelyet minden páciensnek javasol. Avokádó: Érdemes legalább hetente egyet megenni, mivel tele van egészséges zsírokkal, amelyek erősítik a sejteket, és segítenek, hogy bőrünk puha, sima és hidratált maradjon. Ezenkívül sok olyan antioxidáns található benne, amely védelmet nyújt különböző károsító hatások ellen, nem is beszélve a vitaminokról és ásványi anyagokról.

    Lenmag:

    A lenmagban található anyagok segítenek legyűrni az aknét és más típusú bőrgyulladásokat is, emellett akadályozzák a bőr kiszáradását, és segítséget nyújthatnak a pszoriázis, illetve azekcémakezelésében. A lenmagolaj pedig székrekedés ellen is kiváló, ami azért fontos, mert így biztosan lehetünk benne, hogy minden méreganyag távozik a szervezetünkből.


    Tofu:

    Olyan ételek, mint a miso vagy a tempeh szintén jó, ha rendszeresen az asztalunkra kerülnek, mivel a bennük található fitoösztrogének élénkítik a sejtanyagcserét, amitől a bőrfelszín fényesebb és egyenletesebb lesz.


    Csokoládé:

    Mértékkel fogyasztva a jó minőségű, magas kakaótartalmú (70 százalék fölötti) csokoládé nagyon is egészséges a bőrnek. A benne található anyagoktól jobb lesz a bőrünk állaga, kevésbé szárad ki, és a keringést is élénkítik, így a tápanyagok és az oxigén hatékonyabban tudnak eljutni a sejtekhez.


    Grapefruit:

    Magas C-vitamin tartalma miatt segíti a kollagéntermelődést, és mivel alacsony a glikémiás indexe, a vércukorszintet sem emeli meg, ami fontos, mert a magas cukorszint csökkenti a kollagén mennyiségét.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

    Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

    A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.

  • Napraforgó segíthet a bõrproblémákon

    Állítólag megtalálták a száraz, húzódó, viszketõ bõr - és sok bõrprobléma - ellenszerét: a napraforgóban található peptid lehet az új csodaszer, legalábbis ausztrál kutatók szerint.
    Simon de Veer, a Queenslandi Mûszaki Egyetem Egészségügyi Innovációs Intézetének kutatója csapatával olyan enzimeket kerestek, melyek segíthetnek a bõr regenerációjában. A napraforgó egyik peptidjének izolálásával és a molekula felületének megváltoztatásával olyan vegyületet hoztak létre, mely három bõrben lévõ proteáz mûködését is gátolja.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.

  • Az emberi növekedési hormon valóban javítja az atléták teljesítményét

    Ausztrál kutatók elõször találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy a betiltott emberi növekedési hormon (HGH) valóban növeli az atléták teljesítményét. A HGH szedése mérsékelt teljesítményjavulást eredményez, ám csak a sprintelésnél. Nem növeli az erõnlétet és a kitartást, hanem inkább az izomzat robbanékonyságát - állítják a szakemberek. "Ez az elsõ bizonyíték arra, hogy a HGH javítja a teljesítményt, és joggal került a betiltott doppingszerek listájára a sportban" - hangoztatta Ken Ho kutatásvezetõ, a Sydneyben mûködõ Garvan Orvostudományi Intézet munkatársa.

  • A passzív dohányzás következménye akár lábamputáció is lehet?

    A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.

    A Circulation címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a pekingi Jao Ho és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nõk perifériás keringési betegségeit is vizsgálta.

  • Hajhullás okai és kezelése

    Hajhullás okai és kezeléseNőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek is.

  • Testmozgást öregkorban is - fizikai terhelés és agyi vérellátás

    Jobb az agy vérellátása, jobban tágulnak az agyi erei azoknak az idõsödõ embereknek, akik rendszeresen mozognak, mint azon kortársaiké, akik lustábbak. A legkorszerûbb vizsgáló eljárással végzett tanulmány eredményeit egy nemzetközi tudományos ülésen ismertették amerikai kutatók.

    Az orvosi diagnosztikában óriási változást hozott a röntgensugár fölfedezése, kiváltképp akkor, amikor az erekbe fecskendezett, röntgenárnyékot adó anyaggal sikerült megoldani az érfestést is, láthatóvá téve az ereket.

  • A sok cukor tönkreteheti a teltségérzetért felelõs agyi terület idegsejtjeit

    A sok cukor tönkreteheti a teltségérzetért felelõs agyi terület idegsejtjeit, szabad utat engedve ezzel az elhízásnak - jelentették be ausztrál tudósok a Nature címû folyóiratban.

    A kutatók az éhség- és teltségérzet idegrendszeri szabályozását vizsgálták. Az étkezések után az agy bizonyos idegsejtjeit, amelyek az éhségérzet elmulasztásáért felelõsek (Pomc-sejtek) a szervezet által termelt szabadgyökök "támadják meg". Ha azonban túl sok cukorban gazdag ételt fogyasztunk, a támadás sokkal erõteljesebb hatású.

  • A túl sok vitaminbevitel káros is lehet egészségünkre

    A túl sok vitaminbevitel káros is lehet egészségünkreA szakértők szerint a vitamintabletták nagy dózisban károsak lehetnek az egészségre. Egy publikált állatkísérlet kimutatta, hogy a nagy dózisú C- és E-vitaminnal táplált pockok esetében akár negyedével csökkent a várható élettartam. Az emberi szervezet nem termel vagy tárol C-vitamint, az utánpótlást zöldségekből és gyümölcsökből nyeri ki. A sejtek egészségének megőrzéséhez 40 mg-ra van szükségünk naponta. Az E-vitamin a sejtek struktúrájának fenntartását segíti elő, nagy mennyiségben megtalálható diófélékben, az olajos magvakban és a gabonafélékben.

  • Néhány étel is segíthet csökkenteni a vérnyomást

    Néhány étel is segíthet csökkenteni a vérnyomást Azt azonban ritkábban hallhatjuk, hogy más tápanyagokkal sikeresen küzdhetünk a hipertónia ellen. A titok nyitja nemcsak a nátriumbevitel mérséklésében, hanem három másik tápanyag (a kalcium, a magnézium és a kálium) bevitelének növelésében rejlik. Igazi vérnyomáscsökkentő ételeknek tehát azokat tekinthetjük, melyek nátriumban szegények, de a háromból legalább két mikrotápanyagban gazdagok. Egy csésze fehér bab a napi kalciumszükséglet 13, a magnézium 20 és a káliumigény 24 százalékát tartalmazza.

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.

  • Nincs jótékony hatása a folsavnak és a D-vitaminnak, sõt még káros is lehet?

    A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítõk akár még ártalmasak is lehetnek.

    „Az eredmények megerõsítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” - mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.

  • Drogkontroll nyálból

    Budapest - Nyálmintából néhány perc alatt meghatározza különbözõ kábítószerek jelenlétét a mérgezés gyanúja miatt kórházba szállított betegek szervezetében egy új német laboratóriumi mûszer.

    A technikai újdonságot az International Hospital Equipment szakfolyóirat ismertette.

    A különbözõ mérgek vagy tiltott anyagok kimutatása az emberi szervezetbõl nemcsak az élsportban, hanem a szakintézetek mérgezési osztályain is súlyos gondot jelent.

  • A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulását

    A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulásátA délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja. A NASA pilótáinak bevonásával végzett kísérlet azt igazolja, hogy félórányi délutáni alvás 16%-kal csökkenti a reakcióidőt, és 34%-kal a figyelemkiesést. A Harvard Egyetem kutatói különböző tesztekkel bebizonyították, hogy a napközbeni szunyókálás jelentősen javítja az agy teljesítőképességét. Ám a délutáni alvás a szívnek is javára válik!