rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A csicsóka nagyon egészséges, számos pozitív hatással bír

  • A csicsóka nagyon egészséges, számos pozitív hatással bírA csicsóka elsősorban igen egészséges növény, másodsorban rendkívül finom, harmadsorban olcsó, végül pedig igen sokoldalúan használható a konyhában. Megvan tehát minden tulajdonsága ahhoz, hogy a konyhák sztárja legyen – egyelőre mégsem az. A csicsókának számos pozitív élettani hatása van, ezekből csak néhány álljon itt kedvcsinálónak. A burgonya rosttartalmáénak sokszorosával rendelkezik, ennek köszönhetően jótékonyan megakadályozza a szénhidrátok és más, hizlaló tápanyagok felszívódását.

    A rostok megduzzadnak a felvett nedvességtől, így jóval hamarabb érezzük magunkat jóllakottnak is. Jelentős ásványianyag-, vitamin- és aminosav tartalommal rendelkezik. Fogyasztása kifejezetten javasolt cukorbetegeknek, magas vérnyomásban szenvedőknek, köszvénnyel bajlódóknak és magas koleszterinszinttel rendelkezőknek.


    Hogy hámozva vagy héjastul használjuk a csicsókát, mindig az adott recept előírásaitól függ, mindkét formában használható. Ha tehetjük, inkább hagyjuk rajta a héját, a csicsóka hámozása elég kalandos, és nem is túl hálás feladat. Íze édeskés, állaga hasonlít a burgonyára, karalábéra, friss állapotában könnyen törik. Nemcsak külsőleg hasonlít a krumplihoz, de felhasználási módozatai is legalább olyan sokoldalúak. Ehetjük nyersen, salátába téve, de készíthetjük sütve, párolva, pürének, levesnek, rántva, egytálételnek, levét keverhetjük zöldségkoktélokba, vagy smoothie-kba is és krémeknek is remek alapanyaga. Ha nem kedveljük édeskés ízét, meghámozva áztassuk egy órára vízbe, így kezelve elveszíti ezt az ízt.

    Egészségünkkel akkor tesszük a legjobbat, ha a csicsókát nyersen fogyasztjuk. Ha salátát készítenénk belőle, azonos mennyiségű nyers csicsókát, zellergumót, sárgarépát és almát tisztítsunk meg, reszeljünk le. Ha akad otthon valamilyen csíra, 1-2 evőkanállal azt is tehetünk a salátába. Permetezzük meg citromlével, egy kevés olívaolajjal, és sózzuk meg. Mézzel kissé megédesített kefirrel keverjük össze. Apróra vágott póréhagymával, vagy újhagyma zöldjével salátalevélen tálaljuk. Természetesen a csicsóka mellé választhatunk kedvenceink közül más zöldségeket is a salátába.



    Forrás: www.eletforma.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomság

    Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomságMai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó:

  • Baktériumoktól okosodnak az egerek

    Meglepõen hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik.

    Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltûnt a Mycobacterium vaccae nevû mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelõkön és a hígtrágyatározókban.

  • Egy szaruhártyával több károsodott szemû betegen segíthetnek

    Új-Delhiben végzett kísérleti módszer következtében csökkenthetõ a szövetátültetések várólistája. Egy szaruhártyával akár három károsodott szemû betegen tudnak segíteni - számolnak be a szakorvosok az Archives of Ophthalmology egyik közleményében.

    A szaruhártya egy átlátszó membrán, ami a szem elülsõ részét fedi. A szakembereknek nem kell az egész szaruhártyát átültetni: elég, ha csak a károsodott részt távolítják el és pótolják a transzplantátummal.

  • Az ülõ munka káros hatásai

    Egyre nagyobb a mozgásszervi panaszokkal küzdõ betegek száma. A háziorvosi rendelõk, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelések, tele vannak az ülõ életmód áldozataival.

    Manapság az emberek többsége városban él, autóval jár, és sokan ülõmunkát végeznek, amely a mozgásszervek egészsége szempontjából nagyon káros. Megfelelõ óvintézkedésekkel, az ülõ életmód káros hatásai kiküszöbölhetõk, de legalábbis nagyban enyhíthetõk. A mozgásszervek károsodása igen hamar, már az iskolapadban megkezdõdik.

  • A nagy adag tesztoszteron növeli az izomtömeget, de teljesítõképességet nem

    Az egészséges idõsödõ férfiaknak, ha nagy adag tesztoszteront kapnak, növekszik az izomtömegük és erejük, de nem mutatkozik fejlõdés a fizikai funkciókban - állítja egy új tanulmány.

    Ez azért történhetett, mert a tanulmányban vizsgált személyek "szokatlanul fittek voltak az életkorukhoz képest." - állítja Dr. Thomas W. Storer a Bostoni Egyetem orvosi karáról munkatársaival együtt. Ez azt jelenti, hogy az erõ és izom, amit megszereztek, nem befolyásolta az egyébként is kifogástalan fizikai teljesítõképességüket.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Teljesen kicsinál minket a munka

    A csehek több mint fele szenved munkahelyi stressztõl és kimeríti õket a végzett munka - írja egy szociológiai tanulmányra hivatkozva a Pravo címû cseh napilap. Leginkább a menedzserek és az üzleti életben dolgozók állnak stressz alatt, de a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai is hasonlóan nyomás alatt vannak. A stressz legkevésbé a kétkezi dolgozókat és az alapfokú végzettségûeket érinti. A cseheknek csak mintegy 12,7 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem éri stressz a munkahelyén. A lap megállapítja, hogy uniós összehasonlításban ezek az arányok nem rosszak:

  • Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés

    Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.

    A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.

  • Tíz tévhit az egészséggel szemben

    A zsíros ételek pattanást okoznak?! Olvasás során a félhomály rontja a látást? A barnított bõr véd a naptól? A haj és a köröm tovább nõ a halál után? ...

    Az szervezetünkben lejátszódó folyamatok kapcsán élõ hiedelmeink eredetére legtöbbször nem derül fény, a legtöbb valószínûleg babonaként szállt apáról fiúra és anyáról leányra. Összeállításunkban a leggyakoribb és leginkább bevett mítoszokat cáfoljuk.

  • Mézes fokhagyma

    Mézes fokhagymaA fokhagymáról már annyi szépet és jót leírtak. Mindenki tudja, hogy immunerősítő hatása rendkívüli. Ezt kihasználatlanul hagyni vétek lenne. Most, amikor a termelők kínálják a szebbnél-szebb magyar fokhagymát, amelynek íze, aromája, hatása messze felülmúlja a hazánkat elárasztó silány import terméket, vegyünk bátran belőle, és készítsünk mézes fokhagymát. Ezzel a természetes gyógyító finomsággal védhetjük egészségünket ősztől, tavaszig. Természetesen fogyaszthatjuk bármikor, de azért ebben a változó időjárásban nagyobb szükségünk van rá.

  • Agyi katasztrófa után még órákig van segítség, ha...

    Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Az iparilag fejlett országokban az agyi katasztrófák a halálozási statisztika harmadik helyén állnak. Magyarországon az utóbbi években átlag 18.000 ember halt meg ilyen okból minden esztendõben.

  • Leukémiás sejtek támadható pontjait azonosították

    Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-õssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.

    A Science Translational Medicine címû tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-õssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.

  • Egészségesebb szívûek a nagyon kövér emberek?

    A kövér emberek, ha nem lesznek cukorbetegek vagy nem emelkedik meg jelentõsen a vérnyomásuk, feltûnõen ép koszorúerekkel élnek - állapították meg olasz kutatók. A többletsúly sok szempontból jelent egészségügyi hátrányt. A fölösleges kilók nemcsak az ízületeket teszik tönkre, hanem igen gyakran lesz magas vérnyomásuk és cukorbetegségük is az elhízott embereknek.

    Ennek megfelelõen - és sok tapasztalat alapján - az a vélemény, hogy az elhízás a szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Mi a burn-out jelenség?

    Sokan érzik úgy, hogy érzelmileg, lelkileg, szellemileg teljesen kiürültek? Már képtelenek ugyanazt a munkát ugyanúgy végezni, mint eddig? Levertek, fáradtak, kedvetlenek? A háttérben pszichés megterhelés áll.

    A pszichológiában a múlt század második felétõl figyeltek fel a nagyfokú stressz és emocionális terhelés után bekövetkezõ testi-lelki-mentális „összeomlásra", amely azonban nem azonos a depresszióval, csak elõidézõje lehet.