rss
  • A tartós stressz negatív hatásai

  • A tartós stressz negatív hatásaiA stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik. Sok ember szenved krónikus stressztől. A tartós stressz tipikus kísérő tünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár.

    A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolja magát. Ez a tipikus stresszspirál. A stressz újabb stresszt generál.

    A tartós stressz tünetei, velejárói:

    - Állandó tépelődés és aggodalom minden elvégzendő feladat miatt
    - Döntéshozatali nehézségek
    - Agresszivitás
    - Depresszió
    - Irracionális félelem
    - Szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam (alkohol, drogok)


    A stressz negatív következményei:

    A szervezetünk jeleket küld, ha túl sokat követelünk magunktól.

    - Fáradtság
    - Szórakozottság és feledékenység
    - Fokozott vagy csökkent étvágy
    - A libidó csökkenése
    - Betegségek vagy más diffúz testi panaszok
    - Alvászavarok

    Betegségek, amelyek kialakulásában a stressznek is szerepe van

    Ha nem hallgatunk testünk figyelmeztető jeleire, nem pihenünk, és nem nyugszunk meg, a krónikus stressz egy egész sor betegség kialakulásához vezethet:

    - Fejfájás
    - Fülzúgás
    - Szív- és érrendszeri megbetegedések
    - Hasmenés, székrekedés
    - Allergia, bőrkiütések
    - Hányinger
    - Gyomorégés
    - Gyomorfájás
    - Gyakori puffadás
    - Gyakori vizelési inger
    - Hát- és ízületi fájdalom
    - Ajakherpesz
    - Depresszió stb.

    Néhány embernél a stresszes időszakokban a figyelmetlenség növeli a balesetek kockázatát.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tengeri szivacs az emlõrák ellen

    Az Egyesült Államokban forgalomba kerülhet egy új gyógyszer, melynek hatóanyagát egy tengeri szivacsban fedezték fel, és egy nagy vizsgálat tanúsága szerint jelentõsen javítja az emlõrákban szenvedõ nõk túlélési esélyét.

    Az amerikai statisztikák szerint a rosszindulatú daganatok okozta halálozás második helyén a nõk körében az emlõrák áll. Az Amerikai Rákkutató Intézet számításai szerint idén elõreláthatólag 207 090 nõnél fedezik fel ezt a rosszindulatú daganatot és 39 840 a betegség miatt hal meg.

  • Túl kevés a szexuális ismerete a veszélyeztetett korú magyar fiataloknak

    Túl keveset tudnak a szexualitásról, a nemi úton terjedõ betegségekrõl és ezek megelõzésérõl a magyar fiatalok - derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) szerdán bemutatott kutatásából.

    A felmérést az intézet az Egészségügyi Minisztérium támogatásával végezte a 14-16 éves diákok szexualitással kapcsolatos ismereteirõl, attitûdjeirõl és viselkedésérõl. 1300 nyolcadik osztályos, 1986 tízedik évfolyamos diákot és 846 pedagógust kérdeztek meg a témában.

  • A D-vitamin pótlása télen

    A D-vitamin pótlása télenA téli időszak beköszöntével nemcsak a napsütés lesz kevesebb, hanem ezzel együtt csökken a szervezetünkben a D-vitamin-szintje is. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez. A D-vitamin (kalciferol) legoptimálisabb forrása a napfény, amelyből ilyenkor nincs részünk túl sokban. A testünk képes megtermelni a számára szükséges D-vitamint az UVB-sugarakból - ehhez elegendő naponta körülbelül 20 percet a napon tölteni.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • A szem ereinek elváltozása kezdõdõ szívbetegség jele lehet

    A szem kis ereinek jellegzetes elváltozása jelzõje lehet a kezdõdõ szívbetegségnek - derül ki ausztrál kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Azok az emberek, akiknél szemideghártyájuk károsodását állapították meg, a rákövetkezõ tizenkét évben nagyobb valószínûséggel haltak meg, mint, akiknél nem találtak retinopátiát - állapították meg a Sydneyi Egyetem, a Melbourne-i Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói. A sydneyi kutatócsoport háromezer, többségében diabéteszes ember retinájáról készült fotót tanulmányozott.

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Kávé és a cigaretta általában kéz a kézben járnak

    Úgy tûnik, valóban jó oka van annak, hogy a kávé és a cigaretta általában kéz a kézben járnak. A Kansas Állami Egyetem pszichológiai tanszékének kutatásai szerint a nikotin ereje abban rejlik, hogy erõsíti az örömérzetet.

    Így annak a dohányosnak, aki szeret kávét inni, a nikotin hatására még jobban esik a kávé. A kutatók szerint ez lehet a magyarázata annak, hogy miért ilyen nehéz lemondani a cigarettáról. "Minden dohányosnak megvan a saját maga kis rituáléja - nyilatkozta Matthew Palmatier professzor.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.

  • Kutyák, akik képesek kiszagolni egyes ráktípusokat az emberi szervezetben

    Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.

    Tizenegy beteget vizsgáltak, akiknek BCC-je, úgynevezett alapsejtes bõrrákja van. A betegeknek egy hétig szagminta nélküli szappant, sampont és ruhát adtak, hogy a kísérlet során teljes egészében kikerülhessék a külsõ forrásból érkezõ szag- és illatmintákat.

  • Milyen élõ paraziták lehetnek a szervezetünkben?

    Viszolygást vált ki az emberbõl, ha szervezetében élõ parazitáról szerez tudomást. A férgek és azok lárvái élõsködõ életmódot folytatnak a testben. Egyes fajtáik nemcsak a bélrendszerben élnek, hanem a véráram útján egyéb szerveket is elérnek. Többségük szervi károsodást nem okoz, jelenlétük mégsem kívánatos.

    Szervezetünk többféleképpen jelzi az élõsködõ férgek és azok lárváinak károsító hatását. A paraziták anyagcseréje során mérgezõ anyagok képzõdnek, szervezetünket allergizálhatják.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • A zöld hályog világnapja

    Budapest - Március 6. a zöld hályog világnapja. A világnapot elõször tavaly rendezték meg a Glaukóma Világszervezet és a Glaukómás Betegek Világszervezetének kezdeményezésére, célja a lakosság széles körû felvilágosítása e betegségrõl, a rettegett vakság megelõzésének lehetõségeirõl.

    A zöld hályog (glaukóma) népbetegség, amely a fejlett országokban a második helyen áll a vakságot okozó kórok között, s a 40 év fölötti lakosság mintegy két százalékát érinti.

  • Környezetünk illata nagyban befolyásolja álmainkat

    Az álmok érzelmi színezetét befolyásolja a szoba vagy a környezet illata is - állapította meg egy német kísérlet. Boris Stuck, a mannheimi egyetem professzora tizenöt önként jelentkezõ nõ álmát vizsgálta.

    A nõk egy olyan szobában aludtak, amelyben rózsaillat terjengett. Az álom gyors szemmozgásos (R.E.M.) szakasza után felébresztett kísérleti alanyok kellemes álmokról számoltak be. Az orvos a kísérletet megismételte romlott tojás szagával is, ám ez kellemetlen, nyugtalan álmokat szült.

  • Plasztikai beavatkozások ebédidõben

    Akár zsírleszívást is?

    Századunkban az esztétikai plasztikai sebészetben jelentõs váûltozás várható.

    Drasztikusan emelkedni fog az úgynevezett lunchtime mûtétek, vagyis az ebédidõ alatt is elvégezhetõ beavatkozások száma - állítja Gyarmati Csaba plasztikai sebész.

    Ilyen például a botoxfeltöltés, a mezoterápiás kezelés és a különbözõ lézeres beavatkozás.