rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A tartós stressz negatív hatásai

  • A tartós stressz negatív hatásaiA stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik. Sok ember szenved krónikus stressztől. A tartós stressz tipikus kísérő tünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár.

    A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolja magát. Ez a tipikus stresszspirál. A stressz újabb stresszt generál.

    A tartós stressz tünetei, velejárói:

    - Állandó tépelődés és aggodalom minden elvégzendő feladat miatt
    - Döntéshozatali nehézségek
    - Agresszivitás
    - Depresszió
    - Irracionális félelem
    - Szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam (alkohol, drogok)


    A stressz negatív következményei:

    A szervezetünk jeleket küld, ha túl sokat követelünk magunktól.

    - Fáradtság
    - Szórakozottság és feledékenység
    - Fokozott vagy csökkent étvágy
    - A libidó csökkenése
    - Betegségek vagy más diffúz testi panaszok
    - Alvászavarok

    Betegségek, amelyek kialakulásában a stressznek is szerepe van

    Ha nem hallgatunk testünk figyelmeztető jeleire, nem pihenünk, és nem nyugszunk meg, a krónikus stressz egy egész sor betegség kialakulásához vezethet:

    - Fejfájás
    - Fülzúgás
    - Szív- és érrendszeri megbetegedések
    - Hasmenés, székrekedés
    - Allergia, bőrkiütések
    - Hányinger
    - Gyomorégés
    - Gyomorfájás
    - Gyakori puffadás
    - Gyakori vizelési inger
    - Hát- és ízületi fájdalom
    - Ajakherpesz
    - Depresszió stb.

    Néhány embernél a stresszes időszakokban a figyelmetlenség növeli a balesetek kockázatát.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tévhitek a pattanásokról

    Neked is a hormonok által vezérelt tinédzserévek jutnak eszedbe, ha a pattanásos bõr kerül szóba? Mennyit küszködtél, és persze mindig a lehetõ legrosszabbkor éktelenkedtek az arcodon! A barátnõd házibulija elõtt, esetleg az osztályfénykép készítésének reggelén csúfították el az arcod? Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kusza tízes–húszas éveinek lecsengésével a problémás bõrtõl is megválhatott. A pattanásos bõr nem kizárólag a fiatalok kiváltsága, mint ahogy az sem biztos, hogy az arcod folyamatos tisztogatásával megoldhatod bõrproblémáidat. Ideje tisztázni minden kérdést!

  • Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünk

    Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünkA tisztaság fél egészség - ezt a közhelyes mondást sokan próbálták már megcáfolni, azonban a tisztaság, tisztálkodás az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének. A fertőtlenítés és higiénia logikája meglehetősen egyszerű: a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe.

  • Új lehetõségek a koleszterin kezelésében

    A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható.
    Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek elõállításához, illetve a máj epesav termelésénél is nélkülözhetetlen.

    A koleszterin több összetevõbõl, ún. koleszterin frakcióból /LDL, VLDL,IDL,HDL/ áll. Az LDL-koleszterin frakciót kórosnak, a HDL-koleszterint pedig védõ koleszterinnek szoktuk nevezni.

  • A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehet

    A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehetA magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben - derítették ki ausztrál kutatók. A Melbourne-i Egyetem kutatói szerint azok az emberek, akik magas vérnyomással rendelkeznek központi artériáikban, köztük az aortában és a nyaki verőerekben, gyengébben teljesítenek a vizuális feldolgozást mérő tesztekben, lassabban gondolkodnak, és rosszabb a felismerési képességük. Kísérletükben a kutatók 493 húsz és nyolcvankét év közötti nemdohányzó ausztrál embert vizsgáltak.

  • A soványság és az elhízottság is befolyásolja a várható életkort

    Másfél millió ember adatai alapján elmondható, hogy mind a túlsúly, mind a túlzott soványság rosszat tesz az egészségnek és megrövidíti az életkilátásokat. Amerikai kutatók 19 nagy tanulmány eredményeinek összesítése alapján számolták ki, hogyan hathat a testsúly a várható élettartamra.

    Születési adottságaink, körülményeink és életmódunk, valamint betegségek egész sora befolyásolhatja a testsúlyunkat, de azt is érdemes végiggondolni, hogy maga a testsúly milyen elõnyt vagy kockázatot jelent.

  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

    Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.

  • Összefüggés az alvászavar, a depresszió és az elhízás között

    Szeged - Az emberi szervezet ciklikus mûködését meghatározó cirkadián ritmuson keresztül összefüggés mutatható ki az alvászavar, a depresszió, az elhízás és más betegségek között - közölte Purebl György egyetemi adjunktus szerdán Szegeden.

    Az emberi szervezet napi ritmusa, a cirkadián ritmus egyénenként eltérõ hosszúságú, de valamivel több mint huszonnégy óra, így mindig késik, ezért állandóan szinkronizálni kell - mondta a szakember az Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája Elme Mater címû sorozatának részeként tartott elõadásán.

  • Ősszel is szenvedhetünk az allergiától

    Ősszel is szenvedhetünk az allergiátólA nyár elmúltával még sajnos nem ér véget az allergiaszezon. A legagresszívebb gyomnövények szeptemberben (sőt, októberben is) virágoznak, többek között kellemetlen orrdugulást okozva. Az allergiás rinitisz, azaz a szénanátha a gyermekek 5 százalékát, a felnőttek 15 százalékát érinti. Az allergén (a pollen) hatására hisztamin szabadul fel a szervezetben, és ez a megfázáshoz hasonló tüneteket okoz: viszket és bedugul, vagy éppen folyik az orrunk, viszket a garatunk és a szemünk, könnyezünk.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • A méz nemcsak belsőleg, de külsőleg is igen hasznos

    A méz nemcsak belsőleg, de külsőleg is igen hasznosKöztudott, hogy a méz fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, antimikrobális hatással rendelkezik, ráadásul tele van antioxidánsokkal és a szervezetünknek fontos mikrotápanyagokkal. Bőrünk és hajunk is meghálálja, ha néha "megkínáljuk" ezzel a remek tápanyaggal. Bármilyen bőrproblémával küzdjünk is, a méz nemcsak megszépíthet, de a gyógyulást is elősegítheti: az antioxidánsok jótékonyan hatnak a ráncokra, a feszességét vesztett bőrre; az antibakteriális hatóanyagok segítenek a pattanások elleni küzdelemben,

  • Dohánynövénnyel a rák ellen

    Chicago - Dohánynövénybõl készült, személyre szabott vakcina segítheti a limfómával küzdõ embereket amerikai kutatók bejelentése szerint.

    Génmódosított dohánynövényekkel termeltetik a kutatók azt a vakcinát, amellyel saját tumorsejtjeikkel szemben immunizálhatók a rákos páciensek. "Ez az elsõ eset, amikor azért termeltetnek fehérjét egy növénnyel, hogy azt emberbe injektálják" - mondta Ron Levy a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa, akinek eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences címû tudományos kiadványban jelentek meg.

  • Egészséges babák két anyával és egy apával?

    Ellentmondásos mesterséges megtermékenyítési eljárásról számoltak be brit kutatók: a folyamat során kicserélték két megtermékenyített emberi petesejt DNS-állományának egy részét az egészséges utód reményében. Doug Turnbull kutatásvezetõ, a Newcastle-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy reményeik szerint az elsõ, mitokondriális betegségektõl mentes babák három éven belül megszülethetnek eljárásuk segítségével. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a jelenleg érvényben lévõ brit szabályozást megváltoztassák, az ugyanis tiltja az ilyen manipulált embriók szaporodási célú felhasználását.

  • A gyömbér jótékony hatásai

    A gyömbér jótékony hatásai A gyömbérben található hatóanyagoknak köszönhetően ez a gyógynövény nagyszerű hányingerellenes, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatásokkal is bír. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. Rendkívül változatosan felhasználható, tehetjük levesekbe, húsételekbe, süteményekbe, készíthetünk belőle teát is. Jótékony hatását kifejti akkor is, ha frissen, szárított vagy őrölt formában, de akár olaj vagy étrend-kiegészítő formájában is magunkhoz vehetjük.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.