rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Lelki okai is lehetnek a hasfájásnak

  • Lelki okai is lehetnek a hasfájásnakAz emésztőrendszer és a hasűri szervek érzékeny jelzői lehetnek a pszichés állapotnak, stressznek, szorongásnak, elfojtott feszültségnek. hasfájások egy jelentős része funkcionális jellegű. Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot... A hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mutatható ki. Más esetben belgyógyászati vizsgálatokkal igazolható elváltozás áll a panaszok hátterében. Ilyenkor is igaz azonban, hogy a betegség kialakulásában többnyire jelentős szerepe van a lelki okoknak.

    Funkcionális elváltozások okozta fájdalmak:

    A gyomor görcsös fájdalmát a simaizom összehúzódása okozza. Ennek hátterében gyakran elfojtott düh, feszültség áll. Az érzésekkel való szembe nézés hiánya vezet testi tünetek megjelenéséhez. Máskor régi, traumatikus eseményeken, sérelmeken való szüntelen rágódás a fenti tünetek okozója. A negatív gondolkodás, az örökös aggódás szintén fenntartója lehet a tünetnek. Tartósan fennálló panasz a gyomor szervi elváltozásaihoz vezethet. Gyomorhurut, fekély alakulhat ki.

    A görcsös hasfájás – és az ezzel együtt járó hasmenés- sokaknál kötődik feszült, stresszes helyzetekhez. Vizsgadrukk, felvételi interjú, előadás tartása tipikusan ilyen alkalmak lehetnek. Sokszor a tünetek hátterében belső bizonytalanság, önbizalomhiány áll. A tünet elszenvedője bizonytalan lehet benne, vajon képes-e megküzdeni az adott nehézséggel, képességei, felkészültsége elégségesek-e a feladat sikeres megoldásához. Tudata beszűkül, csak a kudarc lehetőségére képes gondolni.


    A pánikbetegségi hasi megjelenési formája erős gyomortáji-, vagy alhasi fájdalommal, hányingerrel, hasmenéssel, puffadással járhat. Súlyos betegségtől való félelem kíséri.

    Az IBS – irritábilis bél szindróma – szintén funkcionális zavar. Hasi fájdalom, puffadás, diszkomfort érzés, a székletürítés zavara kíséri. A bélrendszer fokozott érzékenysége, irritábilitása érzékenyíti a beteget erre a tünet együttesre. Helytelen életmódbeli szokások, alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás mellett elhúzódó stressz, lelki problémák állhatnak a panaszok hátterében.

    Az alhasi panaszok mögött sokszor szintén nem lehet szervi bajt kimutatni. A szexualitást, a párkapcsolatot, belső bizonytalanságot érintő lelki problémák megnyilvánulása lehet.

    A hasfájás, hányinger, puffadás, emésztési panaszok a gyermekek és kamaszok feszültségének, szorongásának is gyakori tünetei. Az iskolafóbia gyakran jár reggelente a fenti panaszok megjelenésével.

    A hasűri szervek betegségei:

    A hasi fájdalmak más részében kimutathatóak az elváltozások. A tünetek megjelenése azonban szorosan kötődik lelki, érzelmi tényezőkhöz.

    A reflux, - a gyomorsav túltermelődése és visszaáramlása a nyelőcsőbe – erős gyomortáji, vagy mellkasi fájdalommal jár. A betegség hátterében sokszor elhúzódó stressz, feszültség áll.

    A gyomorhurut, és a későbbiekben kialakuló gyomor- és nyombélfekély - a kórokozó baktérium megléte mellett - sokszor jellemző személyiségvonásokkal, pszichés tünetekkel társul.

    A Chron-betegség és a colitis ulcerosa már komoly elváltozásokkal járó, súlyos bélbetegségek. Kialakulásukban szintén jelentős faktort képviselnek az érzelmi, lelki problémák.

    Kezelési lehetőségek:

    A hasi panaszok és betegségek gyógyítása egyidejűleg belgyógyászati és pszichiátriai – pszichoterápiás – feladat. A pszichoterápiás módszerek közül kiemelhetők a különböző relaxációs módszerek, / autogén tréning, meditáció, jóga/, a feltáró terápiák, a hipnoterápiás módszerek, a kognitív-behavior terápiák. A gyógyszeres kezelések közül a feszültség- és szorongásoldás, vagy az antidepresszív terápia lehet hatékony.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • A haemoglobin-alapú vérpótló készítmények növelik a halálozás kockázatát?

    A hemoglobin-alapú vérpótló készítmények használata 30 százalékkal növeli a halálozás kockázatát, és közel megháromszorozza a szívroham rizikóját, derült ki egy közzétett elemzés eredményeibõl.

    Már tíz éve publikált klinikai vizsgálatok is megkérdõjelezték a hemoglobin-alapú vérpótló készítmények biztonságosságát. Ha nyolc évvel ezelõtt, mikor a kétségek felmerültek, megvárták volna további vizsgálatok eredményét, talán elkerülhetõek lettek volna a készítmény alkalmazásához kapcsolódó halálesetek - állapítja meg az FDA.

  • Rosszul állunk a szájhigiénia terén

    A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A fülkagyló alapján végezhetik a jövõben az azonosítást

    A fülkagyló alakja egyéni és nem változik életünk során, így a jövõben ennek alapján végezhetik az utasok azonosítását a brit reptereken.

    Jelenleg az ujjlenyomatok vizsgálata a személyi azonosítás legelelterjedtebb módja, ám nem mindenkinél alkalmazható, hiszen a pékek vagy a kõmûvesek esetében a jellegzetes bõrbarázdák szabályosan "lekophatnak". Hatékony azonosítási módszer a szem ideghártyájának, a retinának a "letapogatása" is, ehhez azonban a vizsgált személynek közvetlen közelrõl kel belenéznie a készülékbe.

  • A frontérzékenység tünetei és kezelése

    A frontérzékenység tünetei és kezeléseAz időjárás változásait sokan előre megérzik. Gyakran már a frontot megelőző napon is fájhat a fejünk, álmosabbak, ingerlékenyebbek lehetünk. Az emberre fogantatásától kezdve, már az anyaméhben hatnak a környezeti hatások. A légköri folyamatok szervezetünkre gyakorolt hatása rendkívül sokrétű. Az időjárás hatásai folyamatos alkalmazkodásra késztetik szervezetünket. Ez a folyamat azonban nem egyformán zajlik le mindenkiben. Vannak, akik könnyedén veszik az akadályokat, és vannak, akik nehezebben tolerálják a változó körülményeket.

  • Kódolt feledékenység?!

    Ha nincs esze, legyen notesze – szól az örök érvényû szólás. De mi van akkor, ha már a noteszt is elfelejtjük megnézni? A feledékenység sajnos senkit sem kerül el, de egy bizonyos határig teljesen normális kísérõje életünknek. A sokat emlegetett stressz nemcsak fizikai, lelki betegségeket okozhat, hanem memóriazavart is. Sokszor nehéz helytállni a családban, átlátni a gyerekek napirendjét, a sajátunkról nem is beszélve. Elfelejtünk egy-egy határidõs munkát, megbeszélést, és elõfordul, hogy kimarad az oviba, iskolába induló kicsi hátizsákjából a kedvenc plüssállat, rosszabb esetben az uzsonna.

  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

    Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

  • A pszichózis kezelésére használt gyógyszerek növelik az agyvérzés kockázatát?

    Minden pszichózis kezelésére használt gyógyszer növeli az agyvérzés kockázatát. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a második generációs antipszichotikumok növelhetik az agyvérzés esélyeit.

    Eddig ismeretlen volt az elsõ generációs gyógyszerek kockázatnövelõ hatása, és hogy ez eltér-e az elbutulásban szenvedõ illetve nem szenvedõ betegek esetében. 2002-ben merült fel a gyanú, hogy a második generációs antipszichotikumok növelik az agyvérzés kockázatát, különösen az elbutulásban szenvedõknél.

  • A paracetamoltartalmú gyógyszerek növelhetik az asztma kialakulását?

    Egy új tanulmány szerint a paracetamoltartalmú gyógykészítmények 46 százalékkal is növelhetik az asztma kialakulását gyermekeknél. Az orvosok óvatosságra, körültekintésre intenek a mindennapos hatóanyag használatával kapcsolatban.

    Az új-zélandi központú kutatás során világszerte 200 ezer beteg csecsemõt vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy, akik paracetamolt kaptak, gyakrabban alakult ki allergia, asztma, és kiütés, mint az ilyen készítményt nem kapók között.

  • Utolsó elõtti hely - Csak a csehek boldogtalanabban nálunk!

    A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sõt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

    A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetezõ megkérdezésével készült online felmérésbõl.

  • A szoptatás valószínûleg megóv bizonyos allergiák ellen

    Amennyiben az atópiás betegségekre (pl. ekcéma, asztma, ételallergiák) különösen hajlamos csecsemõk legalább négy hónapos korukig csak anyatejet kapnak, vagy tehéntejmentes tápszert, akkor késõbb alakulnak ki ezek a betegségek, vagy egyáltalán nem is jelentkeznek a tünetek. A Pediatrics januári számában megjelenõ cikk a fenti végsõ következtetést vonja le. "Alapjában valószínûleg mindegy, mit esznek a várandós és szoptató kismamák” - állítja Dr. Frank Greer a Wisconsin Egyetem gyermekgyógyász professzora, a cikk egyik szerzõje.

  • Mennyit használt a védõoltás? - Számvetés influenzajárvány közben

    Az egészségügyi szakemberek elõre jelezték: lesz influenzajárvány az idén is, akár világjárvány is kialakulhat. Ezért érveltek a megelõzést segítõ oltószer igénybevétele mellett, s még most, a járvány kellõs közepén is ajánlják a védõoltást. Uniós programba kapcsolódva vizsgálják nálunk is: mi a megelõzõ céllal beadott injekciók gyakorlati hozadéka.

    Dr. Molnár Kornélia, az országos tisztifõorvos helyettese szerint amikor országos járványról beszélünk, mint most is, az pontosabban azt jelenti, hogy az ország jelentõs részén tombol az influenza.