rss
  • A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkre

  • A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkreA cékla elég elfeledett zöldség, a legtöbben csak savanyúságként ismerik, és nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Azonban a cékla rendkívül egészséges, nagyon jó hatással van a szervezetünkre, és sokféleképpen elkészíthető. A céklában nagy mennyiségben találhatóak értékes vitaminok és ásványi anyagok, valamint antioxidánsok, főleg kálium, magnézium, vas, A-, C- és B6-vitamin. Nemcsak a gyökerét, de a zsenge leveleit is meg lehet enni, például salátába keverve. Lássuk, milyen jótékony hatásai lehetnek!

    A cékla nagyszerűen javítja a vérkeringést, többek között az agyunkban is, ez, illetve a benne található vegyületek rendkívül hasznosnak bizonyultak a idegrendszer egészségének megőrzésében. A cékla rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a különböző típusú demenciák, így az Alzheimer-kórrizikóját, és a memóriánkat is élesen tarthatjuk. Vérkeringést javító hatása mellett olyan anyagokat (nitrátokat) is tartalmaz, amelyek a szervezetünkben átalakulva a vérnyomást is csökkentik.

    A magas vérnyomás számos súlyos betegséggel áll összefüggésben, például a stroke-kal, szívrohammal is. A céklában lévő fitokemikáliák, illetve antioxidánsok, például a bétacianin igen erős daganatellenes hatásokkal rendelkeznek. Kutatások szerint ez a vegyület jelentős mértékben képes lelassítani a tumorok növekedésének ütemét. A cékla hatásosnak bizonyul a prosztata-, az emlő-, a bélrendszeri, a tüdő- és a hererák elleni küzdelemben.


    A cékla nagyon jól javítja az erőnlétet, teljesítményt és a kitartást, ezért érdemes azt fogyasztani komolyabb fizikai igénybevétel előtt. Ez a hatása szintén a benne található nitrátoknak köszönhető, mert azok a szervezetbe jutva átalakulnak, kitágítják a vérereket és fokozzák a véráramlást, így a sejtekhez több oxigén és tápanyag jut el.

    A céklában található tápanyagok, többek között például a kalcium, a mangán, a réz, a magnézium és a vitaminok erősítik a csontokat és a fogakat. Ez nemcsak a magas tápanyagtartalomnak, de azok egyedi kombinációjának is köszönhető, ugyanis így könnyebben szívódnak fel az értékes nyomelemek és ásványi anyagok.

    Mivel a céklának magas a vastartalma, az egyik legnagyszerűbb élelmiszer, melyet a vérszegényeknek, illetve az arra hajlamosaknak érdemes enni. A céklában található réz és C-vitamin ráadásul segíti a vas felszívódását is.

    A máj működését, a méregtelenítési folyamatokat is támogatja a cékla, valamint csökkenti a zsírmáj kialakulásának rizikóját is. Bizonyos fitokemikáliák, például a methionin nevű pigment, stimulálják, élénkítik a máj sejtjeit, így azok hatékonyabban tudnak küzdeni a felhalmozódott méreganyagok ellen.

    Méregtelenítő, gyulladáscsökkentő és vérkeringést fokozó hatásainak köszönhetően a cékla nagyon jó hatással van a bőrünkre is, a segítségével sikeresen küzdhetünk a pattanások, furunkulusok és egyéb bőrproblémák ellen, magas antioxidáns-tartalma pedig az öregedés első jelei ellen véd. A cékla rendszeres fogyasztásával támogathatjuk a bőr folyamatos megújulását, ennek hatására a bőrünk egyenletesebb árnyalatú, ragyogóbb, egységesebb megjelenésű lesz.



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tévhitek a pattanásokról

    Neked is a hormonok által vezérelt tinédzserévek jutnak eszedbe, ha a pattanásos bõr kerül szóba? Mennyit küszködtél, és persze mindig a lehetõ legrosszabbkor éktelenkedtek az arcodon! A barátnõd házibulija elõtt, esetleg az osztályfénykép készítésének reggelén csúfították el az arcod? Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kusza tízes–húszas éveinek lecsengésével a problémás bõrtõl is megválhatott. A pattanásos bõr nem kizárólag a fiatalok kiváltsága, mint ahogy az sem biztos, hogy az arcod folyamatos tisztogatásával megoldhatod bõrproblémáidat. Ideje tisztázni minden kérdést!

  • Amikor már mindennapos a hátfájás

    Amikor már mindennapos a hátfájásA hátfájás manapság sajnos már nem ritka: szinte népbetegséggé vált a probléma - mielőtt műtétre jelentkeznénk, gondoljuk át, hogy tehetünk-e magunkért valamit, hogy mégse legyen szükség a késre! A hátfájásra ma már nem lehet úgy tekinteni, mint egy átlagos és majd szépen elmúló problémára, több ember szenved tőle, mint hinnénk. A fejlett országokban a lakosság közel kilencven százalékának okoz mindennapos, kínokat a hát-, nyak- vagy derékfájdalom. A hátfájásnak számos oka lehet, és vannak esetek, amikor már csak a műtét jelent tartós megoldást.

  • A szenvedés nem törvényszerû

    Kezelhetõ a neuropátiás fájdalom

    A fájdalom elkerülését szolgáló orvosi megoldásokról általában keveset tudunk, és maguk az orvosok sem mindig figyelnek eléggé a páciensek panaszaira.

    A nemrég megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport tagjai - belgyógyász, neurológus szakorvosok - a szenvedés nélküli élet lehetõségét ígérik azoknak, akik megmagyarázhatatlannak tûnõ fájdalomérzettel, az úgynevezett neuropátiás fájdalommal élnek együtt.

  • A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

    Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

  • A rák felismerését segítõ tesztet dolgozott ki egy 15 éves fiú

    Még csak középiskolás, de Jack Andraka máris nagyot alkotott. Mondhatni, forradalmasította a rosszindulatú daganatos betegségek felismerését.

    A zseni tini ugyanis felfedezett egy nagyon olcsó és nagyon gyors tesztet annak érdekében, hogy minél korábban felfedezhetõ legyen a hasnyálmirigyrák, ezért a felfedezéséért májusban díjat is kapott.

    Most továbbfejkesztette: tesztje már a tüdõ- és a petefészekrák diagnosztizálására is képes.

  • Megbízható a CT-vizsgálat szívinfarktus gyanúja esetén

    Washington - Ha a szívinfarktus gyanúja miatt sürgõsségi osztályra beszállított betegnek az új vizsgálati technika, a komputeres tomográfia szerint nem záródott el a koszorúere, néhány óra múlva otthonába távozhat. A biztató hírt a sürgõsségi betegellátás nemzetközi kongresszusán közölték.
    A szívroham miatt kórházba kerülõ betegeknek EKG-fölvételek és laboratóriumi vizsgálatok végett történõ vérvételek után ma legtöbbször elvégzik a szívkatéteres beavatkozásokat is. Ez nagyszerû eredményekkel járt, az infarktus okozta halálozás az ilyen intézményekben jelentõsen csökkent.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Kávéfogyasztással a méhnyakrák ellen?

    Kisebb százalékban betegednek meg a méhnyakrákban azok a nõk, akik naponta több mint 3 pohár kávét isznak - állítják egy japán tanulmány szerzõi. Az egészségügyi hatóságok vizsgálata a zöld tea fogyasztásának esetében nem talált semmiféle kapcsolat a betegséggel.

    Az egészségügyi minisztérium vizsgálatában 54 ezer nõt figyeltek meg 15 éven át. A vizsgált személyek 40 és 69 éves kor közötti nõk voltak. A Japán Nemzeti Rákközpont orvosai a kutatás közben négy csoportra osztották a nõket, aszerint, hogy átlagosan mennyi kávét fogyasztottak.

  • A rendszeres kávéfogyasztás megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl?

    A rendszeres kávé- vagy a feketetea-fogyasztás bizonyos mértékben megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl, míg a zöld teának ilyen jótékony hatását nem észlelték. A kávékedvelõk számára biztató vizsgálati eredményt az American Journal of Clinical Nutrition októberi száma közölte.

    A világ számos részében foglalkoztak azzal, hogy az utolsó évtizedben mind gyakoribb cukorbetegség kialakulását miként lehetne csökkenteni. A skandináv országokban több tanulmány igazolta, hogy a rendszeres kávézás gátolja a cukorbaj kialakulását.

  • A jó és a rossz szénhidrát

    Fogyókúra-programigazgatók és táplálkozástudósok tucatjával állítják össze a szénhidrátban szegény, vagy sok szénhidrátot tartalmazó étrendeket. Ám nem csak az számít, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mit fogyasztunk és milyen arányban.

    Dr. Matos Lajos szívgyógyász professzor foglalja össze: miért fontos, hogy étkezéskor figyelemmel legyünk a különféle szénhidrátoknak a szervezetre gyakorolt hatására.

  • A nagy lelki feszültséggel járó munka szívrohamhoz vezet

    A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

    Dán ápolónõk tíz esztendei vizsgálata egyértelmûen azt mutatta, hogy a munkahelyi stressz nemcsak a férfiak, hanem a nõk számára is fokozott rizikó faktor. A felmérés 1993-ban kezdõdött, és a megfigyelés eredményeként 12 116 ápolónõ adatait értékelték. Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek.

  • Barna zsírszövet, amelytõl fogyhatunk

    Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.

    A diétázók a fehér zsírtól rettegnek, kevesen tudnak azonban az anyag barna változatáról. A barna zsír tele van mitkondriumokkal, a test energiagyártó sejtjeivel és elégeti a szervezet kalóriáit csak azért, hogy hõt tudjon generálni.

  • A szellemi játékok nem tesznek okosabbá

    Akár Super Mariót is játszhatnának szellemi komputeres játékok helyett azok, akik elméjüket akarják edzeni, ugyanis kiderült: a szellemi játékok nem tesznek okosabbá. Brit kutatók hat héten át vizsgáltak olyan számítógép-felhasználókat, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében kapcsolódtak be online szellemi játékokba. Az eredmények szerint azonban a játékosok semmivel sem lettek okosabbak.

    A szakemberek a BBC adó Bang Goes the Theory címû mûsorának nézõibõl válogattak ki több mint 8600 részvevõt, akiknek életkora 18 és 60 év között mozgott.