rss
  • Mosópor allergia - mit tehetünk?!

  • Mosópor allergia - mit tehetünk?!A mosóporokat és tisztítószereket főként két jelző alapján ítéljük meg: a nagy tisztító erő és a tartós, kellemes illat. Gyakran azonban épp ezek okozzák a kellemetlen panaszokat is: a testszerte jelentkező kiütések és bőrvörösség a mosópor- allergia tünete is lehet. A ruhák tisztítása jóval korszerűbbé vált, s a nagyszüleink idejében ismert ecet, citrom és alkohol helyét mára felváltották a vegyi tisztító- és folteltávolító összetevők. A mai mosószerek megközelítőleg öt-tizenöt féle összetevőből állnak. A mosópor-allergia okozója lehet egy, vagy több, a készítmény összetevői között szereplő enzim, illatanyag.

    A foltok eltávolítását a különböző enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért szerves peroxid-vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők között szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is.

    A mosószerekhez adagolt számtalan összetevő nap, mint nap érintkezik a bőrfelülettel, mely az arra érzékenyeknél bőrtüneteket, kiütéseket és vörösséget okozhat. A mosópor-allergia okozója lehet egy, vagy több, a készítmény összetevői között szereplő enzim, illatanyag. A poralakú mosószerek nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak, melyek szintén hozzájárulhatnak az allergiás reakció megjelenéséhez.



    A kialakult bőrtünetek helyi gyulladáscsökkentő krémekkel kezelhetők, azonban ha a kimutatott allergénnel ismét érintkezik a bőrfelszín, akkor a panaszok újból megjelennek. A kezelés ez esetben tehát az allergén elkerülését jelenti. Ennek érdekében mosáshoz válasszuk inkább a folyékony, és gél formájú mosószereket, melyek kevesebb fém szennyeződést tartalmaznak, könnyebben oldódnak, öblítéssel jobban eltávolíthatóak. Mosogatásnál és takarítás közben is viseljünk gumikesztyűt, hogy elkerüljük a vegyszerekkel történő közvetlen érintkezést. A dezodorok, erős illatú öblítőszerek illatanyagai is allergizálhatnak. Ilyen esetben keressük az illatanyag-mentes, minél kevesebb mesterséges összetevőt tartalmazó, bőrbarát készítményeket.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • A hosszú fogyókúra egészségtelen is lehet?

    A környezetszennyezõ szerves anyagok, melyek a szervezetünkbe jutnak, a zsírszövetben elraktározódnak és fogyókúra közben kiszabadulva, mérgezõ hatásuk érvényesülhet.

    A tartós, szerves környezetszennyezõk ma már mindenfelé megtalálhatók. Mivel nem bomlanak le, ezért fölhalmozódnak, nemcsak a természetben, hanem az állati és emberi szervezetben, illetve az ételláncban is. A tartós, szerves környezetszennyezõk egy részét rovarirtóként használják, mások ipari folyamatok során keletkeznek, oldószerek, gyógyszerek vagy PVC gyártása közben.

  • A növények aszpirinszerû vegyületek keverékét képesek elõállítani?

    A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.

    Az érzékeny jelzõrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdõket.

    A metilszalicilát nevû anyag segíti a növényeket, hogy megelõzzék a károsodást és jelezzék a veszélyt egymásnak - mondta Thomas Karl kutatásvezetõ, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársa.

  • Nincs jótékony hatása a folsavnak és a D-vitaminnak, sõt még káros is lehet?

    A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítõk akár még ártalmasak is lehetnek.

    „Az eredmények megerõsítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” - mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.

  • Bizonyos rágcsálnivalókkal csökkenthetõ a májrák kockázata

    Mogyoró, mandula és aszalt sárgabarack: érdemes sokat fogyasztanunk ezekbõl az ételekbõl.

    A legújabb kutatások szerint a felsorolt finomságok E-vitamin-tartalma csökkenti a májrák kialakulásának a kockázatát. A májrák a daganatos megbetegedések közük a világon a harmadik leggyakoribb halálok. A világ összes májrákban elhunyt betegének ráadásul 54 százalékát a kínai betegek teszik ki. A Shanghai Rákkutató Központ munkatársai ezért 132 837 kínai adatait, és étkezési szokásait vizsgálták meg, beleértve 267 rákbeteget is.

  • A stressz megváltoztatja a férfiak ítélõképességét

    Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.

  • Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek

    Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek\"Az alvási apnoé megléte és súlyossága megnövekedett hirtelen szívhalál-veszéllyel jár együtt\" - jelentette ki Dr. Apoor Gami a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat internetes kiadásában. A kórkép akkor áll fenn, ha a vizsgálatok kimutatják, hogy öt alvásban töltött óra alatt öt vagy több alkalommal legalább 10 másodpercen át kimarad a légzés. Egyes szakvélemények szerint a betegség egyre terjed, részben a járványszerűen növekvő elhízás miatt. Perceken belüli szakszerű beavatkozás esetén van esély a túlélésre.

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • Testedzõ pirula

    A lusták dédelgetett álma teljesülhet, amennyiben emberen is beválik a testedzõ pirula - e csodaszer ugyanis bárminemû fizikai erõfeszítés nélkül segít megszabadulni a súlyfeleslegtõl, ráadásul fitté tesz. A kaliforniai Salk Intézetben kikísérletezett pirula egyetlen fogyatékossága, hogy jelenleg csupán egereken próbálták ki, bár náluk igen jó eredménnyel.

    A gyógyszer segítségével a mozgásszegény életmódra kárhoztatott egerek négy hét alatt több kalóriát égettek el, s kevesebb zsír rakódott le szervezetükben, mint fajtársaiknál, amelyek nem részesültek a készítmény áldásos hatásából.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • Titokzatos betegség a hasmenés hátterében

    Bár a gyomorfekélyhez és a gyomorégéshez viszonyítva még mindig ritkának számítanak, a krónikus gyulladással járó bélbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak. Ezek közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa is, melyek krónikus hasmenéssel járnak, ráadásul változatos tüneteik és hosszú lefolyásuk miatt igen nehezen felismerhetõk. A Crohn-betegség gyakori kísérõi a nyákos-hasmenéses széklet, a huzamosabb ideig fennálló hasfájdalmak, a láz és a végbélnyílás területén gyakran képzõdõ fájdalmas sipolyok.