rss
  • Védjük a szervezetünket immunerősítő teákkal

  • Védjük a szervezetünket immunerősítő teákkalBeköszöntött az ősz és ezzel együtt a rossz idő is. Jönnek az esős, hűvös napok, ami sajnos gyakran együtt jár egy jó kis megfázással is. Az immunrendszerünk megerősítését soha nem késő elkezdeni, ezzel kivédve az esetleges megbetegedéseket. Szervezetünk megerősítéséhez jól jönnek a friss zöldségek, gyümölcsök, vitaminok, valamint jó néhány immunerősítő teából is válogathatunk kedvünk és ízlésünk szerint. Ilyen teák például a fekete tea, a gyömbértea, a levendula tea valamint a csipkebogyó tea is.

    Fekete tea:

    A fekete tea a szabadgyököket megkötő antioxidáns tartalma miatt hozzájárul az egészséges életmódhoz. A fekete tea épp úgy, mint a kávé, kiváló élénkítő hatással rendelkezik, amit a benne található thein tulajdonságának köszönhet.Ez a központi idegrendszert stimuláló anyag mind a légzést, mind a vérkeringést serkenti, és ezáltal fokozza az agy oxigénellátását is. A kávéhoz hasonlóan tehát a fekete tea szintén képes szellemi frissességet és lendületet adni a fáradt szervezet számára.

    Gyömbértea:

    A gyömbér egyedi illatát adó illóolajok fertőtlenítő és immunerősítő hatásúak, segítenek távol tartani a fertőzéseket. Fogyaszd forrón mézzel és citrommal ízesítve. A gyömbér nagyon jól alkalmazható émelygés esetén, kismamák csak keveset fogyasszanak belőle. A gyömbérteát hatékony ellenszere a megfázásnak, serkenti a vérkeringést és segít megszabadulni a mérgektől
    Csipkebogyó tea:

    A csipkebogyó gazdag egészségvédő hatóanyagokban. Magas C-vitamin tartalma mellett, van még benne A, B, E, K vitamin, cukor, pektin, alma-, és citromsav, fehérje, karotinoidok, magnézium.

    A csipkebogyó tea pozitív hatásai:

    - immunerősítő, roboráló,
    - jól alkalmazható lázas, náthás állapotok enyhítésére, influenza megelőzésére,
    - enyhe hashajtó,
    - gátolja a meszesedést,
    - máj-, és mellékvese működést serkentő hatása is van.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Székely Tamás: a rák elleni küzdelemben a megelõzés a legfontosabb

    Budapest - A rák ellenes küzdelemben a megelõzés a legfontosabb, de egyben a legnehezebb feladat a gyógyítás és a korai felismerés mellett - hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter a rák ellenes küzdelem világnapján tartott konferencián szerdán Budapesten.

    A Magyar Rákellenes Liga által szervezett Füstmentes gyermekkort! A ma gyermekei, a holnap világa! címû rendezvényen a miniszter a felnõttek személyes példamutatásának fontosságát emelte ki, mondván "ezzel tudunk a legtöbbet elérni".

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • A H1N1 vakcina a spanyolnátha vírusa ellen is védte az egereket

    Védettek lehetnek a spanyolnátha vírusa ellen is azok az emberek, akiket beoltottak a H1N1 influenza ellen - közölték kedden amerikai kutatók. A New York-i Mount Sinai orvostudományi intézet szakemberei az 1918-ban 50-100 millió áldozatot követelt spanyolnátha vírusa ellen is hatékonynak találták a 2009-es H1N1 influenza elleni vakcinát egérkísérleteikben.

    Attól nem tartanak a kutatók, hogy a spanyolnátha vírusa természetes módon visszatér, ám az nem zárható ki, hogy valaki biológiai fegyverként felhasználja az izolált vírustörzset.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • Mit kell tudni a csók betegségrõl, azaz a mirigylázról?

    A betegséget magyarul mirigyláznak (mononukleózis infekcióza) nevezik. Kórokozója egy, az Ebstein-Barr-vírus, és bár a felfedezése meglehetõsen romantikusnak tûnik, maga a betegség bizony elég kellemetlen lefolyású. Hosszú, akár egy hónapos lappangási idõ után jelennek meg az elsõ, bevezetõ tünetek, melyek eleinte bizonytalan panaszokkal (rossz közérzettel, fáradékonysággal, fejfájással, hasfájással) járnak. Az egyre fokozódó láz és torokgyulladás viszi a betegeket leggyakrabban orvoshoz. A kisebb gyermekek nehezen vesznek levegõt, megduzzadt mandulák miatt orruk eldugul, orrhangon beszélnek.

  • Akár 20 centis magasságnövekedés is elérhetõ hormonokkal?

    Már korábban bebizonyosodott, hogy a növekedési hormonok szedése segíthet a hormonhiány miatt alacsony termetû gyermekek kezelésében, az azonban, hogy növekedési hormon a nem hormonhiányos gyermekek esetében is hatékony lehet, csak nemrég került napvilágra.

    "Eredményeink szerint a növekedési hormonok szedése hatékony kezelési módszer abban az esetben is, ha a kórosan alacsony termetet nem a növekedési hormonok hiánya okozza. Kutatásaik során a tudósok összesen 150 alacsony termetû gyermek életét követték figyelemmel 20 éven keresztül.

  • Kopaszodás mizéria

    A férfiak jórészének megkeseríti az életét, amikor hajkoronájuk megállíthatatlanul hullásnak indul, kinek jobban, kinek kevésbé, kinek hamarabb, kinek késõbb, de a legtöbb férfi életében valamikor beindul az egyre magasodó homlok, vagy a fejtetõ fedetlenné válásának folyamata. A kopaszodás leggyakoribb okozója a hormonokban és magában az emberben hordozott genetikai tényezõkben kereshetõ, ám számos egyéb oka is lehet.

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • A szem ereinek elváltozása kezdõdõ szívbetegség jele lehet

    A szem kis ereinek jellegzetes elváltozása jelzõje lehet a kezdõdõ szívbetegségnek - derül ki ausztrál kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Azok az emberek, akiknél szemideghártyájuk károsodását állapították meg, a rákövetkezõ tizenkét évben nagyobb valószínûséggel haltak meg, mint, akiknél nem találtak retinopátiát - állapították meg a Sydneyi Egyetem, a Melbourne-i Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói. A sydneyi kutatócsoport háromezer, többségében diabéteszes ember retinájáról készült fotót tanulmányozott.

  • Agytumort okozhatnak a rovarírtószerek?

    A rovarirtószerekkel gyakran érintkezõ mezõgazdasági dolgozók és azok, akik vegyszerrel kezelik szobanövényeiket, nagyobb eséllyel alakulhat ki agytumor - állítja az eddigi legnagyobb tanulmány az Occupational and Environmental Medicine online számában.

    Az eredmények alapján a rovarirtókkal folyamatos kapcsolatban levõ mezõgazdasági dolgozóknál a tumor kockázata enyhén növekszik, azonban, akik fokozottan érintkeznek ilyen vegyszerekkel, a kockázat több mint kétszeresére emelkedett.

  • A fitnesz jótékonyan hat az Alzheimer-kór korai szakaszában

    Az Alzheimer-kór korai szakaszában levõ betegek közül a fizikailag edzettebbeknek kevésbé zsugorodik a memóriáért felelõs agyi területük - közölték a kutatók.

    A fitnesz és a testedzés kimutathatóan lassítja az öregedéssel kapcsolatos agyi változásokat egészséges emberek esetében. A legutóbbi felfedezések szerint az Alzheimer-kór korai stádiumában is érvényesülhet ez az elõny.

    A betegség korai szakaszában a fizikailag edzettebbek agyállománya nagyobb a memóriával kapcsolatos területeken.

  • Elkerülhetõ a sugárterápia okozta sejtkárosodás

    Kevesebb mellékhatás várható!

    A Pittsburgh Egyetem orvostudományi karának kutatói egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól. A módszer különlegessége, hogy az egészséges szövetek védelmén túl a tumorok pusztulását is elõsegítette.

    Hosszabb távon komoly mellékhatásokkal is járhat a sugárkezelés!