rss
  • Védjük a szervezetünket immunerősítő teákkal

  • Védjük a szervezetünket immunerősítő teákkalBeköszöntött az ősz és ezzel együtt a rossz idő is. Jönnek az esős, hűvös napok, ami sajnos gyakran együtt jár egy jó kis megfázással is. Az immunrendszerünk megerősítését soha nem késő elkezdeni, ezzel kivédve az esetleges megbetegedéseket. Szervezetünk megerősítéséhez jól jönnek a friss zöldségek, gyümölcsök, vitaminok, valamint jó néhány immunerősítő teából is válogathatunk kedvünk és ízlésünk szerint. Ilyen teák például a fekete tea, a gyömbértea, a levendula tea valamint a csipkebogyó tea is.

    Fekete tea:

    A fekete tea a szabadgyököket megkötő antioxidáns tartalma miatt hozzájárul az egészséges életmódhoz. A fekete tea épp úgy, mint a kávé, kiváló élénkítő hatással rendelkezik, amit a benne található thein tulajdonságának köszönhet.Ez a központi idegrendszert stimuláló anyag mind a légzést, mind a vérkeringést serkenti, és ezáltal fokozza az agy oxigénellátását is. A kávéhoz hasonlóan tehát a fekete tea szintén képes szellemi frissességet és lendületet adni a fáradt szervezet számára.

    Gyömbértea:

    A gyömbér egyedi illatát adó illóolajok fertőtlenítő és immunerősítő hatásúak, segítenek távol tartani a fertőzéseket. Fogyaszd forrón mézzel és citrommal ízesítve. A gyömbér nagyon jól alkalmazható émelygés esetén, kismamák csak keveset fogyasszanak belőle. A gyömbérteát hatékony ellenszere a megfázásnak, serkenti a vérkeringést és segít megszabadulni a mérgektől
    Csipkebogyó tea:

    A csipkebogyó gazdag egészségvédő hatóanyagokban. Magas C-vitamin tartalma mellett, van még benne A, B, E, K vitamin, cukor, pektin, alma-, és citromsav, fehérje, karotinoidok, magnézium.

    A csipkebogyó tea pozitív hatásai:

    - immunerősítő, roboráló,
    - jól alkalmazható lázas, náthás állapotok enyhítésére, influenza megelőzésére,
    - enyhe hashajtó,
    - gátolja a meszesedést,
    - máj-, és mellékvese működést serkentő hatása is van.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • A C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást?

    Olasz tudósok azt állítják, a C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást.

    A vénásan adagolt C-vitamin csökkentette a szimpatikus idegrendszer aktivitását és az oxidatív stressz révén a magas vérnyomást is – mondta el a Pisai Egyetem kutatója.

    A szimpatikus idegrendszer a központi idegrendszer részeként a vegetatív funkciókat szabályozza, például a vérnyomást, így ennek túlzott aktivitása vérnyomásemelkedéshez, majd szervkárosodáshoz vezet.

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.

  • A gyors diéták veszélyei

    A gyors diéták veszélyeiBármely villámdiétáról is legyen szó bizonyos élelmiszertípusokat előtérbe helyeznek, míg más tápanyagcsoportokat teljesen kizárnak az étkezésből. Ám ezek az élelmiszerek alapvető tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a szervezet hatékony működéséhez. Ha a szervezet nem jut hozzá ezekhez az alapvető tápanyagokhoz, elkezdődik a lassú leépülés, aminek következményei sok esetben csak évek múlva jelentkeznek. Nézzük meg közelebbről, hogy mi is történik egy-egy villámdiéta során és után a szervezetünkkel!

  • Az immunrendszer felpörgetésével állítják meg az agydaganatot

    Bár még csak kísérleti stádiumban van az a vakcina, amely az immunrendszer felpörgetésével képes megállítani az agytumor fejlõdését, a kutatók szerint mégis ígéretesnek tûnik.

    A szer a daganat leghalálosabb formáját, a glioblasztómát képes szinten tartani.

    A glioblasztóma a leghalálosabb agydaganat, amely a diagnózis után 12–14 hónappal végez az betegekkel.

  • A C-Vitamin csökkentheti a stroke kialakulásának esélyét

    A C-Vitamin csökkentheti a stroke kialakulásának esélyétA C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása csökkentheti a szélütés egy ritkább, de veszélyes formája, az agyvérzéses stroke esélyét, a vitaminhiány viszont kockázati tényezőt jelenthet - állapította meg egy francia minikutatás. A vizsgálat során 65 olyan páciens adatait tanulmányozták, akik agyvérzésen estek át. A kontrolcsoportban 65 egészséges résztvevő volt. A vérzéses stroke akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ritkábbanfordul elő, mint az úgynevezett oxigénhiányos stroke, de veszélyesebb, mert gyakrabban végződik halállal.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.

  • Mindenkinek jót tesz a rendszeres testmozgás

    A naponta ismétlõdõ testmozgás szívet védõ hatásai a kezdõdõ magasvérnyomás-betegségben szenvedõkben is érvényre jutnak. A fiatal embereken végzett vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóirata közölte.

    A nagy, hirtelen fizikai erõfeszítés alaposan megemelheti a vérnyomást. Ezért a terheléses orvosi vizsgálatnál a kerékpározást vagy a szalagon történõ kocogást meg kell szakítani.

  • Csöndbe zárt világban élõk

    A csend világába zártak világnapját éppen fél évszázad óta tartják meg minden évben, szeptember 28-án.

    A hallássérülteket szövetségük ügyvezetõ igazgatója szerint a jelnyelv formálja közösséggé, ezért elsõsorban e sajátos nyelv elismeréséért küzdenek, esélyegyenlõségük kiegészítõjeként. A társadalomtól pedig azt várják el, hogy ne betegként, integrálandó személyekként, hanem munkára, alkotásra kész és alkalmas társakként fogadják el õket.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • Egészség-allergia

    A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Ki lesz koszorúérbeteg: aki szorong, vagy aki depressziós?

    A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

    A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.