rss
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Napsütés és szívbetegség

    Miközben egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bõr rosszindulatú daganatainak kifejlõdésében, egy új, érdekes elmélet arra utal, hogy a napsugár nemcsak melegítõ hatásával, hanem más módon is kedvezõ, mivel tágíthatja az ereket. Az Európai Unió kutatóinak meglepõ elképzeléseit az European Heart Journal közölte.

    Mind az orvosi szaksajtó, mind a média manapság fõleg arra hívja fel a figyelmet, hogy a napozás bõrrákot okozhat, ezért legjobb, ha igyekszünk elkerülni.

  • Bizonyos ételek fogyasztása gyorsíthatja a tüdõrák növekedését?

    Dél-koreai kutatók szerint a számos természetes és feldolgozott ételben megtalálható szervetlen foszfátokban gazdag étrend gyorsítja a patkányok tüdõrákjának növekedését.

    A tüdõrák kezelése és megelõzése szempontjából a szervetlen foszfátbevitel szabályozása kritikus lehet, véli Myung-Haing Cho, a cikk vezetõ szerzõje. A szervetlen foszfátok természetesen megtalálhatók a leveles zöldségekben, gyümölcsökben, húsokban és szárnyasokból készült termékekben.

  • Szeretnéd feloldani tested energiaáramlását? Ez az ősi kínai módszer segíteni fog!

    Szeretnéd feloldani tested energiaáramlását? Ez az ősi kínai módszer segíteni fog!Tudtat, hogy egy egyszerű technikával rögtön feloldhatod tested energiaáramlását? Az apró endokrin szerv, a csecsemőmirigy vagy tímusz neve a görög „thymos” szóból ered, amely jelentése „életenergia”. A következőkben egy egyszerű módszert ismerhetsz meg, amellyel aktiválható ez a mirigy, és amely a Kínai Tradicionális Orvoslás akupresszúrás módszerein alapszik. A technika mindössze pár perces. A csecsemőmirigy aktiválásával a test teljes energiapotenciálja felszabadítható.

  • Bor és Egészség

    A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, Mezopotámiában az asszírok és a babilóniaiak orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertõtlenítõ, fájdalomcsillapító és férfierõt fokozó szer. E népek a borba, ha gyógyszerként használták, mézet, gyógyfüveket, fûszereket vegyítettek. Az ókori Görögországban Asklepios a gyógyítás istene és Dionysos a bor és a mámor istene rokonok voltak, ami azért is érdekes, mert így a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a gyógyítás és a bor fogalmát.

  • Legyõzhetõ a HIV-vírus? - Egereken már sikerült

    Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.

    A HIV- vírus nem képes behatolni a fehérvérsejtekbe, a fertõzött egerek a kezelésnek köszönhetõen meggyógyultak. Emberekkel még nem történtek klinikai kísérletek, elméletileg a módszer meggyõzõen mûködhet: az orvosoknak csak annyit kell tenniük, hogy T-sejteket nyernek ki a páciens szervezetébõl, átszerkesztik, majd visszajuttatják.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • A bõr szépsége nemcsak a genetikán múlik

    Bõrünk szépsége nemcsak a genetikán múlik. Az elfogyasztott ételek minõsége és mennyisége is nagyban befolyásolja állapotát. Az ünnepek alatti zsírosabb étkezés sajnos megviselheti bõrünk szépségét, lássuk, mit tehetünk!

    Bõrünk szépségéért sok mindent tehetünk, de talán az egészséges táplálkozással érhetjük el a legnagyobb sikereket. Ugyanis az ételeinkkel elfogyasztott vitaminok és ásványi anyagok, nagyban építik szervezetünket, így bõrünket is.

  • A hajfestés növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának kockázatát?

    A sok ivás és a dohányzás mellett a hajfestés is jelentõsen növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának kockázatát. Ennek tudatában jelentõsen csökkenthetõ a rizikó.

    A hólyagrák a negyedik leggyakoribb rák férfiaknál és a nyolcadik leggyakoribb a nõknél. A legegyszerûbb megelõzni, ha nem dohányzunk - írja egy müncheni professzor. Az aktív dohányosok háromszor, a volt dohányosok kétszer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint azok, akik soha nem dohányoztak.

  • Öt módszer, amival megelõzhetõek a fertõzések

    Amennyiben a héten utazás közben észrevesz egy embert aki, a mozgólépcsõrõl való távozás után kézfertõtlenítõt használ, jó esélye van arra, hogy az Ön által látott személy Dr. Mark Gendreau, a Burlingtoni Lahey Klinikavezetõ belgyógyásza.

    "Annak az esélye, hogy fertõzõ betegséget kapunk, jelentõsen megnõ zárt térben tett utazások során, fõként a téli hónapokban, amikor is tombolnak a felsõ légúti betegséget okozó vírusok" - mondta Gendreau.

  • A stressz megváltoztatja a férfiak ítélõképességét

    Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • A felborult napi életritmus a vérzsír szintet is megzavarja

    A naponta azonos idõben ismétlõdõ események sorát azért is érdemes gondos rendben megtartani, mert életritmusunk fölborítása árthat szívünknek. Ezt emberen még sokat kell vizsgálni, de egereken bizonyítottan érvényesül.

    Mindennapi életünknek általában megszokott ritmusa van, melynek megzavarását nehezen tudjuk elviselni és a napszaki ritmus átállítása néha sok idõt igényel. A földrészeket áthidaló repülõutak következtében milliók napszaki ritmusa borul fel egyik napról a másikra.

  • Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált MMR védõoltás alkalmazása között

    Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola védõoltás alkalmazása között amerikai kutatók, akik megismételtek egy korábbi, ilyen kapcsolatot feltételezõ tanulmányt.

    A Public Library of Science címû tudományos folyóirat online változatában megjelent tanulmányban egy 1998-as, nagy port kavart vizsgálat kontrollját teszik közzé a New York-i Columbia Egyetem és az Egyesült Államok Betegség Megelõzési Központjának (CDC) atlantai kutatói.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.