rss
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • A zöld tea jótékonyan hat a húgyhólyaggyulladásra

    Kedvezõ élettani hatásokat tulajdonítanak a zöld teában lévõ vegyületeknek. Most egy újabb kedvezõ hatás derült ki a kedvelt élénkítõ italról.

    A tudósok már régóta érdeklõdnek a zöld tea lehetséges hatásai, a benne található vegyületek iránt. Most egy újabb kedvezõ hatás derült ki a kedvelt élénkítõ italról. Az eredmények szerint a zöld tea gyógynövény összetevõi számos húgyhólyagbetegséget meggyógyíthatnak, legyen az sérülés vagy gyulladás - közölte a kutató.

  • A gyümölcsfogyasztás csökkenti az Alzheimer kór esélyét

    A Cornell Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy például az alma, banán, vagy narancs rendszeres fogyasztása jelentõsen csökkenti az Alzheimer kór kialakulásának esélyét. A nyugati típusú étrendben sajnos igen kevés gyümölcs tartozik azok közé, melyeket az emberek rendszeresen fogyasztanak. Pedig ezek a gyümölcsök nem csak vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban gazdagok, hanem egy nemrég azonosított hatóanyag révén még a központi idegrendszer fokozatos sorvadásával járó kórképek, például az Alzheimer kór ellen is védelmet tudnak nyújtani.

  • Segíthet a nõknek a séta a stroke elkerülésében

    Csökkentheti egy új tanulmány szerint a nõk a stroke-kockázatát, ha tornacipõt húznak, és hosszabb tempós sétára indulnak. Azoknál a nõknél, akik tempósan gyalogolnak, 37 százalékkal volt alacsonyabb a stroke veszélye, azoknál pedig, akik legalább heti két órát sétáltak bármilyen ütemben, 30 százalékkal csökkent az agyi katasztrófa esélye. Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a fizikai aktivitás segít a stroke elkerülésében, a most ismertetett kutatás azonban arra összpontosított, hogy pontosan mely mozgásfélék lehetnek a nõk legnagyobb segítségére ezen a téren.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    A hasra hízás a legveszélyesebbSok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Heti egy injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú cukorbetegség?

    Heti egyszeri injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú diabétesz - állítják kanadai kutatók.

    A 2-es típusú diabetes mellitus (más néven nem inzulinfüggõ diabétesz) esetében a betegség kezdeti szakaszában a hasnyálmirigy bétasejtjei termelnek ugyan inzulint, de az nem fejti ki megfelelõen a hatását, mert a sejtek érzéketlenek vele szemben. Az úgynevezett inzulinrezisztencia általában az inzulinreceptorok hibás mûködése következtében alakul ki.

  • Zöldségek, gyümölcsök, melyek felvehetik a harcot a narancsbőr ellen

    Zöldségek, gyümölcsök, melyek felvehetik a harcot a narancsbőr ellenA narancsbőr a legtöbbször genetika kérdése, de megfelelő mennyiségű testmozgással és helyes táplálkozással csökkenthetjük megjelenésüket. Az ananász fogyasztása mindenképpen ajánlott, ha egészségesen szeretnél élni, mivel nagyon magas a kálium és C-vitamin tartalma. Másfelől a gyümölcsben levő anyagok segítik növelni a vérkeringést, aminek hatására a szervezetben felhalmozódott káros anyagok könnyebben kiürülnek. A víz szintén segíti a méreganyagok távozását a szervezetből.

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.

  • Vörösbor védi az agyat

    A piros szõlõ legfontosabb hatóanyaga, amely a borban is benne van, csökkenti szélütés esetén az agyi károsodás mértékét. A sokak számára reményt keltõ vizsgálat eredményeit a Journal of Experimental Neurology közölte.

    A vörösborban egész sor bioaktív anyag található, amelyek közül az utóbbi években a rezveratrol lett a legismertebb. Vizsgálatok igazolták, hogy ez a polifenol mind a rosszindulatú daganatok elõfordulását, mind a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentõsen csökkenti.

  • Miért is ásítunk?

    Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

  • Bor és Egészség

    A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, Mezopotámiában az asszírok és a babilóniaiak orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertõtlenítõ, fájdalomcsillapító és férfierõt fokozó szer. E népek a borba, ha gyógyszerként használták, mézet, gyógyfüveket, fûszereket vegyítettek. Az ókori Görögországban Asklepios a gyógyítás istene és Dionysos a bor és a mámor istene rokonok voltak, ami azért is érdekes, mert így a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a gyógyítás és a bor fogalmát.

  • A madárinfluenza egy új törzse könnyebben terjed emberrõl - emberre

    Amerikai kutatók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberrõl-emberre könnyebben terjedõvé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.

    "A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban.

  • Új védõoltás könnyítheti meg a parlagfû-allergiáben szenvedõk életét

    Hamarosan megjelenhet a gyógyszerpiacon a várva várt védõoltás, amely kevesebb injekcióval hosszabb idõn át véd a parlagfû-allergia tüneteitõl. A hagyományos allergia vakcinákkal szemben, amelyeket hónapokon át hetente kell beadni, az új oltásra csak néhányszor lenne szükség, hatása viszont hosszabb lenne.

    Az allergológus az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Társaság kongresszusán számolt be eredményeikrõl, amelyek alapján az új vakcinából mindössze négy injekcióra lenne szükség.

  • A nyers tej okozza a legtöbb megbetegedést

    A legtöbben a pasztõrözetlen tejet tartják számon a legegészségesebb terméknek.

    Egy tanulmány rámutatott, hogy az 150 százalékkal nagyobb eséllyel okoz élelmiszer-eredetû megbetegedést, mint a pasztõrözött tejek és tizenháromszor több a kórházban megfordulók aránya is.

    A tejtermékekkel kapcsolatos megbetegedések 60 százaléka a pasztõrözetlen tejek fogyasztására, míg 39 százalékuk a pasztõrözöttekre vezethetõ vissza.