rss
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Korai és gyors kezelés segíthet a hepatitis-C elleni küzdelemben

    Azok a betegek, akik idejekorán, még a fertõzést követõ elsõ hónapban részesülnek a hepatitis-C elleni kezelésben, azok gyors, többfunkciós immunválaszt építenek ki a HCV ellen, hasonlóan ahhoz, mint amikor a fertõzés spontán eltûnik.

    A kísérlet során egy csoport intravénás droghasználót követtek nyomon, akik a HCV-fertõzésnek fokozottan ki vannak téve. Azt találták, hogy a korai kezelés gyors immunválaszt eredményez, melyet a többszörös, egyidejû antivírus-mediátorok termelése jellemez.

  • A mértékletes kávéfogyasztás jót tesz a szívnek

    Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • Halálos veszély az influenza, ha valaki nagyon kövér

    A H1N1 vírus eleve súlyos influenzajárvány okozójaként jelent meg, de a statisztikai adatok összesítése szerint a fertõzés különösen akkor életveszélyes, ha a beteg kórosan elhízott - mutatták ki amerikai kutatók.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009 õszén a H1N1 vírus okozta influenzát milliókat veszélyeztetõ világjárványnak jósolta. Az egész világot súlyosan érintõ pandémia szerencsére elmaradt, de minden országban voltak súlyos fertõzések, betegek, akik gépi lélegeztetésre szorultak és végül életüket vesztették.

  • A mandula fogyasztása kedvezõen hat a szív-, és cukorbetegségre

    A Torontoi Egyetem kutatói azt javasolják, hogy a csemegék közül ha lehet, válasszuk a mandulát, mert kedvezõ hatást gyakorol a szívbetegségre és a diabéteszre.

    Eredmények azt mutatják, hogy mandulával tompítható a nagy szénhidráttartalmú ételek vércukor-emelõ hatása - jelentette ki Dr. Kendall. A manduláról korában is tudtuk, hogy sok jó hatása van, pl. csökkenti az LDL (ún. rossz) koleszterin szintjét, és most igazolódott, hogy a vércukorszint egyensúlyban tartásában is szerepet játszhat, megelõzve olyan betegségeket mint pl. a diabétesz vagy a szívbaj.

  • A pirenzepin lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét?

    A pirenzepin hatóanyagú gyógyszer lassíthatja a rövidlátó gyermekek látásromlásának ütemét, jelentette az Amerikai Gyermekszemész Társaság.

    Az Oklahoma Egyetem szemészeti osztályának kutatói a pirenzepin hatását vizsgálták a gyermekkori rövidlátásra. 84 rövidlátó gyermeket két csoportba osztották, az egyik csoport betegeit pirenzepin géllel kezelték, a kontroll csoport pedig hatás nélküli placebo gélt kapott. Két évig tartó kezelést követõen mindegyik csoportban látásélesség-csökkenést figyeltek meg, azonban kisebb mértékben romlott a pirenzepinnel kezelt gyermekek látása.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • Napi egy csésze kávé csökkenti a száj- és nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát?

    A Tohoku egyetem munkatársai több ezer emberre kiterjedõ vizsgálat eredményeit elemezték. Vizsgálták a személyek egészségi állapotát, életvitelét, étkezési szokásaikat.

    A 40 és 64 év közötti páciensek körében a tizenhárom éves vizsgálat ideje alatt közel 160 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rákja. Az adatok alapján elmondható, hogy napi egy csésze kávé elfogyasztása csökkenti a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát. - olvasható a American Journal of Epidemiology címû szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Mitõl mûködik a zsigeri ösztön?

    Az agy egy szupergép!

    New York - Nem csupán találgatás, amikor zsigerbõl döntünk valamirõl, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience címû szaklapban amerikai kutatók.

    Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevõkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.

  • Így őrizhetjük meg bőrünk üdeségét

    Így őrizhetjük meg bőrünk üdeségétA különböző fiatalító kozmetikai beavatkozások és arcápolók mellett azonban gyakran elfelejtkezünk arról, hogy már egy kis odafigyeléssel is sokat tehetnénk azért, hogy bőrünk üdeségét megőrizzük. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztás. Egy nap folyamán a lélegzettel, izzadás során és a vizelettel is jelentős mennyiségű –2-3 liter- folyadékot veszítünk. Különösen nyári melegben, ha a vízvesztés nagy, de az utánpótlás elmarad, a vér és a többi szövet víztartalma csökken.

  • Megfelelõ életvitellel jelentõsen csökkenthetõ az agyi katasztrófák kockázata

    A szélütés minden formája, az agyvérzés, az agyinfarktus vagy az agyembólia leggyakrabban megelõzhetõ, vagy idõpontja jelentõsen késõbbre tolható.

    A legfontosabb az esetleges magas vérnyomás minél korábbi kiderítése és megfelelõ kezelése. A szövetség ugyancsak hangsúlyozza az egészséges életmód fontosságát: a dohányzás és az iszákosság mellõzését, a zsírszegény étrendet, mely sok gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz, a rendszeres testmozgást és a normál testsúly tartását.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.