rss
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szembe ültethetõ kapszulával két idõskori szembetegség ellen

    Szembe ültethetõ kapszulával orvosolna egy amerikai biotechnológiai cég két idõskori szembetegséget. A száraz AMD és a retinitis pigmentosa következtében a retina fényérzékeny sejtjei elhalnak, a Neurotech megoldása azonban ezeket a sejteket õrzi meg. A megoldás a klinikai tesztelés elõrehaladott fázisában jár jelenleg.

    A Neurotech által megalkotott, génsebészeti úton létrehozott sejteket tartalmazó kapszulát mûtéti úton kell elhelyezni a szemben, a lencse és a retina között található átlátszó, zselatinszerû részbe.

  • Sóbarlangok - az asztmás betegek Mekkája?

    A pollenszezon vége felé sokak számára hozhat kellemes felüdülést egy sókabin kúra. A kezeléssel nem csak légutaink szabadulnak fel az allergia okozta kellemetlen orrfolyás, orrdugulás tüneteitõl, de a téli idõszakban gyakori náthás tünetek enyhítésére is alkalmazhatjuk.

    A sóbarlangok klímája és a sós tengeri levegõ, gyógyító hatást gyakorol az emberi szervezetre, fõként a különféle légúti és légzõszervi betegségekre, a bõr és izületi problémákra. A legismertebb sóbarlang Parajdon található, melyet már évtizedek óta az asztmás betegek Mekkájaként tartanak számon.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • Rosszul állunk a szájhigiénia terén

    A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.

  • Újabb bizonyíték a meditáció jótékony hatásairól

    Újabb amerikai orvosi bizonyítékkal bõvültek a meditációs kutatások eredményei: akik régóta gyakorolják a meditációt, sokkal gyorsabban képesek "lenyugtatni" agyukat és kisöpörni belõle a zavaró gondolatokat.

    Giuseppe Pagnoni professzor és kollégái huszonnégy jelentkezõ agymûködését vizsgálták meg.

    Az fMRI-alapú vizsgálathoz 12 rendszeresen meditáló embert kértek fel, illetve 12 olyat, aki még soha sem próbálta ki a meditáció gyakorlatát.

  • Káliummal és fokhagymával csökkenthetõ a magas vérnyomás

    New York - A káliumban gazdagabb, nátriumban szegényebb étrend hatására csökken a vérnyomás - állapították meg amerikai kutatók, míg ausztrál szakemberek tanulmánya a fokhagyma vérnyomáscsökkentõ szerepét hangsúlyozza.

    Két nashville-i orvos, Mark Houston és Karen Harper tanulmánya szerint a tipikus amerikai étrend kétszer több nátriumot és feleannyi káliumot tartalmaz, mint amennyi a korszerû táplálkozási ajánlásokban szerepel.

  • A testedzés segíti az õssejtek növekedését?

    A gothenburgi Akadémia kutatói mutatták ki elsõ ízben, hogy a testedzés segíti az õssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlõdést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.

    A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást. Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe.

  • Egy ritka kórkép: nyeléses ájulás

    Budapest - "Beleharapok a szendvicsembe és elájulok" - egy fiatal angol nõ mondta ezt orvosainak, akik döbbenten tapasztalták, hogy evés közben szívmûködése hirtelen megáll és ezért néha elveszti az eszméletét. Az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a Lancet beszámol arról, hogy szívritmust szabályozó mûszer, pacemaker beültetése óta a páciens jól érzi magát és enni is tud.

    A 25 éves hölgy idén, januárban kereste fel az egyik szívgyógyászati osztályt azzal a panasszal, hogy néha, ha enni kezd, hirtelen elszédül, elesik, sõt teljesen elájul.

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • Ezért érdemes minél több zöldséget fogyasztani

    Ezért érdemes minél több zöldséget fogyasztaniÍme néhány ok, miért is érdemes minél több zöldséget fogyasztanunk: Ragyogó bőrt kölcsönöz a karotinoidoknak köszönhetően, amely nagy mennyiségben megtalálható pl. a spenótban és a paprikában is. A zöldségek fogyasztása lassítja a cukor felszívódását a véráramba, ezáltal csökkentve a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ez a gyümölcsök fogyasztására is igaz. De kizárólag a természetes, friss zöldségek és gyümölcsök esetében, a konzerv és tartósított társaikra ez az állítás már nem érvényes.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • Az alvás közbeni beszéd az alvászavar egy fajtája

    Az alvás közbeni beszéd az alvászavar egy fajtájaAz alvás közbeni beszéd nem más, mint a paraszomnia (alvászavar) egy fajtája. Az esetek többségében az álmában beszélő nem veszélyes, bár előfordulhat, hogy a hallgató durvának és vulgárisnak találja. Az álmukban beszélők 30 másodpercnél nem beszélnek tovább, de egy éjszaka alatt több beszéd-periódusuk is lehet. Az éjszakai beszéd állhat csak dünnyögésből, egyszerű hangokból, vagy akár hosszabb, összefüggő mondatokból is. Az álmában beszélő általában csak magában, magának beszél, ám néha akár hosszabb társalgást is folytathat másokkal.

  • Pizzafûsszerrel a gyulladás ellen

    Berlin - Az oregánó nem csak pizzafûszerként állja meg a helyét - egy olyan anyagot is tartalmaz, amelynek többek közt gyulladásgátló hatása van - fedezték fel a bonni egyetem és a zürichi mûszaki fõiskola kutatói.

    Az oregánóban található béta-kariofillén (E-BCP) hatóanyagot gyulladtmancsú egerekbe fecskendezték be, mire tízbõl hét esetben a tünetek enyhültek - írta a Die Welt címû német napilap.

  • Agyi letapogató segítségével kommunikáltak egy vegetatív állapotban lévõ emberrel

    Igennel és nemmel kommunikál agyi képalkotó segítségével egy férfi, akit öt éve vegetatív állapotban gondoznak - ismertette egy szerdán megjelent tanulmány.

    A most 29 éves férfi 2003-ban szenvedett el súlyos agysérülést közúti balesetben. Azóta fizikai válaszjeleket nem adott, vegetatív állapotban van az õt vizsgáló belga és brit kutatók szerint, akik eredményeikrõl a New England Journal of Medicine címû szaklapban számoltak be.