rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • Az oltások növelik a roham kockázatát

    A gyermekkori oltások, amelyek különbözõ fertõzésektõl óvnak meg, kisebb mértékben növelik a roham kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ezek a rohamok nem okoznak agykárosodást és nem vezetnek epilepsziához – szögezik le a tudósok.

    Bár a lázzal összefüggésbe hozható görcsök kialakulása igen alacsony, a kutatók ennek ellenére sok gyermek adatait hasonlították össze, hogy meghatározzák a rizikó kockázatát. A gyermekek 3, 5 és 12 hónapos korukban kapják meg a vakcinákat - írja a latimes.com.

  • Kivonják a forgalomból a mérgezõ homeopátiás gyógyszert

    Sok kicsi gyereknek a fogzás folyamata kellemetlen, ezért sokféle készítmény van forgalomban, melyek ezt kívánják enyhíteni. A legújabb vizsgálatok szerint egy homeopátiás készítmény mérgezést okozhat a fogzás miatt ezzel kezelt gyermekeknek, ezért az illetékes amerikai hivatal azonnal kivonta a forgalomból.

    A gyerekek foga általában hat hónapos kortól egészen a második életév végéig kiszámíthatatlan ütemben bújik elõ. A fogzás gyakorta tünetekkel jár és sokféle panaszt okoz, ami nem csak a gyereknek, hanem környezetének is kellemetlen.

  • Sok esetben hatékonyabb a méz, mint az antibiotikum

    A méz a fájós torkok kezelésére teában vagy forró vízben oldva, hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertõzések gyógyításában – olvasható egy új tanulmányban.

    Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok. „Ez bámulatba ejtõ” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességérõl, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.

  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

    Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • Az alapszínek testi-lelki hatásai - színterápia, színkezelés

    Az alapszínek testi-lelki hatásai - színterápia, színkezelésA színek testre és lélekre való hatásait már az ősi időkben – pl. Egyiptom és Kína területén – is ismerték és felhasználták. A színek ma is erősen befolyásolják lelkiállapotunkat, közérzetünket, és gyógyító hatással lehetnek a testre. A színek számos alakban és jelenségben nyilvánulnak meg. Az ember szabad szemmel legalább 2000 különböző árnyalatot képes érzékelni. A teljes képet és a helyiség szinergiáját pedig különböző színkombinációk képzik.Tény, hogy az összes érzéki benyomás 87 % -a színvilágon keresztül érvényesül. Az ember használja a színeket és általuk fejezi ki önmagát.

  • Tévénézési szokásoktól függ a kamaszkori terhesség?

    Ezt még magunk sem hittük el!

    Chicago - Gyakoribb a terhesség a szexualitást bõven tárgyaló filmsorozatok tizenéves amerikai nézõinek körében, mint azoknál a kamaszoknál, akik nem kedvelik az ilyen sorozatokat.

    A Pediatrics címû gyermekgyógyászati szaklap novemberi számában publikált tanulmány szerint a Szex és New York vagy a Jóbarátok láttán a képernyõre ragadó amerikai tizenévesek kétszer akkora valószínûséggel esnek teherbe/ejtenek teherbe másokat, mint akik a távkapcsolóért nyúlnak ilyenkor.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

  • A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehet

    A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehetA magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben - derítették ki ausztrál kutatók. A Melbourne-i Egyetem kutatói szerint azok az emberek, akik magas vérnyomással rendelkeznek központi artériáikban, köztük az aortában és a nyaki verőerekben, gyengébben teljesítenek a vizuális feldolgozást mérő tesztekben, lassabban gondolkodnak, és rosszabb a felismerési képességük. Kísérletükben a kutatók 493 húsz és nyolcvankét év közötti nemdohányzó ausztrál embert vizsgáltak.

  • Gyengédséggel, öleléssel a szívbetegség ellen?

    Az összebújás és a gyengédség nemcsak a léleknek esik jól, hanem a szívbetegségeket is segít megelõzni. Az észak-karolinai egyetem kutatói felfedezték, hogy már az is csökkenti a vérnyomást és a pulzust, ha tíz percig fogjuk egymás kezét.

    Aki még ennél is jobban szeretné megkönnyíteni a szíve dolgát, az jól teszi, ha kiköltözik vidékre, mert a szennyezett városi levegõ a keringésnek még jobban árt, mint a tüdõnek. A légzõszerven keresztül ugyanis a legfinomabb porszemcsék is eljutnak a vérbe, és gondoskodnak az erek beszûkülésérõl.

  • A mefedron öncsonkításhoz és halálhoz is vezethet

    A mefedron remekül fokozza a virágok növekedését, illatosítja a porszívót, de emberekre való hatása a feldobott hangulat után akár súlyos öncsonkításhoz vagy hirtelen szívhalálhoz is vezethet. Fõleg fiatalok fogyasztják kábítószerként, és egy tizenéves lány mefedron okozta halálát néhány napja a Drug Source Review folyóirat ismertette.

    A szer kellemes illatú, és a növények jobban nõnek, ha mefedron oldattal locsolják õket. De ha valaki ezt a folyadékot megissza, nagy veszélybe kerülhet.

  • Hatásosabb volna a sócsökkentés tárgyalással, mint adóval

    Világszerte rengeteg ember életét mentené meg az élelmiszerek sótartalmának csökkentése. Számítások szerint ezt könnyebb elérni az élelmiszeripari ágazattal való tárgyalással, mint a sós termékek megadóztatásával. A számítógépes modellkísérletrõl az Annals of Internal Medicine számolt be. A sok konyhasó fogyasztása egészségtelen, mert a túlzott nátriumbevitel emeli a vérnyomást, vizet tart vissza a szervezetben, csökkenti a verõerek rugalmasságát, ezért a szélütés, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség fontos kockázati tényezõje.

  • Súlyos következményei lehetnek a fogínygyulladásnak

    Korral szaporodnak fogászati problémáink: ez leggyakrabban a fogíny gyulladását jelenti, ami a fogak kihullásához vezethet.

    A fogíny egészségének meghatározó szerepe van a fogak épségének megõrzésében. A szájüregben, a fogakon, foghúson megtapadó ételmaradékból származó baktériumok a fogak felszínén, illetve az ínyen lepedéket, úgynevezett plakkot képezhetnek, majd fertõzést, gyulladást okoznak. A fogínygyulladás elsõ jelei lehetnek az íny megduzzadása, vörössé, vérzékennyé válása.