rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A sok szójaétel csökkenti a spermiumkoncentrációt

    Fél adag szójaétel elfogyasztása csökkenti a spermiumkoncentrációt, és hozzájárulhat a férfi meddõséghez különösen elhízott férfiak esetében, derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak közleményébõl.

    A szója és a spermiumok száma közti összefüggés részletei egyelõre ismeretlenek, de a szakértõk gyanítják, hogy a szója fokozza az ösztrogén aktivitását, ami negatív hatással lehet a spermiumok termelõdésére, valamint más hormonális jeleket is megzavarhat.

  • A D-vitamin pótlása télen

    A D-vitamin pótlása télenA téli időszak beköszöntével nemcsak a napsütés lesz kevesebb, hanem ezzel együtt csökken a szervezetünkben a D-vitamin-szintje is. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez. A D-vitamin (kalciferol) legoptimálisabb forrása a napfény, amelyből ilyenkor nincs részünk túl sokban. A testünk képes megtermelni a számára szükséges D-vitamint az UVB-sugarakból - ehhez elegendő naponta körülbelül 20 percet a napon tölteni.

  • A tuberkulózis világnapja

    Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz.

  • Összefüggés lehet az elhízás és a férfiasság hanyatlása között?

    Az elhízás jelentõs szerepet játszik a merevedési zavarok kialakulásában - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva olasz kutatók. A szakemberek szerint ugyanis az elhízás mértéke egyenes arányban áll a tesztoszteron mennyiségének csökkenésével.

    A vizsgálatban 2435 olasz férfi vett részt, akik 2001 és 2007 között fordultak orvosi segítségért szexuális mûködési zavaraik miatt. A résztvevõk 41,5%-a normál testsúlyú, 42,4%-a túlsúlyos, 12,1%-a elhízott és 4%-a súlyosan elhízott volt. A vizsgált férfiak átlagéletkora 52 év volt.

  • Civilizációs probléma a kövérség

    A kövérség nem pusztán egyéni felelõsség kérdése, hanem civilizációs betegség - mutatta ki a brit kormány egyik agytrösztje. Az energiafelhalmozás kulcsfontosságú volt a történelem elõtti idõkben, csakhogy a modern korban az energiadús olcsó ételek, a gépek, a motorizált közlekedés és az ülõmunka következtében ez a beprogramozott...

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • Cukorbetegségben a szívritmuszavar is gyakoribb

    A cukorbaj nem csak általában a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezõje, hanem kifejezetten növeli a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés esélyét is. Az ezzel foglalkozó, három évig tartó vizsgálat eredményeit a Journal of General Internal Medicine közölte.

    A cukorbetegség világszerte mind gyakoribb, mert mind több az idõs, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Ráadásul az is tény, hogy a cukorbaj lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.

  • Agyvérzés után három óra marad a túlélésre

    Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.

    A legfontosabb, a tünetek felismerése, amelyek lehetnek: gyengeség, bénulás, érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés valamelyik végtagunkban vagy testünk egyik oldalán, látászavar, kettõs látás, „elkent” beszéd, beszédképtelenség, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége,nyelészavar, szédülés.

  • A láz okai és a lázcsillapítás módjai

    A láz szinte soha nem önállóan jelentkezõ tünet. A testhõmérséklet emelkedése a szervezet reakciója külsõ (fertõzések) vagy belsõ (pl. tumor) hatásokra. A láz segíti az immunrendszert a kórokozók és a káros idegen anyagok legyõzésében.

    A testhõmérséklet a nap folyamán változik, maximumát késõ délután éri el, minimális különbségek egyénenként is vannak. A testhõmérsékletet számos tényezõ befolyásolja, például a stressz, a sport, a koffein, a táplálkozás, bizonyos gyógyszerek és még sok egyéb.

  • A teljesítményhajtás árnyoldalai

    Éhezés és sportfüggõség

    Gyorsabban, magasabbra, erõsebben! Az olimpiai jelszavak árnyoldalán a sport miatt anorexiások és sportfüggõk állnak. Lesoványodva, hogy jobb eredményeket tudjanak elérni. Elkülönülve, hogy többet tudjanak edzeni.

    Egyre magasabbra, egyre gyorsabban, egyre erõsebben, míg a test és a lélek végleg feladja.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké

    Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké, azonban a sportszív edzés vagy verseny után hamar zsugorodik. Amerikai szívgyógyászok szerint, ha a szív egészséges, akkorára nõhet, amekkorára akar.

    A gyorskorcsolyázóknak a szíve nem lesz olyan nagy, mint az evezõsöké, de a kutatók azt figyelték meg, hogy pihenés közben különlegesen mûködik. A korcsolyázók szívének fõleg a jobb kamrája erõsödik meg. Nyugalomban szívük különlegesen ellazul és gyengébben mûködik, mint az ülõ munkát végzõ embereké. "Olyan, mintha hibernálva lenne."

  • Heti egy injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú cukorbetegség?

    Heti egyszeri injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú diabétesz - állítják kanadai kutatók.

    A 2-es típusú diabetes mellitus (más néven nem inzulinfüggõ diabétesz) esetében a betegség kezdeti szakaszában a hasnyálmirigy bétasejtjei termelnek ugyan inzulint, de az nem fejti ki megfelelõen a hatását, mert a sejtek érzéketlenek vele szemben. Az úgynevezett inzulinrezisztencia általában az inzulinreceptorok hibás mûködése következtében alakul ki.

  • A cukorbetegségben szenvedõk mentális képességei rosszabbak?

    Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.