rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tanulmány: a bélflóra megváltozása állhat az allergia hátterében

    Egyes bélben élõ baktériumok az allergia nagyobb arányát, krónikus gyomorbántalmakat, sõt elhízást okozhatnak a tehetõs, iparosodott társadalmakban élõ gyerekeknél olasz kutatók szerint.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élõ gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendõen sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.

  • A diabétesz és a depresszió összefügg egymással

    A 2-es típusú, felnõttkori diabétesszel kezelt embereknek nagyobb az esélye a depresszióra, és a depressziósok esetében valamelyest nagyobb a kockázata a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának - állítja egy szerdán megjelent amerikai tanulmány.
    A diabétesz és a depresszió közti kapcsolatot Sherita Hill Golden, a Johns Hopkins Egyetem baltimore-i orvosképzõ intézetének kutatója tanulmányozta. Munkatársaival 6814 olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik 2000 és 2005 között három vizsgálaton estek át.

  • Az oxitocin nevû hormonnal javítható az emberek szociális magatartása?

    Az oxitocin hormon szintjének növekedésével bizonyítottan javítható az emberek szociális magatartása, az anyag ugyanis nagy szerepet kap az agyunkban található stresszhormonok lebontásában - állapítja meg a Zürichi Egyetem egyik friss tanulmánya.

    A vizsgálódások során összesen negyvenhét 20 és 50 év közötti pár vitatkozási szokásait elemezte egy svájci tudóscsoport - számol be a kutatásról a "Biological Psychiatry" címû tudományos szaklap.

  • Új esély a rákterápiában

    A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.

    Az emlõdaganatos betegeknek mintegy egynegyede szenved HER2-pozitív emlõrákban, ami e betegségnek egy jól körülhatárolható csoportja.

  • Az arzéntartalmú ivóvíz növelheti a 2. típusú cukorbetegség gyakoriságát?

    Az arzéntartalmú ivóvíz kis mennyiségben való fogyasztása is összefüggésben állhat a 2. típusú (cukorbetegség) diabétesz megnövekedett gyakoriságával.

    Világszerte több millió ember fogyaszt szervetlen forrásból származó arzént tartalmazó ivóvizet - állítják kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban. Az Egyesült Államokban 13 millióan isznak olyan csapvizet, amelynek szervetlen arzéntartalma meghaladja az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal által megszabott 10 mikrogramm/liter arányt.

  • A koffein megakadályozhatja a sclerosis multiplex kialakulását

    A koffein akár meg is akadályozhatja a sclerosis multiplex (SM) kialakulását. A kisérleti eredmények tükrében, olyan gyógyszerek fejleszthetõk ki, amelyekkel autoimmun megbetegedések válhatnak gyógyíthatóvá.

    Sclerosis multiplexben a szervezet immunrendszerének T sejtjei megtámadják a myelint, amely a központi idegrendszer idegrostjait védõ zsírszöveti burok. Emiatt hegszövet alakul ki és megjelennek az SM tünetei: zsibbadás, gyengeség, izomkoordináció hiánya.

  • A jó iskolai programok egészségesebbé teszik a gyerekeket

    Ha a gyerekek az iskolában kapott ételhez az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismereteket is megkapják, tanulmányi teljesítményük javul, testsúlyuk pedig csökken. Az évek óta folytatott HOPS tanulmány eredményeit az American Journal of Public Health közölte.

    A jómódú országokban mind a gyerekek, mind a felnõttek többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ezért évrõl évre növekszik az elhízottak aránya, és ez az elemi iskolákra és a munkahelyekre is igaz.

  • A mefedron öncsonkításhoz és halálhoz is vezethet

    A mefedron remekül fokozza a virágok növekedését, illatosítja a porszívót, de emberekre való hatása a feldobott hangulat után akár súlyos öncsonkításhoz vagy hirtelen szívhalálhoz is vezethet. Fõleg fiatalok fogyasztják kábítószerként, és egy tizenéves lány mefedron okozta halálát néhány napja a Drug Source Review folyóirat ismertette.

    A szer kellemes illatú, és a növények jobban nõnek, ha mefedron oldattal locsolják õket. De ha valaki ezt a folyadékot megissza, nagy veszélybe kerülhet.

  • A csokoládé növeli a csontritkulás és a csonttörések valószínûségét

    Egy újabb kutatás is alátámasztja azt a tényt, hogy a csokoládé kedvezõ hatású a szívre - azonban, a csontokra gyakorolt hatása már nem ilyen pozitív. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói idõs hölgyek csontjainak állapotát elemezték.

    "Ez volt az elsõ vizsgálat, amely a csokoládéfogyasztás és a csontok állapota közti kapcsolatot vizsgálta. Eredményeink alapján felvethetjük, hogy a csokoládéfogyasztás növeli a csontritkulás és a következményes csonttörések valószínûségét" - közölték az American Journal of Clinical Nutrition c.szaklapban.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Magas vérnyomás esetén ne igyunk sok szeszt

    A mértékletes alkoholfogyasztás védi az ereket, de akinek magas a vérnyomása és idõnként vedeli a szeszt, annak életkilátásai igen rosszak. A tudományos megfigyelés Dél Koreából származik. A rendszeres, de igen mérsékelt alkoholfogyasztás szívvédõ hatású. Ezt sok, jól ellenõrzött megfigyelés igazolja és ezzel magyarázzák a sokat idézett francia paradoxon jelenséget is. Ennek az a lényege, hogy noha a franciák sok telített zsír esznek, vérzsírszintjük kedvezõtlenebb, mint számos környezõ országban, a helyi vörösbort kortyoló Frankhonban mégis sokkal kevesebben halnak meg koszorúér-betegségben, mint több más európai országban.

  • Csodaszer a prosztatarák ellen

    Angliában évente tízezer férfi betegszik meg prosztatarákban. Brit kutatók most újfajta gyógyszerrel próbálják kezelni ezt az igen agresszív rákbetegséget, mely elsõsorban a 70 év feletti férfiakat támadja meg.

    Két-három év múlva akár tablettában is bevehetjük a csodaszert, amely életet nem ment, de csökkenti a fájdalmakat és növeli a beteg várható élettartamát.

  • Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

    Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

    A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó.

  • A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezet

    A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezetA szakemberek szerint most először sikerült azt bizonyítani, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja. Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló helyzeteket.