rss
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A banánhéj javítja a depresziót és megvédi a retina károsodását?

    A banánhéj-kivonat javíthatja a depressziót és megvédheti a retinát a károsodástól - állítják tajvani kutatók.

    A Taichung -i Orvosi Egyetemen dolgozó kutatók két év kísérletezés után azt állítják, hogy a banán héja gazdag szerotoninban, abban az anyagban, amely alapvetõ fontosságú a hangulat szabályozásában. Az agyi szerotonin alacsony szintjét tartják felelõsnek a depresszió kialakulásában, bár az orvosok számára még nem teljesen egyértelmû az alacsony szerotonin szint és a depresszió közötti kapcsolat mibenléte.

  • A megfelelő folyadékfogyasztás elengedhetetlen a hőségben

    A megfelelő folyadékfogyasztás elengedhetetlen a hőségbenEgészséges felnőtt embernek kb. 1,5-2 l folyadék fogyasztására van szüksége naponta. A szervezet víztartalma a korral előre haladva egyre csökken. A kiszáradásra leginkább a gyerekek és az idősek érzékenyek. A folyadékfelvétel és leadás az egészséges szervezetben egyensúlyban van. Az egyensúlyi állapotot számos tényező befolyásolja, mint például nehéz fizikai megterhelés, sporttevékenység, izzadás (napozás, szauna), éghajlat, külső hőmérséklet, és bizonyos állapotok (láz, hasmenés, hányás).

  • A sejtek korai öregedésében közremûködõ génváltozatot találtak

    Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggõ betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz. A kutatók a Nature Genetics címû szakfolyóiratban részletezett tanulmányukban 500 ezernél több genetikai változatot elemeztek, és megállapították, hogy azok az emberek, akiknél a TERC elnevezésû génen bizonyos variációk voltak jelen, nagy valószínûséggel 3-4 évvel idõsebbek voltak biológiai koruknál.

  • Nem használ semmit a termékenységet segítõ gyógyszer?

    Egy megjelent tanulmány szerint a nõk által régóta szedett termékenységet segítõ gyógyszerek nem érnek semmit. Brit kutatók által végzett kísérletek kimutatták, hogy a legnépszerûbb hatóanyag nem javítja a teherbeesés esélyeit.

    A clomifén citrát arra szolgál, hogy serkentse a peteérést és a petetermelést. 580 skót asszonyt is megvizsgáltak, akik több mint két éve ok nélkül nem estek teherbe, és azt találták, hogy a gyógyszerrel nem stimulált mesterséges megtermékenyítés sem mûködött jobban.

  • Könnyen kideríthetõ, meddõ-e a férfi

    Új termékenységi chipet fejlesztettek ki, amely képes a hímivarsejtek mennyiségének pontos meghatározására – jelent meg a Lab on the Chip címû tudományos folyóiratban.

    Ez igen fontos lépés a férfimeddõség vizsgálatában; Hollandiában évente több mint 10 ezer pár fordul orvoshoz nemzõképtelenség miatt. A vizsgálat során az elsõ teendõ a hímivarsejtek elemzése, amelyhez a spermiumok speciális elõkészítése és különleges laboratóriumi háttér szükséges.

  • Kopaszodáshoz vezethet a túl sok stressz és szorongás?

    Stressz és szorongás okozza a fõként a nõk körében járványszerûen terjedõ foltos kopaszodást Tajvanon - közölték helyi orvosok.

    Li Cseng-hung, a tajpeji buddhista kórház bõrgyógyásza elmondta, hogy betegei közül fõként a nõk körében egyre többen szenvednek az alopecia areata nevû bõrbetegségben, ami a hajas fejbõrön kör és ovális alakban okoz kopasz foltokat. Az orvos azzal magyarázta a jelenséget, hogy a lelki és fizikai stressz lerombolhatja az ember immunrendszerét, és elpusztíthatja a hajhagymákat.

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • Sóbarlangok - az asztmás betegek Mekkája?

    A pollenszezon vége felé sokak számára hozhat kellemes felüdülést egy sókabin kúra. A kezeléssel nem csak légutaink szabadulnak fel az allergia okozta kellemetlen orrfolyás, orrdugulás tüneteitõl, de a téli idõszakban gyakori náthás tünetek enyhítésére is alkalmazhatjuk.

    A sóbarlangok klímája és a sós tengeri levegõ, gyógyító hatást gyakorol az emberi szervezetre, fõként a különféle légúti és légzõszervi betegségekre, a bõr és izületi problémákra. A legismertebb sóbarlang Parajdon található, melyet már évtizedek óta az asztmás betegek Mekkájaként tartanak számon.

  • Ezért érdemes minél több zöldséget fogyasztani

    Ezért érdemes minél több zöldséget fogyasztaniÍme néhány ok, miért is érdemes minél több zöldséget fogyasztanunk: Ragyogó bőrt kölcsönöz a karotinoidoknak köszönhetően, amely nagy mennyiségben megtalálható pl. a spenótban és a paprikában is. A zöldségek fogyasztása lassítja a cukor felszívódását a véráramba, ezáltal csökkentve a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ez a gyümölcsök fogyasztására is igaz. De kizárólag a természetes, friss zöldségek és gyümölcsök esetében, a konzerv és tartósított társaikra ez az állítás már nem érvényes.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.

  • A cukorbetegségben szenvedõk mentális képességei rosszabbak?

    Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.

  • A jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát

    A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban a népesség 10 százalékát érinti az erõs fájdalommal járó vesekõ.
    Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy a jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát.

    A Loyola Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a vizsgálatok során megállapították, hogy a nyári melegben nagy népszerûségnek örvendõ frissítõ ital, a jegestea nagy mennyiségû oxalátot tartalmaz.

  • Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünk

    Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünkA tisztaság fél egészség - ezt a közhelyes mondást sokan próbálták már megcáfolni, azonban a tisztaság, tisztálkodás az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének. A fertőtlenítés és higiénia logikája meglehetősen egyszerű: a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe.

  • A szerelem jótékony hatással van a szívre

    Tudósok úgy gondolják, hogy a szerelem jótékony hatással van a szívre. Azok az emberek, akik szerelmes, sokkal egészségesebb, kevésbé szoknak rá a dohányzásra, fizikailag aktívabbak, és szociális érzékenységük is fejlettebb. Ezen kívül kevesebbet aggódnak, és a mindennapos stresszt is jobban tûrik.

    Gyakori ajándék szerelmes párok körében a csokoládé és vörösbor. Mindkettõnek bizonyított szervezetre gyakorólt jótékony hatása kis mennyiségben.