rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • Egyre többen gyõzik le a rákot Európában

    Hamburg/London - Egyre több beteg gyógyul meg a rákból Európában, leginkább a tüdõ-, a gyomor- és a bélrák gyógyulási kilátásai javultak - derült ki az Európai Rákszervezet (ECCO) által készített tanulmány adataiból.

    Bár az egyes országok és a különféle betegcsoportok között vannak különbségek, 23 európai állam rákbeteg-statisztikáinak adatai azt mutatják, hogy a teljesen meggyógyult betegek aránya az 1990-es években a tüdõrák esetében 6-ról 8 százalékra, a gyomorrák esetében 15-rõl 18 százalékra, a bélrák esetében 42-rõl 49 százalékra nõtt.

  • A magas vérnyomás komoly szövődményekkel járhat

    A magas vérnyomás komoly szövődményekkel járhatAz emberek nem mindig veszik komolyan a magas vérnyomást és az azzal járó szövődményeket. Ami még meglepőbb, hogy az orvostudomány is csak néhány évtizede tudja, hogy mennyire komolyan kell venni ezt a betegséget. A magas vérnyomás egy olyan betegség, amely családi halmozódást mutat, így ha a környezetünkben ezzel a kórral küzd valaki, akkor fokozottan kell figyelnünk magunkra. Ám az, hogy örökletes összetevői is vannak a betegség kialakulásának, az nem jelenti azt, hogy egyetlen genetikai okra lehetne visszavezetni, illetve ez nagyon ritka.

  • Már négy órás mozdulatlan üldögélés is életveszélyes lehet

    Ha valaki a repülõgép szûk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy fölállna, mozogna egy kicsit, azt a veszélyt vállalja, hogy az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdõérbe jutva súlyos szövõdményt okoz. Több szakértõ szerint az utóbbi idõkben ez a kockázat ráadásul tovább növekedett a légiközlekedésben tapasztalt bonyodalmak miatt. Évtizedekkel ezelõtt, amikor a nagy távolságokat felölelõ légiközlekedés mindennapossá vált, egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a végsõ leszálláskor alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a géprõl.

  • Agyvérzés után három óra marad a túlélésre

    Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.

    A legfontosabb, a tünetek felismerése, amelyek lehetnek: gyengeség, bénulás, érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés valamelyik végtagunkban vagy testünk egyik oldalán, látászavar, kettõs látás, „elkent” beszéd, beszédképtelenség, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége,nyelészavar, szédülés.

  • D-vitamin hiány okozza az idõskori depressziót?

    Az alacsony D-vitamin szint depresszióhoz és más pszichiátriai betegségekhez vezethet idõskorban, közölték holland kutatók egy mostanában megjelent tanulmányban.

    "A D-vitamin hiányt okozó tényezõk, mint a csökkent kimozdulási hajlandóságot kísérõ kevesebb napfényben eltöltött idõ, változó lakhatási szokások, a csökkent vitamin bevitel is lehet a depresszió következménye, azonban az is lehetséges, hogy az alacsony D-vitamin szint okoz depressziót." - áll a tanulmányban.

  • Befellegzett az emberi evolúciónak?

    London - Befellegzett az emberi evolúciónak, mivel Nyugaton "hiánycikké" váltak a korosabb apák - állítja Steve Jones, a University College London (UCL) genetikaprofesszora.

    A tudós szerint - aki elméletérõl egy konferencián számolt be - a 35 év feletti apáknál nõ a valószínûsége, hogy valamilyen génmutációt adnak át gyermekeink. Mint kifejtette, a humán evolúciónak három mozgatórúgója van: a természetes kiválasztódás, a mutáció, valamint a véletlenszerû változások - olvasható a The Times címû brit napilap honlapján.

  • A terhes nõk dohányzása vegyes következményekkel járhat

    A terhesség ideje alatti dohányzás hatásaként a gyermek születhet túl alacsony súllyal, a késõbbiekben pedig túlsúlyossá válhat, ezen túlmenõen azonban nem bizonyítható, hogy akár a fizikai, akár a szellemi fejlõdésére kihatna az anya dohányzása - derül ki egy amerikai vizsgálatból.

    A mintegy 53 ezer, a hatvanas években született gyermek fejlõdését figyelemmel kísérõ kutatás adatainak legfrissebb feldolgozása megdöbbentõ eredményekhez vezetett:

  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalória

    Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalóriaA kivi gyümölcs nagy mennyiségű tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. A kivi lehetséges egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése is. A kisméretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok, az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor nagy mennyisége is fellelhető. A kiviben ráadásul több a C-vitamin, mint a legtöbb más gyümölcsben. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását már régóta összefüggésbe hozzák a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával.

  • A hormonpótlás növelheti az asztma kockázatát

    A kizárólag ösztrogénalapú hormonpótlás növelheti az asztma kialakulásának kockázatát a menopauza után - közölték hétfõn francia és mexikói kutatók. Egy 12 éven át tartó tanulmányban 58 ezer nõ egészségét követték nyomon Franciaországban, a vizsgálat összefüggést talált egyes nõi nemi hormonok és az asztma között.

    A kutatást végzõ francia és mexikói szakemberek úgy találták, hogy a hormonpótlást nem kapott nõkhöz képest azoknál, akik alkalmazták ezt a kezelést, 21 százalékkal nagyobb eséllyel fejlõdött ki asztma.

  • A szívbillentyû cseréje katéter útján eredményesebb

    Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.

  • Új, hatékonyabb módszer a szalmonellát okozó baktériumtörzsek ellen

    A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.

    A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.

  • Súlyos stresszen átesett nõknél nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának?

    A súlyos stresszen átesett fiatal nõknél nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának - adták hírül izraeli kutatók a BMC Cancer címû orvosi szaklapban.

    Kérdést tettek fel a nõknek arról, hogy milyen életesemények történtek velük a megelõzõ idõszakban: veszítették-e el közeli hozzátartozójukat, vagy társukat, volt-e komolyabb betegségük, veszítették-e el állásukat, váltak-e el társuktól?

    Kérdõíves felmérés segítségével értékelték szorongásuk, depressziójuk, illetve optimizmusuk, elégedettségük mértékét.

  • Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek

    Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek\"Az alvási apnoé megléte és súlyossága megnövekedett hirtelen szívhalál-veszéllyel jár együtt\" - jelentette ki Dr. Apoor Gami a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat internetes kiadásában. A kórkép akkor áll fenn, ha a vizsgálatok kimutatják, hogy öt alvásban töltött óra alatt öt vagy több alkalommal legalább 10 másodpercen át kimarad a légzés. Egyes szakvélemények szerint a betegség egyre terjed, részben a járványszerűen növekvő elhízás miatt. Perceken belüli szakszerű beavatkozás esetén van esély a túlélésre.