rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A nevetés jótékony hatásai

  • A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

    Ez a bonyolult mentális-testi jelenség nem csak az ember sajátja: az ohiói egyetem kutatása szerint az állatok is nevetnek, így ez a tulajdonságunk állati mivoltunkban gyökerezik. A patkányok, miközben játszanak, csicsergő-csipogó hangokat hallatnak, melyek az orvosok szerint szoros rokonságban állnak a nevetéssel. Az sem véletlen, hogy a hevesen kergetőző kutyák arckifejezése egészen megváltozik, mintha a szájuk is mosolyra húzódna – bizony, olyankor ők is nevetnek! A majmok szintén rendelkeznek ezzel a kedves képességgel – mosolyognak, vigyorognak, többnyire játék közben, vagy akár nevettetés céljából.

    A nevetés nem feltétlenül reakció, inkább a túlélés ösztönös, ősi eszköze. Egyes vélemények szerint az emberi lét hajnalán a nevetés a félelem elűzésére szolgált: az ősember azt bizonyíthatta vele ellenségének, hogy nem fél tőle. Sőt, ha megfigyeljük magunkat, velünk is előfordul ilyesmi. Mi persze nem vadállatokkal állunk szemben, csak kellemetlen, stresszes helyzetekbe kerülünk, amikor úgy teszünk, mintha lazák, könnyedek és teljesen felszabadultak lennénk. Ilyenkor a nevetés nemcsak a másiknak jelez: kacagva saját feszültségünkön is könnyítünk. Nemcsak akkor segít, ha tetszeni akarunk, de azon is átlendít, ha fájdalmat érzünk, vagy szomorúak vagyunk.


    A nevetés valahonnan a homloklebeny környékéről, a látóközpont mögül indul. A homloklebeny bal oldala ítél a történet vagy helyzet humoráról, majd az ingert továbbítva izgalmi állapotot idéz elő az agyban. Mindez neveltetéstől, kultúrától és biológiai adottságoktól is függ. Az, ahogyan egy óriási kacaj kitör belőlünk, meghatározza személyiségünket is, hiszen mindannyian különböző módon, arckifejezéssel és hangon nevetünk. A mellkas izmai összerándulnak, a hasban meglódul a vérkeringés, mélyebben lélegzünk, így több oxigén jut belső szerveinkhez. Agyunkban vegyületek, endorfinok termelődnek, amelyek hatására csökken a fájdalomérzet, testünk pedig, bizsergető érzés kíséretében, megtelik boldogsághormonnal.

    Egyre több kutatás és kísérlet igazolja a pozitív gondolatok, az öröm és a nevetés jótékony élettani hatásait.

    - Mosolyogva mindenki szebb, s a közhiedelemmel ellentétben az arc kevésbé ráncosodik: ilyenkor 17 izom mozog egyszerre, aktivitásuk pedig feszesíti a bőrt.

    - A nevetés jó a szívnek: ugyanúgy javul a vérellátása, mint testmozgás közben, mert aktivizálja az ezért felelős ereket. Mivel a stresszhormonok képződését is csökkenti, megkönnyíti az érfalak munkáját.

    - Japán vizsgálatok szerint a nevetés a cukorbetegeken is segít: Kazuo Murakami kísérletei szerint jelentősen csökkenti a vércukorszintet.

    - Pozitív hozzáállással könnyebb barátkozni: mindenki szívesebben ismerkedik, teremt kapcsolatot gyakran nevető, humoros emberekkel. Magabiztos, sikeres benyomást keltesz és bizalmat ébresztesz, ha mosolyogva fordulsz a másikhoz.

    - Fogyaszt: kacagva nemcsak az éhségről feledkezel meg, de izmaidat is átmozgatod, így rengeteg kalóriát égetsz el.

    - A nevetés átragad másokra is: agyad reagál a nevetés hangjaira, arcizmaid pedig mosolyra húzódnak, ha hangos, vidám kacajt hallasz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elõnyösebb a nõi vér szívmûtéthez

    Jobbak a beteg kilátásai a szívmûtétet követõen, ha nõtõl származó vérplazmát kap az operáció alatt vagy után. A vizsgálat eredményeit a Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery közölte.

    Három éve az Egyesült Államok véradó központjai megegyeztek abban, hogy nõi vérbõl készített plazmát nem adnak ki a kórházaknak, mert az veszélyes ellenanyagokat tartalmazhat. Azt tapasztalták, hogy a nõk vérében - melybõl a különbözõ vérkészítményeket elõállítják - a véradók a terhessége során ellenanyagok jelennek meg és ezek súlyos tüdõkárosodást okozhatnak.

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • Kellő alvás mellett is fáradt? - Ez lehet az oka

    Kellő alvás mellett is fáradt? - Ez lehet az okaHa valaki keveset alszik, természetesen fáradtabbnak fogja érezni magát, és nehezebben tud teljesíteni a munkahelyén, a magánéletében is morcosabb lesz. De mi van azokkal, akik végigalusszák az éjszakát, mégis kimerültnek érzik magukat? Bár könnyű azt gondolni, hogy a sportolás kihagyásával energiát spórolunk meg, valójában épp az ellenkezője igaz. Ha rendszeresen mozgunk, akkor összességében kevésbé leszünk fáradtak és a teljesítőképességünk is nő. A mozgás javítja az állóképességet, a kardiovaszkuláris rendszer hatékonyabban fog működni, így a sejtjeink több oxigénhez és tápanyaghoz jutnak.

  • Károsak lehetnek a dezodorok?

    Az izzadás kellemetlen és felesleges – gondolják sokan. Többféleképpen próbáljuk megakadályozni: az izzadásgátlók, a hintõpor vagy akár a lézeres kezelés mellett a leginkább hétköznapi megoldás a dezodorok használata.

    Az izzadás fontos élettani folyamat, hiszen szabályozza a testhõmérsékletet és egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Ám az izzadság gyorsan lebomló, magas fehérjetartalmú váladék, amely a bomlás során kellemetlen szagot áraszt, s a dezodorok feladata, hogy ezt a szagot semlegesítsék.

  • Leukémiás sejtek támadható pontjait azonosították

    Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-õssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.

    A Science Translational Medicine címû tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-õssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.

  • A szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát?

    Egy tanulmány szerint a szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szívbetegség az elsõ számú gyilkos világszerte, évi 17 millió életet követelve.

    A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a leggyakoribb okai, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolt fogíny is felkerülhet a listára. Mindegy, milyen fittek vagy egészségesek vagyunk, a rossz fogak által hozájárulunk a szívbetegség kockázatának növekedéséhez."

  • A fogínybetegség is szerepet játszhat a férfi meddõség kialakulásában?

    Kevésbé életképes vagy kevesebb spermaszámmal rendelkezõ férfiak egyben fogorvosukhoz is ellátogathatnak kezelésre – állítják izraeli kutatók.

    A kutatásból kiderül, hogy a meddõ férfiak gyakrabban szenvednek krónikus fogínybetegségben, mint egészséges társaik – olvasható a Jerusalem Postban. A kórház Termékenységi Klinikájának igazgatója és Dr. Avigdor Klinger, parodontológia specialista azután jutottak ehhez az elõzetes következtetéshez, miután 56, 23 és 52 év közötti férfit vizsgáltak, akik sperma analízisre jöttek a termékenységi laborba.

  • A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknek

    A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknekA túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.

  • Mikor hízik el a duci tizenéves valójában?

    Turku - Az elhízott tizenéves gyerekek súlytöbblete két-három éves korukban kezd fölrakódni, vagyis a felnõttkori kövérség már gyermekkorban elkezdõdik. A finn STRIP-tanulmány eredményeit a gyerekgyógyászat legtekintélyesebb szakfolyóirata, a Pediatrics közölte.

    A jómódú országokban mind több az elhízott gyermek és a súlytöbblettel küzdõ felnõttek gondjai már évtizedekkel korábban is sejthetõk. A finnországi vizsgálat során szülõknek és gyermekeiknek sorsát, testsúlyának alakulását követték 13 éven keresztül.

  • Divatos, de életveszélyes a barna bõr!

    Rákveszély - Fiatalok be se tehetnék a lábukat szoláriumba! Az egészségi kockázatok ellenére töretlen a barna bõr divatja és még mindig tolonganak a szoláriumokban az emberek - Szakértõk ezért szigorúbb feltételeket szeretnének bevezetni a napstúdiók számára. 2009-tõl törvényben tiltanák a szoláriumok használatát 18 éven aluli fiatalok részére. A szakértõk azonban úgy vélik, ez önmagában nem elég.

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyító

    A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyítóA körömvirág alkalmazása külsőleg - A körömvirág külsőleges alkalmazása főleg a sebfertőtlenítésre és a sebek elsősegély-szerű kezelésére terjed ki. Tinktúrás oldata, illetve egyszerű forrázata a sebre helyezve összehúzó hatású, így csillapítható vele a vérzés. Alkalmazása továbbá elősegíti a gyors hegesedést, megelőzve a fertőzések, gyulladások kialakulását. Számos felületi és mélyebb sérülések, betegségek közül alkalmas az aranyér, visszértágulat, fekély, ekcéma, égési sérülés, leégés, fagyási sérülés, pattanás, koszmó, ajaksömör, szemölcs, láb- és körömgomba, tyúkszem, bőrkeményedés és rovarcsípés kezelésére.

  • Egyre bizalmatlanabbak és pesszimistábbak a magyarok?

    Bizalmatlanok, pesszimisták vagyunk és egyre különálóbban gondolkodunk, szükség van a nehézségekkel való megküzdési képességet támogató, pozitív modellekre - ez derül ki a Kopp Mária által szerkesztett Magyar lelkiállapot 2008 címû tanulmánykötetbõl.

    A hároméves kutatómunkával összeállított könyv szerzõi úgy vélik, a hátrányos helyzetû társadalmi rétegek esélyeinek erõsítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése a meghatározó.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • A fejtetvességrõl általában

    Bár a hírek szerint mostanában halmozódik, de évrõl-évre visszatérõ jelenség a fejtetvesség elõfordulása a gyermekközösségekben. A tetvek sajátosságairól, a szülõi teendõkrõl az ÁNTSZ készített összeállítást.

    A fejtetû 3-4 mm hosszú rovar, amely színét a haj színének megfelelõen változtathatja! A nõstény naponta 6-8 ovális alakú, apró, gyöngyházfényû petét (serkét) rak a hajszálak tövéhez, elsõsorban a halánték-és tarkótájra.